Az ENSZ BT tagjainál lobbiznak a palesztinok az állami státusért

Az ENSZ-közgyűlés 66. ülésszakán Ban Ki Mun főtitkár és Barack Obama amerikai elnök is arról próbálta meggyőzni a palesztinokat, hogy ne kérjék a státusuk állami szintre emelését. A Palesztin Hatóság ragaszkodik a kérelem pénteki benyújtásához, de ad "némi időt" a Biztonsági Tanácsnak a tanulmányozására.

Az ENSZ főtitkára, valamint az amerikai és a francia elnök felszólalásában megpróbálta eltéríteni a Palesztin Hatóság elnökét, Mahmúd Abbászt attól az elhatározásától, hogy a péntekre tervezett beszédében a palesztinok státusának állami szintre emelését kérje a világszervezettől. Az Egyesült Államok korábban értésre adta, hogy élni fog a vétójogával, amennyiben a kérdés a Biztonsági Tanács (BT) elé kerül.

Ban Ki Mun ENSZ-szerint a palesztinok megérdemlik, hogy saját államuk legyen, Izraelnek biztonságra van szüksége, és ki kell törni a béketárgyalások felújítása kapcsán kialakult zsákutcából. A főtitkár megígérte, a világszervezet továbbra is "fáradhatatlan erőfeszítéseket tesz azért, hogy elősegítse a béke tárgyalásos úton történő megteremtését".

Barack Obama amerikai elnök felszólalásában hangsúlyozta, hogy az izraeli-palesztin konfliktust az ENSZ-beli szavazás helyett az érintett felek megállapodásával kell megoldani. Obama szerint a palesztin népnek szuverén államban kell élnie, de rámutatott: nem hisz abban, hogy a több évtizede tartó konfliktus befejezéséhez vezető utat le lehetne rövidíteni az érintett felek megállapodása nélkül.

Obama New York-i találkozóra hívta Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt és Mahmúd Abbászt, hogy - elsősorban a palesztin féllel - közölje: a békét nem lehet rákényszeríteni a felekre. Obama és Netanjahu először találkozott azóta, hogy az izraeli miniszterelnök elvetette az amerikai elnöknek azt a javaslatát, hogy a két államra épülő megoldásnak - a demográfiai realitások szerint módosított - 1967-es határokra kell épülnie.

Nicolas Sarkozy francia elnök az általános vitában azt javasolta, hogy a palesztinok ideiglenesen kapjanak "megfigyelő állam státust" az ENSZ-ben, s dolgozzanak ki menetrendet a végleges izraeli-palesztin békemegállapodás egy éven belüli megkötésére. Sarkozy szerint a béketárgyalásokat egy hónapon belül kellene felújítani, a határokról és a biztonsági kérdésekről fél éven belül kellene megállapodásra jutni, a végleges egyezményt pedig egy éven belül kellene kidolgozni.

Sarkozy óva intette a palesztinokat és az Egyesült Államokat attól, hogy a BT-ben erőpróbát tartsanak, úgy vélekedve. Szerinte a palesztin állam ENSZ-beli elismerését célzó kérelem megvétózása újabb erőszakhullámot szülhetne a Közel-Keleten.

Palesztin politikusok New Yorkban kijelentették, nem halasztják el kérelmük pénteki benyújtását a felvételre állandó ENSZ-tagállamként, de hagynak némi időt a BT-nek a tanulmányozására. Az amerikai vétó kizárná ugyan a további vitát a kérdésről, de az érintett felek az amerikai sajtó szerint folytatják a lobbizást a BT többi 14 tagjának megnyeréséért. A palesztinok maguk mögött tudhatják Oroszország és Kína, valamint Libanon, Brazília, Dél-Afrika és India támogatását. Kolumbia és Németország egyaránt Izrael pártján áll és egyértelmű nemmel szavazna.

Franciaország és Nagy-Britannia álláspontja nem egyértelmű, noha Sarkozy elnök szerdai felszólalása arra utal, hogy Párizs hajlik az elismerésre. David Cameron brit miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy a legszívesebben tartózkodna, noha - izraeli források szerint - a brit külügyi tárca azt szeretné, ha inkább a palesztin kérelem ellen szavazna.

A lobbizók most a kérdésben állást még nem foglaló Portugália, Gabon és Bosznia-Hecegovina meggyőzésére összpontosítanak. Nigéria elnöke, Goodluck Jonathan kijelentette, hogy hazája tartózkodni fog a szavazáskor.