Nyomulós törökök vágnának rendet a közel-keleti káoszban

Izraelt elkényeztetett gyereknek nevezte és hatalmas sikerrel turnézta végig a diktátoraikat elzavaró észak-afrikai országokat Recep Tayyip Erdogan török kormányfő a múlt héten. Törökország valószínűleg ráérzett, hogy a segítsége nélkül nehezebben boldogulnak a Közel-Keleten a nyugati országok, amivel saját befolyását erősítheti. Amíg nem szorítja sarokba túlságosan Izraelt.

Egy rakás üzletemberrel és miniszterrel, illetve két, a térségbeli török befolyás erősödését elősegítő üzenettel turnézott Recep Tayyip Erdogan török kormányfő a diktátoraiktól jórészt megszabaduló észak-afrikai államokban a múlt héten. Az Egyiptomban tömegek által ünnepelt, de Tunéziában és pénteken Líbiában is szívesen fogadott török kormányfő a török árucikkeken kívül elsősorban a török befolyást és a politikai berendezkedést kívánja exportálni a térségbe.

"A szabadság, a demokrácia és az emberi jogok lesznek népünk egyesült jelszavai. Az emberek jogos követeléseit nem fojthatják vérbe" - idézte Erdogannak az Arab Liga kairói értekezlete előtt elmondott beszédét a Guardian. A török kormányfő az arab világ politikai változásai melletti szolidaritás hangoztatásával és Izraelt kritizáló beszédeivel nyerte meg magának az arab hallgatóságot. A kairói repülőtéren ezrek fogadták, arcképe városszerte óriásplakátokról mosolygott, a liga előtt elmondott beszédét rendre vastaps szakította meg.

Nagyot fordult Törökország

Erdogan népszerűségének egyik fő okaként többen az Izraellel vállalt török konfliktust nevezik meg, ami látványos változást indíthat el a Közel-Keleten, hiszen Izrael két legerősebb térségbeli szövetségese Egyiptom és Törökország volt.

A tavalyi gázai segélyflotilla elleni izraeli kommandós akció miatt Törökország már beszüntette katonai együttműködését Izraellel, szeptember elején pedig kiutasította az izraeli nagykövetet arra hivatkozva, hogy Izrael nem kért bocsánatot a kilenc török állampolgár halálával járó akcióért. A múlt héten újabb konfliktust okozott a két ország között, hogy a török kormány jelezte, hadihajókat küld a következő gázai segélyhajók megóvására.

Erdogan Tunéziában

Erdogan Kairóban - majd Tunéziában is - kemény szavakkal kritizálta Izraelt. Kairóban azt mondta, Izrael úgy viselkedik, mint egy elkényeztetett gyerek, a saját népe köré von blokádot, és hogy csak akkor lesz képes kitörni magányából, ha "ésszerű, felelős, komoly és normális államként viselkedik". Erdogan jelezte, hogy támogatja a palesztin állam megteremtését is. "Itt az ideje felemelni a palesztin zászlót az ENSZ-ben. Emeljük fel ezt a zászlót, és legyen ez a közel-keleti béke és igazság szimbóluma" - mondta.

Erdogan még az egyiptomi belügyekhez is hozzászólt. Az országban jelenleg komoly vita folyik a Hoszni Mubarak utáni berendezkedésről, hogy iszlám vagy szekuláris alapokon álló állam jöjjön-e létre. "Ne féljenek a szekularizmustól. Remélem, világi állam lesz Egyiptomban" - mondta Erdogan egy népszerű helyi tévéshow-ban. A török kormányfő a két ország közötti gazdasági kapcsolatok még intenzívebbé tételét, befektetéseket ígért, sőt hivatalos stratégiai együttműködést is kezdeményezett.

Erdogan csütörtökön Tunéziában megismételte Izraelnek szánt kritikáit, és itt is azt hangoztatta, hogy az iszlám vallás, illetve a demokrácia összeegyeztethető. A francia AFP hírügynökség beszámolója szerint alig leplezve állt ki az egy hónapon belül esedékes tunéziai alkotmányozó nemzetgyűlési választásokon esélyes, mérsékelten iszlám Ennahda (újjászületés) párt mellett.

Erdogan lelkesedését nem mindenki értékeli pozitívan. "Egy médiasztár, aki azzal homályosítja el az arab vezetőket, hogy saját otthonukban kritizálja őket" - mondta róla a Guardian szerint Szultan al-Kasszemi Egyiptomban élő, az Egyesült Arab Emirátusokban született politikai elemző. "Most minden ország a maga napirendjét szeretné érvényesíteni Egyiptomban. Törökország nem tud versenyezni a Szaúd-Arábiából és az Arab-öbölből átlapátolt dollármilliókkal, de ki tudja használni az ehhez hasonló olcsó sajtóeseményeket, hogy növelje a befolyását. Az egyiptomi hadsereg nem feltétlenül fogja ezt értékelni, de Törökország fontos szövetséges, úgyhogy ráhagyják" - fogalmazott al-Kasszemi.

Ravasz a török húzás

Ian Black, a Guardian közel-keleti szerkesztője szerint a török kormányfő egyiptomi megnyilvánulásai és körútja jelzik Törökország igyekezetét a térségbeli vezető szerep megszerzésére. A Guardian a török nyomulást egyszerűen újoszmán politikának nevezi, amely az oszmán birodalom egykori területére terjesztené ki a modern török állam befolyását.

Erdogan Líbiában

Törökország egyszerűen csak mérsékelt, többpárti, igazságos kormányokat szeretne látni a régióban, de azt a társadalmi folyamatok fogják eldönteni, miféle vezetés kerül hatalomra - írta a Zaman török napilap egyik publicistája. "Ami bizonyos, hogy az iszlám fontos szerephez jut a régióban [...]. Az egyik módszer, amivel megakadályozhatjuk az új tálibok vagy al-Kaidák feltűnését, hogy támogatjuk a demokratikus folyamatokat, miközben ezek az országok saját értékrendszerük alapján építik újjá államrendszerüket. A közel-keleti országok közül egyet sem lehet kizárólag nyugati stílusú értékek és retorika révén rábírni a demokratizálódásra, de Törökország konstruktív szerepet tud ebben játszani, amiért köszönetet érdemel" - írta a lap.

A Foreign Policy Journal amerikai külpolitikai magazin szerint ügyes húzás, hogy Erdogan pont akkor szorítja sarokba Izraelt, amikor az európai országoknak és az Egyesült Államoknak is szükségük van a török együttműködésre, hogy befolyásolni tudják az arab forradalmak eredményeit. A lap szerint a török kormányfő jó taktikus, de nagy tétben játszik, és visszaüthet, ha a hőst játssza az arab országokban. Ha az USA-nak választania kell Törökország és Izrael között, akkor természetszerűen Izrael mellé áll - írja a lap.

Egyelőre azonban nem tűnik úgy, hogy Erdogan megnyilvánulásai problémát okoznának az USA-val. A két ország szerdán jelentette be, hogy aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében az európai légteret vigyázó amerikai rakétavédelmi pajzs egyik radarelemét Törökországba telepítik.