Nauru elnökénél kampányolt Schmitt Pál a BT-tagság érdekében

Schmitt Pál köztársasági elnök csütörtökön újabb kétoldalú tárgyalásokat folytatott a magyar BT-kampány jegyében. Nauru elnökének felajánlotta, hogy Magyarország segít a cukorbetegség elleni fellépésben, a mauritiusi miniszterelnöknek pedig a vízgazdálkodási problémák megoldásában ígért együttműködést.

Magyarország biztonsági tanácsi tagságának népszerűsítése állt azoknak a kétoldalú tárgyalásoknak a középpontjában, amelyeket Schmitt Pál köztársasági elnök az ENSZ-közgyűlés alatt folytatott csütörtökön.

A Navinchandra Ramgoolam mauritiusi miniszterelnökkel folytatott találkozóján az államfő megerősítette Magyarország szándékát, hogy együttműködjön a szigetország vízgazdálkodási problémáinak megoldásában, idegenforgalmi szakemberek képzésében és a rákdiagnosztikai rendszer kiépítésében.

A Nauru elnökével, Marcus Stephennel történt találkozóján Schmitt Pál kiemelte Magyarország elkötelezettséget a klímaváltozás hatásainak csökkentése mellett, és felajánlotta a csendes-óceáni szigetország számára hazánk együttműködését a cukorbetegség elleni fellépésben. Az importált készételek és konzervek egészségtelenül nagy arányú fogyasztása miatt Nauru lakosságának mintegy 40 százaléka cukorbeteg.

Az ENSZ reformja és az afrikai országok Biztonsági Tanácsban való hangsúlyosabb jelenléte volt Schmitt Pál és Alpha Condé guineai elnök eszmecseréjének fő témája. A köztársasági elnök hangsúlyozta, Magyarország kész együttműködni az afrikai kontinenst érintő legnagyobb kihívások megoldásában.

Martonyi: Az EU-elnökségi tapasztalataink hozzájárulhatnak a BT feladatainak megoldásához

Magyarországnak az Európai Unió soros elnökeként szerzett tapasztalatai hozzájárulhatnak az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagságából eredő feladatok megoldásához - mondta csütörtökön New Yorkban az MTI Hírcentrumnak Martonyi János külügyminiszter. "Az elnökségi prioritásaink jelentős részben egyben globális kérdések is voltak" - mondta a magyar diplomácia vezetője, aki felhívta a figyelmet a víz, a társadalmi felzárkózás, a szegénység, az energia- vagy az élelmiszerellátás problémáira, amelyek a magyar EU-elnökség legjelentősebb kérdései voltak, de egyben globális kihívást is jelentenek.

Martonyi János hangsúlyozta, hogy Magyarország külpolitikai stratégiájának lényege a globális nyitás, s ennek keretében a végső szakaszába lépett a magyar BT-tagságért folytatott kampány. Magyarország pénteken egy új országgal, Dél-Szudánnal veszi fel a diplomáciai kapcsolatokat. Szudán az ENSZ 193. tagállama lett.

Magyarország a Demokráciák Közösségének Kormányzótanácsában

Alapító tagként választották be Magyarországot a Demokráciák Közösségének Kormányzótanácsába. A több mint száz tagországot számláló Demokráciák Közössége nemzetközi szervezetként csütörtökön tartotta alakuló konferenciáját. A 25 tagú Kormányzótanácsba Magyarországot alapító tagként választották be annak elismeréseképpen, hogy tapasztalatainak átadásával világszerte jelentős erőfeszítéseket tett a demokratikus átalakulás támogatásáért.

Az ülésen részt vevő kormányzati és civil vezetők közül többen méltatták a magyar közreműködést az "arab tavasz" korszakos jelentőségű folyamataiban, az egyiptomi, a líbiai és a tunéziai demokratikus kibontakozáshoz nyújtott segítséget.

A tunéziai külügyminiszter külön kiemelte Martonyi János külügyminiszter még soros EU-elnökként vállalt szerepét az észak-afrikai rendszerváltások támogatásában.

A magyar külügyminiszter a szervezet vezetői szintű ülésén felszólalva hangsúlyozta: a Demokráciák Közössége egyedi módon alkalmas arra, hogy választ adjon korunk legnagyobb kihívására, a demokrácia világméretű pozícióinak megerősítésére. Ez különösen a mostani pénzügyi, gazdasági válság közepette jelent komoly feladatot.