Martonyi: Komoly következményei lehetnek a szerb kárpótlási törvénynek

Martonyi János külügyminiszter szerint nemmel szavazhat Magyarország Szerbia európai uniós tagjelölti státuszáról decemberben a vajdasági magyarokat kirekesztő restitúciós törvény miatt.

A magyar kormány erkölcsileg, jogilag és politikailag is elfogadhatatlannak tartja a szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt - jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Martonyi János, aki szerint "komoly gond" lesz abból, ha Szerbia nem oldja meg ezt a problémát.
A külügyminiszter annak kapcsán beszélt minderről, hogy az EU-tagjelölti jogállás megadását javasolta Szerbiának szerdán az Európai Bizottság.

Martonyi János arra a kérdésre, hogy Magyarország vétójoggal él-e majd decemberben, amikor a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanács dönt, Szerbia megkapja-e a hivatalos EU-tagjelölti státuszt, azt mondta, hogy a magyar kormány akkor hozza meg a döntést, amikor ez a helyzet előáll. "Komoly gond lesz abból, hogyha ezt a kérdést nem oldja meg Szerbia. Azt hiszem, hogy ezzel utaltam a végkimenetelre is" - tette hozzá ugyanakkor a külügyminiszter.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a szerb parlament szeptember végi döntése után azt mondta, a restitúciós törvény eltávolítja Szerbiát az Európai Uniótól. Olyan formában fogadta el a szerb parlament a törvényt, amely a kollektív bűnösség elvét "újból életre keltette" - hangsúlyozta, emlékeztetve, a jogszabály úgy fogalmaz, hogy mindazokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak vagy azok leszármazottai, kirekesztik a kárpótlásból. "Ezzel gyakorlatilag az egész vajdasági magyarságot kirekesztették ennek a törvénynek a hatálya alól" - mondta.