Fico farkasétvágya felkavarja a pozsonyi magyar politikát

Előrehozott választás lesz tavasszal Szlovákiában, miután a széttagolt kormánykoalíció széthullott az eurozóna megmentésének súlya alatt. Szlovákiai elemzők és politikusok szerint ezzel újabb Fico-korszak veheti kezdetét, ami az eddig kormányon lévő, részben magyar Híd-Most párt pozícióvesztését hozhatja, a parlamentből kiszorult magyar MKP viszont egy új esélyt kaphat.

Az eddig kormányon lévő, jelentős magyar tagsággal és szavazóbázissal rendelkező Híd-Most pártnak komoly veszteséget, a jelenleg parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártjának (MKP) viszont nagy lehetőséget hozhat a szlovák kormány keddi bukása - állítják az [origo]-nak nyilatkozó szlovákiai elemzők és politikusok. Miután az euróövezeti mentőcsomagról szóló szavazás miatt kedd éjjel megbukott a Szlovákiát vezető kormánykoalíció, a politológusok és a szlovákiai pártvezetők is hatalomátvételt vetítenek előre, amellyel visszatérhet a kormányba Robert Fico korábbi miniszterelnök. A széthulló kormány magyar és szlovák tagjai is azonnal tárgyalásokat kezdtek Fico pártjával, és szerda este Fico be is jelentette, hogy elérte: Szlovákiában márciusban előrehozott választások lesznek.

A négy pártból álló szlovák kormánykoalíció azért bomlott meg, mert nem volt képes egységesen kiállni az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kiterjesztése mellett, amelyet az euróövezet védelmére hoznának létre annak tagjai. Ezzel a mentőövvel az EU rugalmasabban és hatékonyabban tudná segélyezni a bajba jutott tagállamait: az eurozóna 17 tagállama közül már csak Szlovákia nem fogadta el, és Iveta Radicova miniszterelnök kormánya mindenképpen át akarta verni a parlamenten.

A minimális parlamenti többséggel rendelkező kormánykoalíció második legnagyobb tagja, a liberális Szabadság és Szolidaritás párt (SaS) azonban előre jelezte, hogy nem szavazza meg a mentőövet, ezzel szembemegy az eurozóna összes többi tagállamával és a kormánykoalíció többi pártjával is. Miután nem sikerült kompromisszumot kötni velük, a szlovák kormányfő a stabilitási eszközről szóló keddi szavazást összekapcsolta egy kormánya elleni bizalmatlansági indítvánnyal: ezzel elérte, hogy a SaS csak úgy fúrhassa meg az euró-mentőövet, ha a kormányt is megbuktatja. A párt nem hátrált meg, és inkább összedöntötte a koalíciót, mint hogy rábólintson az EFSF-re (erről itt olvashat részleteket).

Kockázatos Fico farkaséhsége

Mivel a parlament kedd éjszakai bizalmatlansági szavazásán a kormány elbukott, az ország alkotmánya szerint két lehetőség maradt: vagy a jelenlegi parlamenti frakciók alakíthattak volna kormányt egy új kombinációban, vagy előre hozott választásokat tartanak. A döntés az [origo]-nak nyilatkozó szlovák politikusok és politológusok szerint egyértelműen Robert Fico kezében volt, az euró-mentőöv elfogadása ugyanis olyan fontos, hogy annak érdekében a kormánypártok kénytelenek voltak elfogadni Fico pártjának, a Smernek a feltételeit. Fico már kedden jelezte: pártja hajlandó lesz átnyomni a mentőövről szóló javaslatot, de csak ha a jelenlegi kormány megbukik: szerda este ki is hirdette, hogy a támogatásáért cserében március 10-ére előre hozott választásokat írnak ki.

Ez azt jelenti, hogy a Bugár Béla által vezetett, eddig kormányban lévő Híd valószínűleg elveszíti kormányzati pozícióját. "A kormány bukása után osztott lapok nem néztek ki túl jól" - magyarázta a helyzetet Öllös László, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke, aki szerint ebből a helyzetből a Híd semmiképpen nem tudott volna jól kijönni. Ha Fico nem kért volna előre hozott választást, hanem új koalíció jött volna létre, annak is minden bizonnyal a Smer adta volna a gerincét, amely a részben magyar pártra valószínűleg nem tartott volna igényt.

A Smer vezetője azonban a nagyobb falatot választotta, mivel egy előrehozott választással sokkal nagyobbat is nyerhet, akár koalíciós partner nélküli többséget is szerezhet. Öllös László szerint azonban ez a "farkasétvágy", az előre hozott választás "nem kicsit kockázatos". Márciusig ugyanis még fél év van hátra, addig a jelenlegi kormány ügyvezetőként folytatja a munkáját, költségvetést fogad el: márciusig sokat változhatnak az erőviszonyok. Ráadásul azzal, hogy Fico a választásokért cserében segít elfogadni az euró-mentőövet, rengeteg hívet veszthet - tette hozzá Öllös. Fico táborában ugyanis a politológus szerint rengeteg az euroszkeptikus, akik ezt a lépést látva a választásokig átpártolhatnak a mentőövet fúró liberálisokhoz vagy a nacionalista SNS-hez.

A Híd még nem foglalkozik magával

A Híd számára a legfontosabb most nem az volt, hogy mi lesz a párttal, hanem hogy sikerüljön megegyezni az eurozóna mentőövéről - mondta szerdán az [origo]-nak Solymos László, a párt parlamenti frakcióvezetője. A politikus nem akart arról spekulálni, hogy mekkorát bukhat pártja a kormány széthullásával: "most egy krízist kell megoldani, nem vitatkozhatunk közben egy politikai párt jövőjéről" - mondta.

A frakcióvezető szerint a mentőöv elfogadása, amelyhez Robert Fico támogatását kérték, a pártpolitikai érdekek fölött állt: "nem blokkolhatjuk egész Európát, ez megengedhetetlen" - mondta. Solymos szerint a lehető legrosszabbkor jött ez a kormányválság, mivel az ország és Európa is olyan válságot él át, amelyben a politikai problémák hatványozódnak. "Olyan helyzetben vagyunk, amelyben talán születése óta nem volt ez az ország" - magyarázta. "Ezt a helyzetet kell megoldani először, minden továbbit pedig majd meglátunk" - mondta.

Bugár Béla, a Híd elnöke azonban korábban többször egyértelművé tette, hogy nem lát esélyt Ficoval és a Smerrel való együttműködésre. Szeptember végén a kormány esetleges bukását latolgatva egy interjúban azt mondta, "elképzelhetetlen", hogy a Smer-rel közös kormányt alakítsnak, és "azokkal kormányozzanak, akik korábban kisebbségi témákban úgy nyilvánultak meg, ahogy" [Bugár a Fico-kormány által hozott nyelvtörvényre utalt - a szerk.]. "Ez lehetetlen. Ez csak arról szólna, hogy minél tovább a vályúnál maradjunk. Erről soha sem szólt a politikám" - mondta akkor Bugár.

Fej-fej mellett a magyarok

A legfrissebb szlovák közvélemény-kutatások szerint a Híd népszerűsége csökkent tavalyi választások óta: az Új Szó pozsonyi napilapban ismertetett, a Focus közvélemény-kutató által készített felmérés szerint a párt a 8,1 százalékos választási eredménye után idén augusztusban 5,9 százalékon, szeptemberben 6,9 százalékon állt. Megerősödött viszont a tavaly parlamentbe sem kerülő Magyar Koalíció Pártja, amely most 5,3 - 5,8 százalék körüli támogatást élvez, azaz a kutatások szerint már megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos támogatottsága.

Iveta Radicova nyilatkozik a kormány bukása után - a háttérben, jobb oldalon Bugár Béla

Öllös szerint ebben a helyzetben a Híd azért lesz bajban, mert másfél éves kormányzása alatt kevés érdemleges, kézzel fogható eredményt tudtak felmutatni. A politológus szerint ezért a választás az MKP-nak - amely "láthatóan jön fölfelé" - nagy lehetőség. Öllös szerint azonban mindkét pártnak új irányt kellene találnia ahhoz, hogy sikeres legyen, a szlovákiai magyar politikában ugyanis szerinte most nincsen megfelelő alternatíva, jelentősen meg kellene újítani a kisebbségi politizálást.

Berényi József, az MKP elnöke szerdán már be is jelentette, hogy pártja elkezdi a felkészülést az előre hozott választásokra. Berényi az [origo]-nak azt mondta, hogy már szerdán elnökségi ülést tartottak ennek érdekében. "Az, hogy a Híd kiesik a kormányzásból, a magyarok számára nem csapás, hanem állapot. Ez a helyzet esély arra, hogy megerősítsük a magyarok képviseletét Szlovákiában, vissza kell szerezni a magyarok politikai súlyát a parlamentben" - tette hozzá a Híd pártot riválisának tekintő pártelnök. Berényi szerint az MKP egy karakteres, a magyar megmaradást szolgáló, Dél-Szlovákia gazdaságának fejlesztését célzó programmal készül a választásokra.