Nem kap amerikai pénzt az UNESCO a palesztinok felvétele miatt

Megszavazták a Palesztin Hatóság felvételét az UNESCO-ba az ENSZ tagállamai hétfői, párizsi ülésükön, mire az Egyesült Államok bejelentette, hogy felfüggeszti az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének finanszírozását. Magyarország tartózkodott a szavazáson.

A UNESCO-tagfelvételi döntés hatalmas diplomáciai siker az eddig csak megfigyelői státusban lévő Palesztin Hatóság számára, mely azon dolgozik, hogy Palesztinát az ENSZ teljes jogú tagjává tegye (erről novemberben szavaz majd a Biztonsági Tanács). Igennel 107, nemmel 14 ország szavazott, 52 állam tartózkodott - köztük Magyarország is. A felvételhez a jelenlévők kétharmados többségének támogatására volt szükség.

Izrael mellett az Egyesült Államok ellenezte legélesebben a felvételt. Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy az USAnem utalja át az UNESCO-nak a novemberben esedékes hatvanmillió dollárt. Az amerikai törvényhozás ugyanis az 1990-es években elfogadott egy törvényt, amely megtiltja bármely olyan ENSZ-szervezet finanszírozását, amely teljes jogú tagként felveszi a Palesztin Hatóságot.

Tóth József, a Külügyminisztérium sajtófőnöke a magyar álláspontról azt mondta az MTI-nek: Magyarország abban érdekelt, hogy a két érintett állam, Izrael és a Palesztin Hatóság közti pontos menetrendhez kötött, nemzetközi támogatással folyó tárgyalások sikeresek legyenek, ott tudják a közvetlenül érintett felek egyeztetni és megoldani a köztük feszülő ellentéteket. Azt is mondta, hogy a magyar diplomácia célja az egységes álláspont kialakítása volt az Európai Unión belül, ám ez nem jött létre. (Franciaország, például, igennel szavazott, Németország nemmel, míg Nagy-Britannia tartózkodott).

Az évi hetvenmillió dolláros amerikai hozzájárulás az UNESCO jelenlegi büdzséjének 22 százalékát teszi ki. Az izraeli megvonással együtt a szervezet éves költségvetésének mintegy negyedétől esne el. Nimrod Barkan izraeli nagykövet véleménye szerint az UNESCO mostantól kezdve forráshiány miatt képtelen lesz küldetését betölteni. "Elvonásokat kell a programokban eszközölni, módosítani kell a költségvetésünket. De nemcsak pénzügyi problémáról van szó, ez egy olyan probléma, amely a szervezetünk egyetemességét érinti" - ismerte el Irina Bokova, az UNESCO bolgár főigazgatója.

Az USA 1984 és 2003 között bojkottal tiltakozott az UNESCO akkori, szerinte elfogadhatatlan működési mechanizmusa és a "harmadik világ ideológiájának" térnyerése miatt. A szervezetbe való visszatérése óta, az elmúlt nyolc évben, Washington aktív volt az UNESCO-ban, melyet a nyugati értékrend egyik legfőbb népszerűsítőjének tekintett, és számos program kezdeményezője volt, elsősorban a nemek egyenjogúsága érdekében.