A lengyel parlament alsóháza szombaton bizalmat szavazott Donald Tusk miniszterelnök új kormányának. A 460 tagú szejm 447 jelen lévő képviselője közül 234-en támogatták a kormányt, 211-en ellene szavaztak, és 2-en tartózkodtak. Az egyszerű többséghez legkevesebb 224 igen szavazatra volt szükség.
A bizalmi szavazás előtt a miniszterelnök a képviselők kérdéseire válaszolt, amelyek a kormányprogramról tartott, péntek délutáni többórás vita során hangzottak el. Tusk felszólalása előtt a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) egyik képviselője, Zbigniew Kuzmiuk követelte, hogy vegyék az ülés napirendjére azt a kérdést, hogy mi történt a varsói tőzsdén az után, hogy Tusk pénteki expozéjában bejelentette, hogy adót fognak kivetni a réz- és ezüstbányászatra. Kuzmiuk szerint a miniszterelnök bejelentésére a KGHM lengyel rézbányatársaság részvényei meredeken zuhanni kezdtek, és ezen egyes bennfentesek sokat nyertek. A szejm többsége azonban a szavazáson elvetette a képviselő javaslatát.
Tusk pénteki expozéjában az új adófajta bevezetését azzal indokolta, hogy az ezüst ára az elmúlt öt évben ötszörösére nőtt, a réz ára is folyamatosan emelkedik, de ebből a lengyel állam és az adófizetők csak korlátozott hasznot húznak. A képviselő kérdésére válaszolva cáfolta, hogy bejelentésének bármilyen köze lett volna a KGHM-részvények tőzsdei forgalmához.
Tusk egyebek között védelmébe vette a nyugdíjkorhatár fokozatos emeléséről hozott döntést, és cáfolta, hogy ez növelné a fiatalok munkanélküliségét. Hangsúlyozta, hogy az intézkedés bevezetése során inkább arra kell majd vigyázni, hogy az idősebb munkavállalók ne veszítsék el munkájukat a nyugdíjkorhatár elérése előtt.
Kitért a november 11-i nemzeti ünnepen Varsóban kitört zavargásokra. Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a vitában azzal vádolta a kormányt, hogy a baloldaliak pártjára állt a jobb- és baloldali tüntetők közötti összetűzésekben, eltűrte a legbrutálisabb törvénysértéseket és a fősodratú média provokációit. Tusk válaszát azzal kezdte, hogy a rendőrök sérüléseit az összecsapások során nem elsősorban az ünnepre érkezett német anarchisták, hanem főként a lengyel futballhuligánok támadásai okozták, akiket a PiS a választási kampányban és azután is aktívan támogatott. Ezekre a miniszterelnöki szavakra a PiS képviselőinek többsége hangos tiltakozás mellett kivonult az ülésteremből. A bizalmi szavazásra később visszatértek.
A képviselők kivonulása után Tusk azzal folytatta, hogy a kormány teljes szigorral fog fellépni mindazok ellen, akik támadást intéznek a lengyel állami intézmények, szimbólumok és nemzeti zászló ellen. Az ellenzéki Palikot Mozgalma javaslatára leszögezte, hogy amíg ő a miniszterelnök, Lengyelországban nem fogják engedélyezni a kábítószerek használatát.
Felszólalása végén köszönetet mondott az ellenzék vezetőinek azért, hogy az expozéjára adott éles reakcióik ellenére kifejezték készségüket a kormányával való együttműködésre. Ez, mint mondta, reményre jogosítja fel a jövőre nézve.
Az októberi választásokon az addig is kormányzó koalíció két pártja, a Polgári Platform és a Lengyel Parasztpárt biztos többséget szerzett, ezzel Lengyelországban az 1989-es rendszerváltozás óta először történik meg, hogy egy párt kormányzati felhatalmazást kap két egymást követő parlamenti ciklusra.