Az ujját szopó vezér és a gyerekharamiák - kik háborúskodnak London utcáin?

A brit kormány új stratégiával igyekszik megfékezni az utcai bandákat, amelyeknek jelentős szerepet tulajdonítottak a hatóságok a nyári zavargásokban. Nem lesz könnyű dolguk, szembe kell szállniuk a vuduszellem ellenségeivel, és azokkal is, akik egy diktátor fiával dacoltak. Bemutatjuk azokat, akik csatatérré változtatják London utcáit.

Új stratégiát hirdetett a brit városok utcáin aktív és a nyári zavargásokért is felelősnek tartott bandák elleni háborúban a brit kormány. Külön százfős szakértői csoportot állítanak fel, a bandabeli tagságukról lemondóknak tanúvédelmi és szakképzéssel egybekötött rehabilitációs programot ígérnek, a bosszúhadjáratok megelőzésére pedig közvetítenének a vitás felek között.

Az együtt nem működőket azzal fenyegetik, hogy már a kisebb szabálysértésekért is a nyakukra másznak, és - akárcsak a végül adócsalás miatt elítélt Al Capone esetében - már akkor keményen előveszik őket, ha akár csak kötelező biztosítás nincs a kocsijukon. A stratégiára összesen több mint 11 millió fontot (400 millió forintot) különít el, vagy csoportosít át a kormány a következő években, és összesen 30, a bandák tevékenysége által különösen érintett térséget céloznak meg.

Ezek zömében kisebb-nagyobb önkormányzati vagy szociális lakásoknak helyet adó lakótelepek környékei. Bőven lesz dolguk a rendőröknek, a különböző brit utcai és más bandákkal foglalkozó Londonstreetgangs.com honlap csak Londonban 250 aktív bandát sorol fel. Ezeknek nagyobb része kevésbé súlyos bűncselekményeket követ el: rivális bandákkal harcolnak, kisebb tolvajlásokba, rablásokba, drogügyekbe keverednek. A durva erőszak, a lőfegyverek használata, vagy a szervezett bűnözés kevesebb bandára jellemző. A 2004 óta működő brit honlap összesítése szerint 90 banda tagjainak van köze gyilkosságokhoz, és összesen 71 bandát tartanak jelentősebbnek. Közülük mutatunk be néhányat.

Mióta léteznek a bandák?

A briteknél az 1970-es években kezdtek elterjedni a maihoz hasonló utcai bandák, de már a Viktoriánus vagy Edward korabeli időkben, illetve a két világháború között is voltak olyan, fiatalokból álló csoportok, amelyek a nyárihoz hasonló pánikot és felfordulást tudtak kelteni. Ilyen volt a Sabinis, amely az 1900-as évek elején alakult a Londonban élő olasz és zsidó közösségben, fénykorát a két világháború között élte, tagjai előbb a lóversenyek bukmékereit pumpolták, majd védelmi pénzeket szedtek, illegális szerencsejátékot szerveztek.

Zsidó tagjaikból alakult a Yiddishers, amely részt vett az úgynevezett Cable Street-i csatában, amikor 1936 októberében körülbelül 300 ezer antifasiszta tüntető szállta meg London East End nevű negyedét, hogy megakadályozza a brit fasiszták tervezett felvonulását. A fasiszták nem mentek oda, az összegyűlt tömeg végül a kivezényelt több mint tízezer rendőrrel csapott össze.

Az ujját szopó bandavezér

Mint a csecsemők, hüvelykujját szopogatva ülte végig tárgyalását 2005-ben a brit Pepe Brown, akit egy időben Hackney isteneként is emlegettek. A tagbaszakadt férfi, akit egy 18 éves fiatal két évvel korábbi meggyilkolása miatt állítottak bíróság elé, ezzel a gyerekesnek tűnő gesztussal üzent ellenfeleinek: miközben hüvelykujját szopta, mutatóujját egyenesen tartotta orra mellett a homloka irányába, mintha egy pisztoly csöve lenne. Azt mondta, ezzel reagált arra, hogy a tárgyalóteremben megjelentek kezükből pisztolyt formázva fenyegették. Pepe Brown azonban hiába keménykedett ujjszopást mímelve, végül 15 év börtönt kapott.

Egy bandatag őrizetben

A Brownra rábizonyított gyilkosság az első volt abban a sorozatban, amelyet bandája, a Holly Street Boys és a London Field Boys között vívott bandaháborúban elkövettek. A két banda egy területen, a London Fields Park környékén osztozott. A 2000-2010 között zajló háborúskodásban több mint egy tucat gyilkosságot követtek el. A bosszúakciók áldozatai között voltak tévedésből megölt vagy megsebesített kívülállók is. A környéken gyakran voltak lövöldözések, előfordult, hogy fényes nappal támadtak egymásra a riválisok, de történt olyan is, hogy a bandatagok fegyverrel fenyegettek meg rendőröket, egy alkalommal pedig egyikük egy Porschéval hajtott bele egy rendőrautóba.

2006 nyara különösen durva volt, olyanra is volt példa, hogy a London Fields Parkban piknikezők kerültek kereszttűzbe, és csak úgy úszták meg, hogy még időben a földre vetették magukat. Az ártatlan áldozatok egyike volt egy 16 éves fiú, Robert Levy, akit akkor késeltek halálra, amikor egy dulakodássá fajuló utcai vitában megpróbálta szétválasztani a feleket: barátait és a banda fiatalabb tagjait. Az áldozat szülei külön alapítványt hoztak létre, amelyet a fiatalok körében elharapózó bűnözés megfékezésének szenteltek.

A többnyire drogkereskedelemmel, rablásokkal és betörésekkel foglalkozó bandatagoknak egy 16 éves lány tavalyi meggyilkolása is a lelkén szárad. A fegyveresek vaktában nyitottak tüzet egy kifőzdére, ahol halálos lövés ért egy Agnes Sina-Inakoju nevű lányt, aki épp a helyi fiatalok tetteinek következményeit bemutató program létrehozásában működött közre. Huszonkét éves gyilkosát egy olyan tanú vallomása alapján ítélték el, akit a hatóságok bevettek egy védelmi programba. A férfi átköltözött egy másik városba, viszont idén májusban a gyilkos ismerősei véletlenül belefutottak, és bosszút akartak rajta állni - derül ki a London Evening Standard egyik októberi cikkéből.

A vuduszellem

Az 1980-as években a legrosszabb nagy-britanniai környéknek kikiáltott, és 1985-ben véres zavargások helyszínéül is szolgáló Broadwater Farm lakótelepen aktív Tottenham Mandem banda gyökerei az 1970-es évekre nyúlnak vissza, tagjai a korábbi Broadwater Farm Posse nevű banda fiatalabb generációiból verbuválódtak.

A Broadwater Farm

A lövöldözésekben, rablásokban, emberrablásokban, kínzásokban, drogügyekben érintett csoport az 1990-es évek végére vált Észak-London leghatalmasabb és legszervezettebb bandájává, a londoni drogkereskedelem egyik meghatározó szereplőjévé. Különböző helyi parancsnokaik felett Mark Lambie állt, aki ellen már 14 éves korában eljárás indult egy rendőr halálra verésének gyanújával (a vádakat végül ejtették). A bíróságot így elkerülő férfit ekkor már gyakran emlegettek "Fantomként" vagy a "Sötétség Hercegeként". Az őt körülvevő titokzatos légkör eredményeként a 2000-es évek elején egyre többen kezdték azt beszélni róla, hogy jamaikai vuduszellem, akit nem lehet megölni - olvasható róla a Londonstreetgangs.com-on.

A banda számos riválisával keveredett végzetes összetűzése, amelynek többször ártatlanok itták meg a levét. A banda vívta az 1990-es és 2000-es évek fordulójának legvéresebb bandaháborúját a Hackney Boyszal (köztük a London Fields tagjaival). Egy időben közösen hajtottak végre rablásokat, de aztán a tottenhamiek nem elégedtek meg a saját zsákmányukkal, hanem a közös akciók utáni napokon rajtaütöttek a hackney-i fiúkon, és elvették tőlük az ő részüket. Ez háborúhoz vezetett, amelyet utcai üldözések, éjszakai klubokban elkövetett lövöldözések, máig felderítetlen gyilkosságok és kínzások kísértek. A harc 2003 után alábbhagyott, de a gyűlölködés megmaradt: a két banda ezek után inkább szavakban és zenében folytatta a rivalizálást, miután tagjaik különböző rapcsapatokat alakítottak.

Lambie-vel is többször próbáltak végezni riválisai. Egy alkalommal három férfi lépett be egy étterembe, ahol Lambie tartózkodott. A három férfi csak annyit kérdezett a vendégektől, hogy kit hívnak Marknak. Lambie hallgatott, de két másik vendég jelentkezett. A három férfi további kérdés nélkül lelőtte őket, de Lambie megúszta. Az áldozatok egyike - egy munkanélküli festő és dekoratőr - azonnal meghalt, a másik lebénult, és később hunyt el.

Lambie-t üldözte a londoni rendőrség különleges egysége is, de csak nehezen tudták becserkészni. Hiába gyanúsították meg számos korábbi gyilkosság és lövöldözés elkövetésével, általában nem akadt senki, aki tanúskodott volna ellene, aki pedig mégis így tett, utóbb mind visszavonta vallomását. A férfit végül 2001-ben fogták el, és 12 év börtönre ítélték. Bebörtönzésével és a bandaháború csillapodásával a csoport jelentősége visszaesett, a szervezet több kisebb helyi csoporttá esett szét, de a különböző lakótelepeken működő csoportok előszeretettel nevezik ma is magukat Tottenham Mandemnek.

Akik diktátorok gyerekeivel kerültek szembe

Az 1990-es évek második felében alakult, eredetileg szinte kizárólag szomáliai bevándorlókból álló, a Camden negyedben aktív Centric Crew igazán egy 2006-os gyilkosság után lett ismert. Egy Smiley becenevű férfi, Mahir Osman volt az áldozat, aki egy másik szomáliai bandával, a North London Somaliansszel kialakult rivalizálásban vesztette életét. A férfinak negyven észak-londoni szomáliai esett neki késekkel, 19 másodperc alatt 21 késszúrást ejtettek rajta.

Rohamrendőrök egy londoni utcán

A gyilkosság a brutalitáson kívül azért is nagy figyelmet kapott, mert a támadók között volt Idi Amin egykori ugandai diktátor egyik fia, Faisal Wangita is (a többnejűséget követő Aminnak hét hivatalos felesége volt, akiktől becslések szerint körülbelül 40 gyereke született).

A Centric Crew újabban African Nations Crew néven fut, jelezve, hogy tagjai között a szomáliaiakon kívül több más afrikai nemzet tagjai is megjelentek. Főként drogkereskedelemmel foglalkoznak, egyik tagjuk tavaly fedett nyomozóknak adott el kokaint 25 ezer fontért, letartóztatása után azonban kiderült, hogy a közel másfél kilós, fehér porral teli csomagban csupán 1 grammnyi (60 font értékű) kokain volt.

A többgenerációs banda

London Southwark negyedében már az 1970-es évek óta aktív a Peckham Boys. A legidősebbek - a 25 év felettiek - többnyire távol tartják magukat az utcai bűnözéstől, és a szervezett bűnözésben aktívak a Londonstreetgangs.com szerint, a fiatalabbak - akik között vannak 7-8 évesek is - viszont gyakran vesznek részt összecsapásokban és lopásokban.

A Peckham Boys tagjai voltak érintettek a Nagy-Britannia-szerte az utóbbi évtized egyik legnagyobb visszhangot kiváltó nagy-britanniai gyilkosságában. Damilola Taylort, egy alig 10 éves nigériai kisfiút egy összetört üveggel szúrtak halálra 2000-ben. Az ügyben évekig húzódó nyomozás végül 2006-ban jutott odáig, hogy megalapozottan gyanúsítsanak a gyilkossággal több, az elkövetés idején alig 12-13 éves fiatalt, akik állítólag a mobiltelefonok, márkás melegítők, sapkák rablására szakosodott Younger Peckahm Boys tagjai voltak.

A bandát később is kegyetlen bűncselekmények elkövetésével vádolták, egyik tagja, Roberto Malasi 2005-ben két héten belül két nőt gyilkolt meg. Egyiküket, egy kismamát, egy rablás során egy keresztelő ünnepségen lőtte le, a másikat, egy helyi lelkész lányát, pedig egy kocsiból kirángatva szurkálta halálra, mivel úgy vélte, a nő nem viselkedett tisztelettel iránta. Idén október végén két testvért ítéltek 10 év börtönre, amiért 2009-ben eladtak egy Tokarev típusú pisztolyt a banda tagjainak. Az ügyletet titokban figyelő rendőrök az összes résztvevőt letartóztatták, a pert azonban beárnyékolta, hogy az egyedüli gyanúsítottat, aki beismerte, hogy társaival pisztolyt vettek, tavaly májusban agyonlőtték.