"Azt akarják, hogy többet ide cigány ne jöjjön" - megszólal a kanadai börtön rabja

"Puszta hazug szavakra" alapozva tartják börtönben a Pápáról kivándorolt család tagjait - állítja a kanadai emberkereskedelmi ügy egyik gyanúsítottja. A gyanúsítottak egyik ügyvédje szerint az ügy nem független a rasszizmustól, és mögötte felsejlik a roma menekültáradat miatt egyre idegesebb politika. Az [origo] riportja Kanadából, harmadik rész.

Hevesen gesztikulálva, emelt hangon magyarázott a narancssárga rabruhát viselő D. József. Nem mindig lehetett érteni, amit mond, mert néha elfelejtette az arcához nyomni a fekete telefonkagylót, így a biztonsági üvegen át hallani nem, csak látni lehetett, hogy beszél.

Az [origo]-nak némi szervezés után a kanadai Hamilton város börtönében engedélyezték, hogy interjút készítsen a D. család egyik tagjával. Tízen vannak előzetes letartóztatásban, a hatóságok szerint Kanada eddigi legnagyobb emberkereskedelmi ügyének főszereplői. Ők, és a 19, a gyanú szerint rabszolgaként tartott és ingyen dolgoztatott áldozatuk is Magyarországról vándorolt ki Hamiltonba. (Az ügyről szóló helyszíni riportunk első részét itt, a másodikat itt olvashatja el.)

A családtagok közül a negyven felé járó D. József nyilatkozott, aki 2010 júniusa óta van előzetes letartóztatásban. Két testvére, D. Ferenc és D. Gyula már 1998-ban Hamiltonba költöztek a Veszprém megyei Pápáról, D. József csak 2008-ban érkezett a kanadai városba.

"Tíz évet ültem velük Sopronkőhidán"

D. József azt állítja, hogy az emberek, akik ellenük vallottak, szinte mindannyian börtönviselt, Magyarországról elszökött bűnözők. "Én tíz évet ültem Magyarországon Sopronkőhidán, és sokukkal együtt voltam a börtönben" - fogalmazott, majd sorolni kezdte: a rendőrségnek tanúskodók egyike 22 évet ült Szegeden, gyilkosságért. Egy másik 14 évet ült Sopronkőhidán egy gyilkossági kísérlet miatt, majd újabb 8 évet kapott. A harmadikat 9 évre ítélték nemi erőszakért, mások színesfémlopásért, angliai rablásért, banki csalásokért, és más bűncselekményekért voltak elítélve, vagy kereste őket a magyar rendőrség. Azt mondta, azért tud mindegyikükről, mert mindenkit ismert Pápán. Ő, állítása szerint "egy svédországi probléma" miatt ült tíz évig börtönben, arra a kérdésre pedig, hogy a családja miért utaztatott Kanadába és alkalmazott priuszos embereket, ha valóban bűnözőkről van szó, azt felelte: nem tudja, ez hogy történt, mert akkor ő még nem volt Kanadában.

D. József szerint az ügyvédeik egy részére nem lehet számítani, a kanadai rendőrség korrupt és elfogult, a jogaikat pedig nem tartják tiszteletben. "Közülünk hét embert tartanak fogva, úgy, hogy senki nem mond nekik semmit, és eddig senki nem kérdezte meg őket, engem sem" - mondta szinte kiabálva. Arra is panaszkodott, hogy voltak olyan meghallgatások, amikor nem biztosítottak nekik tolmácsot, így sok mindent nem értettek abból, ami történik.

"Az az ember vagy 120 kiló!"

D. József egy ceruzával és nyomtatott nagybetűkkel írt, tizenöt oldalas szöveget is átadott az [origo]-nak, amelyben összefoglalta azt, hogy mit gondol a saját és családtagjai bebörtönzéséről.

A munkásaik a férfi állítása szerint külön-külön, és önként érkeztek Kanadába. Mindannyian a roma származásukra hivatkozva menedékjogot is kértek, de ezzel átverték a hatóságokat, mert többen közülük valójában nem is cigányok. "A följelentők [azaz az RCMP, a kanadai szövetségi rendőrség által áldozatként megjelölt emberek] Kanadába való érkezésük óta egész végig hazudnak, és becsapták az itteni hatóságokat" - olvasható többek között a levélben.

A hamiltoni börtön - a fotózást csak kívülről, tisztes távolságból engedélyezték

A levél szerint ezt egy kanadai bíró is elismerte, amikor D. Ferencet, az emberkereskedelmi hálózat feltételezett vezetőjét 2010 októberében 50 ezer dolláros óvadék ellenében kiengedte az előzetes letartóztatásból. A férfi ekkor házi őrizetbe került - áll a levélben -, de a döntést a hamiltoni főügyész megfellebbezte, így januárban D. Ferencnek újra börtönbe kellett vonulnia. "Alaptalan és elfogult volt ez a bírósági döntés!" - jelentette ki D. József a levélben, amely szerint pontosan ugyanez történt D. Ferenc fiával, aki a meggyanúsítása hírére önként feladta magát. A levél szerint őt először 40 ezer dollár óvadék ellenében házi őrizetbe helyezték, majd a főügyész fellebbezése után ismét börtönbe csukták.

Azóta "az ügyész által összeállított, koholt vádakra alapozva, bizonyítékok nélkül, a jogainktól megfosztva és eltaszítva tartanak a börtönben minket" - írta, és ugyanezt mondta az interjú közben is, hozzátéve, hogy állításait számos papírral tudja igazolni.

Egy nagy átverés áldozatainak érzik magukat

Szerinte a munkásaiknak nem kellett a földre dobált matracokon aludniuk. "A basement [a pince] ugyanúgy ki van alakítva, mint a fenti rész, van lent fürdő. Mindenkinek megvolt a maga kajája, mi együtt ettünk, az Imrét [az egyik ellenük valló férfit] én testvéremként szerettem" - sorolta.

D. József szerint "a följelentők azt hazudták, hogy be voltak zárva", de ez nem igaz, mert jártak városnézésre, és rengeteg hivatalos helyre is el kellett menniük, hogy a papírjaik rendben legyenek, ezeken a helyeken mégsem jelezték, hogy "gond van". "Az egyik ember azt vallotta, hogy a lépcsőn úgy mászott fel, mert annyira le volt merülve a koplalástól. Jól figyeljenek! Elment attól a háztól, ahol lakott, a saját lábán a rendőrségre, és még aznap videofelvétel is készült róla. Az az ember vagy 120 kiló!!!"

D. József szerint az RCMP a terhelő vallomásért cserébe letelepedési engedélyt ígért a munkásoknak. Az egyiküktől állítólag még egy levél is van a birtokukban, amelyben azt írja, "el akarja mondani az igazat, csak nem engedik neki". Azt is állítja, hogy azok az emberek, akik "nem fogadták el az RCMP ajánlatát", már nincsenek Kanadában, mert sürgősségi elbírálással, soron kívül kiutasították őket. A levél szerint csak a családja mellett tanúskodókkal történt meg ez. "Elpaterolták őket, hogy ne tudjanak tanúskodni." A férfi azt mondta, számos papírral tudják igazolni, hogy az ellenük felhozott vádak nem igazak, és hogy a tanúk az RCMP bátorítására szövetkeztek ellenük.

A férfi úgy érzi, a családja "egy nagy átverés" áldozata. Ennek hátterében szerinte egyik részről azok állnak, akik áldozatként állítják be magukat, csak azért, mert terhelő vallomásukért cserébe a rendőrség nem zaklatja majd őket, és Kanadában maradhatnak, a másik oldalról pedig a kanadai politika van mögötte. "Nem csak otthon, itt is rasszizmus van. Az RCMP azért csinálja, hogy példát statuáljanak, hogy többet ide cigány ne jöjjön. Az a cél, hogy megutáltassák Kanadát a cigányokkal!"

Folynak még magyarokat érintő nyomozások
Kanadában jelenleg 50 emberkereskedelmi ügy van a bíróságok előtt, és további nyomozások folynak - mondta az [origo]-nak Marty Van Doren, az RCMP koordinátora, aki az emberkereskedelem, mint rejtett bűncselekmény társadalmi megismertetéséért felel. A nyugalmazott rendőrtiszt szerint a legtöbb esetben az áldozatok szexmunkások, és a legtöbbször határokon belüli bűncselekményről van szó. Csak ritkább esetben van szó rabszolgamunkáról, vagy határokon átívelő bűnügyekről. "Ha az áldozatok más országból származnak, nagyon nehéz azonosítani őket" - mondta. Külföldről a legtöbb szexmunkás a volt szovjet tagköztársaságokból, vagy Koreából, Kínából érkezik. A rabszolgamunka esetében a legnagyobb forrásország Mexikó és a Fülöp-szigetek - mondta Marty Van Droen, de hozzátette, hogy a hatóságoknak még csak becslésük sincs arról, hogy mekkora méreteket ölt ez a bűncselekmény, mert a legtöbbször annyira rejtett.

Az országban 2002-ben született meg az első, kifejezetten az emberkereskedelemre vonatkozó jogi szabályozás, és ez a tényállás 2005 óta szerepel az ország büntető törvénykönyvében. Azóta a nyomozó hatóságok nagyobb figyelmet fordítanak az ilyen ügyek felderítésére. Jelenleg is folynak nyomozások az országban emberkereskedelem gyanújával, amelyek "magyarokat érintő üggyé válhatnak" - mondta kérdésünkre, részletezni azonban nem akarta ezeket.

A nyugalmazott rendőrtiszt nem nyilatkozott a hamiltoni emberkereskedelmi ügyről arra hivatkozva, hogy már a bíróság hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor egy korábbi nyilatkozatában a kanadai sajtó előtt arról beszélt, ez az ügy azért is különleges, mert az áldozatok mindannyian megnyíltak a rendőrség előtt, és tanúskodtak. Ezt a kijelentését az [origo] kérdésére nem kommentálta, de azt mondta, a külföldről származó áldozatok a legtöbb esetben nem akarnak tanúskodni azok ellen, akik kihasználták őket. Sokszor bizonytalan az országban való státuszuk, félnek korábbi fogva tartóiktól, vagy éppen nem akarják újraélni a velük történteket azzal, hogy felidézik. "Ha valakit testileg, vagy lelkileg rendszeresen bántalmaznak, az éppen olyan, mint amikor egy állatot nevelsz. Ha megütsz egy állatot, előbb-utóbb pontosan azt fogja tenni, amit akarsz tőle. Az emberkereskedelem áldozatai nem különböznek ettől."

Kanadában ugyanakkor az áldozatoknak nem kell tanúskodniuk azért cserébe, hogy az országban maradhassanak ideiglenes tartózkodási engedéllyel - mondta Marty Van Doren. "Ebből a hatóságnak nincs haszna, de hiszünk benne, hogy ha köteleznénk őket arra, hogy tanúskodjanak, lényegében újra áldozattá tennénk őket" - fogalmazott.

Az ügyvéd szerint Kanadában is van rasszizmus

Paul Slansky, D. Gyula - azaz a bíróságtól szabadon engedését kérő testvér - védője szerint hiába szeretné Kanada azt hinni magáról, hogy az országban nincs rasszizmus, az létezik, még akkor is, ha csak a felszín alatt. "Épp úgy, ahogy mindenhol, itt is van romaellenesség. Ezt az országot franciák és angolok hozták létre, és ott van romaellenesség. Él itt egy nagyszámú kelet-európai közösség is. Azok az emberek, akiknek a hazája előítéletekkel terhelt, ide is elhozták az előítéleteiket. És aztán azokat átadták a gyerekeiknek. Szóval terjed, és van, akire hatással van, van, akire nincs." Ez pedig befolyásolhatja szerinte akár a bevándorlási politikát, akár a rendőri erők és a hatóságok hozzáállását is.

Slansky azt mondta, minden, amit eddig látott ebben az ügyben, azt sugallja, hogy a panaszosok hazudnak. Az a véleménye, hogy ezek az emberek úgy gondolták, hogy "ha előlépnek, és azt mondják a rendőrségnek, amit az hallani akar, akkor kapnak itt státuszt, és egy helyet, ahol lakhatnak". És amikor a többi munkás látta, hogy mi történik velük, akkor ők is elhatározták, hogy beállnak a sorba, és ugyanígy tesznek - tette hozzá. Szerinte az sem biztos, hogy az áldozatokat valóban megfenyegették, mert ezt is csak az ő vallomásaikból tudja az RCMP.

"Nem tudom, hogy ennek köze van-e a politikához, de tény, hogy nem sokkal az ügy kirobbanása előtt a kormány bejelentette, hogy mostantól nagyon komolyan veszik az emberkereskedelmet. Szóval van egy kormányzati akarat, és akkor a rendőrség vezetője ráparancsol a rendőri erőkre, hogy figyeljenek oda ezekre a bűncselekményekre. Ezután ők nyilván sok energiát fektetnek az ilyen ügyekbe, legyenek azok kreáltak, vagy éppen valósak" - magyarázta, hozzátéve, hogy szerinte ez is része annak, ami a D. családdal történik.

Az ügyvéd azt mondta, nem ez az első ügye, amelyben romákat véd, és az irodájában dolgozó másik ügyvéd, Rocco Galati még nála is több romát képviselt az elmúlt években, elsősorban bevándorlási procedúrák során. A kettejük tapasztalataira hivatkozva utalt rá, hogy "az, ami történik, részben arról is szól", hogy a romák megsokasodott menedékkérelme egyre jobban aggasztja Kanadát. Az állam szerinte arra készül, hogy "megnehezítse a romák menekültként való elismerését". Ugyanakkor arra a kérdésünkre, hogy ha az emberkereskedelmi ügyben súlyosan elmarasztaló ítélet születik, az ronthatja-e a Kanadába érkező roma menedékkérők befogadási esélyeit, nemmel válaszolt. (Az [origo] hamarosan külön írással jelentkezik a roma menedékkérőkről, a róluk szóló politikai vitáról és arról, hogyan élnek Torontóban a magyar romák.)

Mit mond az ORFK?
A kanadai főügyész, Toni Skarica az [origo]-nak bírálta a magyar rendőrség munkáját az ügy felderítésében, szerinte ugyanis a kanadai erőfeszítésekkel szemben az nem látszik, hogy a magyar hatóságok megpróbálnák felgöngyölíteni az ügy hazai szálait. (A főügyész véleményéről sorozatunk második részében olvashat részletesen.) Megkerestük az ORFK-t, amely erre annyit reagált: "A magyar és a kanadai hatóságok jelenleg is folyamatosan együttműködnek bűnügyi információcsere keretében, továbbá az ügy sikeres felderítése érdekében a magyar rendőri szervek minden kért segítséget megadtak, és a jövőben is meg fognak adni a kanadai félnek." Ennél többet az ORFK nem akart közölni az ügyről.

A cikk elkészülését a Göbölyös József Soma Alapítvány és a Független Médiaközpont támogatta.