Megsérült két magyar KFOR-katona egy koszovói összecsapásban

Huszonegy KFOR-katona sérült meg Észak-Koszovóban, amikor egy beton barikád bontása közben összecsaptak az úttorlaszt védő koszovói szerbekkel. Az akcióban magyar és portugál katonák vettek részt, a sérültek megoszlásáról ellentmondásos hírek érkeztek. A Honvédelmi Minisztérium szerint két magyar katona sebesült meg könnyebben, a KFOR szóvivője szerint viszont csak a portugáloknak esett bántódása.

Megsebesült a nemzetközi békefenntartók (KFOR) 21 katonája az észak-koszovói Dudin Krs falu közelében egy csütörtök hajnali összecsapásban - erősítette meg az [origo]-nak Uwe Nowizki, a KFOR szóvivője. A magyar és portugál katonák csütörtök virradóra kíséreltek meg felszámolni egy úttorlaszt, amelyet a koszovói szerbek emeltek a Szerbia felé vezető úton, de a helyiek megakadályozták a beton úttorlasz elbontását.

A csütörtök hajnali incidensben két katona súlyosabban, 19 könnyebben megsebesült - mondta Nowizki. A szóvivő az [origo]-nak azt mondta, hogy a sérültek egytől egyik portugál békefenntartók, a magyarok közül senkinek nem esett baja. Nem sokkal később azonban a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya közölte, hogy mégis van két magyar sérült. Őket a prizreni német katonai kórházba szállították kivizsgálásra, de mivel csak könnyebb sérüléseket szenvedtek, már csütörtökön visszatértek a szolgálatba.

Kamionok és kőzápor

A magyar és portugál egység szerda éjjel 11 órakor kezdte meg az akcióját, hogy felszámolja a Zvecan község közelében, Dudin Krsnél található beton úttorlaszt, amely megakadályozza, hogy a koszovói hatóságok közúton eljussanak a Koszovó és Szerbia közötti Jarinje határátkelőhöz. A Vajdaság Ma című délvidéki hírportál a Beta hírügynökségre hivatkozva azt írja, hogy a KFOR-katonák gyalog másztak át a barikádon, majd a nnak túloldalán szögesdróttal kordont állítottak fel, és nehézgépekkel megkezdték az útra felhalmozott beton eltávolítását.

A barikádnál őrködő szerbek szirénával kértek segítséget a közeli Zvecan településről. "Először nem volt semmi probléma, de aztán rengeteg tüntető gyűlt oda, és kamionokkal kezdek közelíteni a barrikádhoz" - mondta Uwe Nowizki az [origo]-nak. A KFOR-szóvivő szerint a békefenntartók rohamfelszerelésben, pajzsokkal sorakoztak fel, hogy biztosítsák a területet, az összegyűlt tömeg pedig kövekkel kezdte dobálni őket. A szerbek a helyszínre hozott kamionokkal próbálták meg áttörni a békefenntartók sorfalát, és egy katonát el is gázoltak - mondta.

Gumibot és figyelmeztető lövések

A szóvivő szerint a KFOR-katonák figyelmeztető lövéseket adtak le, könnygázt vetettek be, és gumibotokkal védték magukat a rájuk támadó civilekkel szemben. A különítmény parancsnoka hajnali 1-kor belátta, hogy a helyzet elfajulását csak azzal tudja megakadályozni, ha megszakítja a katonai műveletet, és visszavonulót fúj - magyarázta a NATO-szóvivő.

Nowizki szerint a 19 könnyű sérült mindegyike elhagyhatta már a kórházat, és a komolyabb sérültek, köztük az elütött katona is jól van. A szóvivő azt mondta, hogy egy napon belül a két komolyabb sérült is elhagyhatja a kórházat. A Honvédelmi Minisztérium pedig közölte, hogy a magyar KFOR-katonák továbbra is az előírt rendben hajtják végre a feladataikat.

KFOR-katonák a jarinjei határátkelőnél: ez az átkelő okozza a konfliktust

Az összetűzés után több helyi szerb is orvosi segítséget kért. A B92 szerb hírportál szerint egyelőre nem tudni, hogy hány szerb sérült meg, de többen orvosi ellátásra szorultak a belélegzett könnygáz és az incidens során szerzett sérülések miatt. A katonák távozása után a helyiek kamionokon ismét sódert és földet hoztak a helyszínre, és megerősítették a barikádot.

A Szerbiához kapcsoló köldökzsinór a tét

Az észak-koszovói konfliktus azután éleződött ki, hogy a koszovói kormány júliusban megpróbálta különleges rendőri erőkkel elfoglalni a szerbek által lakott Észak-Koszovót Szerbiától elválasztó két határátkelőt. A koszovói kormány így akarta végleg ellenőrzés alá vonni a területet, a helyi szerbek azonban attól tartottak, hogy ezzel elvágják őket az anyaországtól. A feszültséget tovább szította, hogy a koszovói kormány nyáron megtiltotta a szerb áruk importját Koszovóba, és a határátkelők elfoglalásával így gazdaságilag is elvágná a koszovói szerbeket Szerbiától.

Ez volt a koszovói kormány első próbálkozása, hogy kiterjessze hatalmát Koszovó egész területére - írta akkor a Koha ditore, a legnagyobb példányszámú pristinai lap. A pristinai kormány fennhatósága még most sem terjed ki Koszovó északi csücskére, ahol három járásban nagyjából hatvanezer szerb él egy tömbben. Ezen a területen továbbra is a szerb jogszabályok vannak érvényben, cirill betűsek a feliratok, az emberek dinárral fizetnek, és autóikon szerbiai a rendszámtábla.

A Kosovska Mitrovicától északra található szerb falvak ellenállásba kezdtek, és szerb radikálisok még júliusban felgyújtották a jarinjei határátkelőt. Azóta emeltek úttorlaszokat a Kosovska Mitrovicától a határig haladó útra, és nem engedik, hogy a koszovói hatóságok közúton megközelítsék az átkelőket. A barikádokat a helyiek váltásban őrzik, a feszültség pedig hónapok óta nem csökken a térségben.

Koszovó idén februárban kiáltotta ki egyoldalúan kiválását Szerbiából, valamint önálló állammá alakulását. Szerbia nem ismeri el volt déli tartománya függetlenségét.