A cigi rontotta el a legboldogabb ország kedvét

Túl szigorúra sikerültek a dohányzást tiltó törvények a világtól elzárt himalájai királyságban, Bhutánban, ahol börtönbe került egy fiatal buddhista szerzetes is, mert volt nála egy kis bagó. A királyság közel száz éve üldözi keményen a dohányzást, bár a királyi család sem maradt láncdohányosok nélkül. Ráadásul a keménység kezdi tönkretenni az ország büszkeségét, a nemzeti boldogságot. 

A dohányzok sodorták veszélybe a külvilágtól makacsul elzárkózó himalájai királyság, Bhután nyugalmát. A fél magyarországnyi területen elterülő ország ugyanis a dohányzókat üldöző szigorú törvények miatt szembekerült saját legnagyobb találmányával.

Bhután a fejlettségét a saját maga által kitalált bruttó nemzeti boldogságban (gross national happiness - GNH) méri, amelyet nagyon komolyan vesz. A királyság ennek érdekében tiltotta be még 2005-ben a dohánytermékek kereskedelmét, mivel a GNH alapelvei szerint a jó egészség, a minőségi oktatás és az egészséges mentális állapot legalább olyan fontos egy ország fejlettségének mérésekor, mint a gazdaság teljesítőképessége.

A szabályok értelmében tilos a dohánytermesztés, illetve a dohánytermékek kereskedelme, az országba csak saját fogyasztásra engedik be a cigarettát, és a dohányzást is tiltják számos helyen. A szabályszegőket szigorúan büntetik, a Kuensel bhutáni lap angol nyelvű internetes kiadása szerint novemberben három embert ítéltek három év börtönre cigarettacsempészésért, miután 180 doboz cigarettát, illetve több mint 1900 doboz rágni való dohányt foglaltak le tőlük. Hároméves büntetésüket pénzbírsággal válthatták ki, fejenként több mint 100 ezer ngultrumot (helyi valuta, több mint 430 ezer forint) kellett fizetniük.

A legmocskosabb növény

A dohányzást régóta üldözi az alkotmányos monarchiát vezető királyi család, a királyság alapítója, Ugyen Vangcsuk már 1916-ban rendeletben tiltotta be a "legmocskosabb és legmérgezőbb" növényt.

A 2005-ös tiltás tavalyi szigorítása - amely előírja, hogy az országba saját használatra bevitt dohányterméket el kell vámoltatni, és aki ezt elmulasztja, az csempészést követ el, amelyért háromtól öt évig terjedő börtönt is kiszabhatnak - azonban sokak szerint már aláássa a boldogságot, amely szintjének javítása elvileg az állam elsődleges feladata. Idén 59 embert tartóztattak le a 700 ezres lakosú országban csempészéért, közülük tízet ítéltek börtönbüntetésre.

Sokan túlságosan szigorúnak tartják a törvényt. Elrettentő példaként Szonam Csering 23 éves buddhista szerzetes esetét hozzák fel. Ő volt az első, akit már a tavalyi szigorítás életbe lépése alapján ítéltek el. Három év börtönt kapott alig hétszáz forintnak megfelelő értékű, rágcsálásra szánt dohánylevél miatt.

Szabadon engedése, illetve a törvény enyhítése érdekében több Facebook-csoport is alakult (utóbbinak több mint 2600 tagja van), és megerősödött a szigorú jogszabály enyhítését követelő aktivisták hangja. Ők előszeretettel emlékeztetnek, hogy a hatalmát 2006-ban fiára hagyományozó "öreg király" Dzsigme Szingje Vangcsuk maga is láncdohányos volt, több közméltósággal egyetemben.

Hol a nemzeti boldogság?

"Be kell tartanunk az ország törvényeit. És ha ezeket megsértjük, akkor viselnünk is kell a következményeket. De ha egy törvény hibás - ha igazságtalan, vagy túl drákói -, akkor meg kell beszélnünk, felülvizsgálnunk, és ha szükséges megváltoztatnunk" - írta blogjában a bhutáni parlament alsóházának ellenzéki vezetője, a törvény enyhítéséért kampányt indító Csering Tobgaj. "Hol van a GNH, amikor nyolcvanéves embereket börtönöznek be?" - kérdezte egy másik aktivista.

A kampány, úgy tűnik, lassan célt ér. A gondot az okozza, hogy az idén januárban életbe lépett törvényben nem határozták meg pontosan, mit is értenek csempészés alatt. December elején a kormány bejelentette, hogy a parlament következő, január 4-én kezdődő téli ülésszakában sürgősséggel tűzik napirendre a törvénymódosítást - közölte a Bbs.com bhutáni közszolgálati adó internetes hírportálja.

Az nem világos, hogy az esetleges módosítás hogyan érinti az eddig bebörtönzötteket, például a 23 éves szerzetest. Ők a hatalmát 2008-ban, az ország történetének első demokratikus választásán a parlamentre hagyományozó, de az országban továbbra is rendkívüli tekintélynek örvendő király kegyelmében reménykednek.

Az Oxfordban tanult Dzsigme Kheszar Namgyel Vangcsukra már csak azért is számítanak, mivel - egyik vezető tanácsadója szerint - maga sem veti meg a dohányzást, bár a hozzá benyújtott kegyelmi kérvényeknek első lépésben egy tanácsadó testület szűrőjén is át kell menniük.