"Teljesen elszámoltuk magunkat" - mondta ideges arccal a Muszlim Testvériség egyik ifjúsági vezetője az amerikai Time magazin riporterének az egyiptomi választások harmadik fordulójának napján. A Nílus-delta egyik meglehetősen vallásos kerületéért felelős férfi annak ellenére aggódik, hogy a pártja politikai szárnyából kinőtt, mérsékelt iszlamista Szabadság és Igazság Párt (FJP) elsöprő győzelemre készül az egyiptomi parlament alsóházában. Egyvalamivel ők sem számoltak azonban: miközben vallásos tanaik visszafogottságáról próbálták meggyőzni a világot, a semmiből felbukkant egy náluk jóval radikálisabb iszlamista szervezet, amely begyűjtötte a vallásos muszlimok szavazatait.
Az egyiptomi forradalom tavaly februárban űzte el a közel 30 évig hatalmon lévő Hoszni Mubarak elnököt, a mostani volt a monarchia 1952-es megdöntése óta az első szabad választás. Az országot egyelőre még a hadsereg tábornokaiból álló katonai tanács vezeti, amely a tervek szerint a nyáron, az új alkotmány megszületése után adja át a hatalmat a választott kormánynak. Az alsóházi választások a múlt héten fejeződtek be: végleges eredmények még nincsenek, de a pártok előzetes számításai szerint a két legnagyobb iszlamista párt közel kétharmados többséget szerzett.
A mérsékeltnek - de számos radikális iszlamista mozgalom alapjának - tekinthető Muszlim Testvériség saját becslése szerint a képviselői helyek 41 százalékát szerezte meg, ezzel a legnagyobb párt lesz a törvényhozás alsóházában. A második helyre azonban meglepetésre az al-Núr nevű szalafista párt került a képviselői helyek 21 százalékával.
A szalafisták az iszlámot ultrakonzervatív módon értelmező vallási radikálisok, a Korán szó szerinti értelmezésére alapuló törvényeket szeretnének, és általában öltözködésükkel, hatalmas szakállukkal is az iszlám hagyományait követik. Megerősödésük azt jelenti, hogy a Muszlim Testvériség nem szerzett abszolút többséget a parlamentben, így vagy velük, vagy a liberális és baloldali világi pártokkal lesz kénytelen szövetséget kötni. Csakhogy a világi pártok jelentős része még csak most kezdi tanulni a politikát, a többi meg tele van a Mubarak-rezsimből megmaradt, hiteltelen politikai túlélőkkel, a szalafisták pedig nyíltan a demokratikus értékrend felszámolását tűzték ki célul.
"A B terv"
Szövetkezni muszáj lesz, mivel Egyiptomban a választások után fél év alatt új alkotmányt kell írnia a száztagú nemzetgyűlésnek, ennek tagjait pedig a parlament nevezi ki. A testvériség már a választások előtt megígérte, ha győz, akkor sem fog visszaélni többségével, és a vele szembenálló erőkkel is együttműködik az alkotmányozás során. "Ha többséget szereznénk az új parlamentben, az nem azt jelenti, hogy egyedül akarnánk megírni az alkotmányt, és nem vennénk figyelembe a többi egyiptomi jogait, vagy semmibe vennénk a többi politikai erőt" - idézte az al-Dzsazíra Mohamed Murszit, a győztes párt vezetőjét.
A választás előrehaladtával azonban erősödik a félelem is, hogy a szalafisták a hatalom közelébe kerülhetnek, és túl nagy befolyásuk lesz Egyiptom alkotmányára. A Muszlim Testvériség ugyan jelezte, hogy nem akar az al-Núr párttal koalíciót alkotni, de a Washington Post által megszólaltatott elemzők szerint erre mégis rákényszerülhet. Ha ugyanis nem tud elég szövetségest találni a világi pártok között, a parlamenti többséghez az iszlamista radikálisok segítségére lesz szüksége. "A szalafisták lehetnek a Muszlim Testvériség B terve" - mondta az amerikai lapnak Sadi Taha, egy liberális párt jelöltje.
A szalafisták ráadásul vallási propagandájukkal ellenzékből is eltéríthetik a demokráciát ígérő Muszlim Testvériséget. A Time magazin szerint a gazdasági és demokratikus problémák megoldására készülő testvériséget a szélsőségesek rákényszeríthetik, hogy a valós gondok helyett szimbolikus vallási kérdésekbe bonyolódjon, és a Koránra alapuló iszlám törvénykezés, a sária bevezetéséről, a nemek szegregációjáról, a fejkendőről, a megkövezésről vagy az alkoholtilalomról kelljen állást foglalnia, mindezt a demokraták és az iszlamisták kereszttüzében. "A legérzékenyebb pontunkon támadnak minket: azt állítják, a testvériség is csak olyan párt, mint a többi, és nem az iszlám igaz védelmezője" - panaszkodott a lapnak a már idézett ifjúsági vezető.
Kitanulták a parlamenti politikát
A Muszlim Testvériség az elmúlt egy évben mindent elkövetett, hogy mérsékelt, az emberi jogokat és demokratikus értékeket képviselő pártnak tűnjön. Az 1928-ban alapított szervezet az 1960-as évekig a fegyveres harctól sem riadt vissza, de azóta mérsékeltebb irányba mozdult, és ma már kizárólag a politika eszközeivel harcol céljaiért - állítják vezetői. A Mubarak-korszak alatt ez maradt az egyetlen szervezett politikai erő, amely országos hálózatot volt képes fenntartani: bár betiltották, terroristának bélyegezték, karitatív akcióival elérte a szegény tömegeket, és társadalmi összefogó erőként kezdett működni. Az egyiptomiak évtizedek alatt megszokták, hogy ahol az államra nem számíthatnak, ott segít a testvériség.
Ráadásul már a politikában sem rutintalanok: Mubarak uralma alatt több tagjuk is bekerült a parlamentbe egyéni, független képviselőként, miután letagadta, hogy az akkor még betiltott testvériséghez tartozik. A tagok az elmúlt években marginális, de megtűrt ellenzékként megtanulták, mit jelent a parlamenti politizálás, bár sok beleszólásuk nem volt az eseményekbe.
A szervezet megőrizte vallási alapjait, és - mint egyik szóvivője, Mohamed Juszef a Foreign Policy című amerikai lapnak megerősítette - be akarja vezetni az iszlám törvénykezést. Azonban csak fokozatosan, évtizedek alatt, hogy ne sérüljenek az emberi jogok, és a társadalom is felkészülhessen: "egy polgári államot képzelünk el iszlám háttérrel, amelyben a polgárok jogait a törvény és az alkotmány védi, nem pedig a vallási meggyőződés" - mondta.
Az USA is kezdi elfogadni őket, miután hosszú évek elszigeteltsége után az utóbbi hónapokban magas szinten is felvette velük a kapcsolatot. A testvériség vezetőivel amerikai kormánytisztviselők, külügyekkel foglalkozó szenátorok tárgyaltak, mindannyian úgy nyilatkoztak: amit a testvériség mond, az tetszik nekik, de megnyugodni csak akkor fognak, ha a testvériség tettekkel is igazolja majd a szép ígéreteket.
Levágott kezek, betiltott bikinik
A testvériség támogatása azért is fontos az USA számára, mert a másik alternatíva, a feltörekvő szalafisták nem sok jóval kecsegtetnek. Vezetőik korábban egyértelművé tették, hogy a demokráciát szükséges rossznak tekintik, és csak azért indultak a választásokon, hogy a demokráciát eszközként felhasználva minél előbb felszámolják a rendszert. Egy Szaúd-Arábiához hasonló, rendkívül konzervatív rendszert hoznának létre, amelyben a tolvajokat kézlevágással, a házasságtörőket megkövezéssel büntetik.
A szalafista jövőkép a turizmustól erősen függő Egyiptomban különösen ellentmondásos: a sária alapján ugyanis a szalafisták betiltanák az alkoholfogyasztást, a bikiniviselést, és szigorú öltözködési szabályokat vezetnének be a nemek elkülönítésével. Mindez nemcsak a vallást kevésbé szigorúan értelmező lakosságra, de az ország virágzó idegenforgalmára is nagy csapást mérne.
A New York Times-nak a Muszlim Testvériség pártjának egyik alapító vezetője, Esszam el-Erian azt mondta, a szalafisták még kezdőnek számítanak, nincs mögöttük nagy múlt vagy politikai tapasztalat, csupán sikeresen szólították meg a szegényebb rétegeket radikális üzenetükkel. A pártvezető abban bízik, ha a kormány megoldja a nyomorgók problémáit, azzal a radikálisok veszítenek a vonzerejükből. De talán a parlamenti demokrácia tapasztalata is mérsékeltebbé teszi majd a szalafistákat, miután ők is bekerülnek a rendszerbe. "Reméljük, hogy mi húzhatjuk a szalafistákat a magunk oldalára, és nem ők térítenek el minket" - mondta a lapnak.
Újfajta politikai iszlám
A kétféle iszlamista erő látványos elkülönülése közel-keleti elemzők szerint egy új helyzet és egy hosszabb folyamat kezdete is lehet. "A nyugati emberek eddig azt gondolták, hogy a politikai iszlám csak az al-Kaidát, a Hamászt vagy a Hezbollahot jelenti" - mondta a Washington Postnak Marvan Muaser volt jordániai külügyminiszter. "Pedig a politikai iszlám elsöprő többsége a testvériséghez tartozik, amely már régóta nem visel fegyvert" - tette hozzá.
A Közel-Keleten az arab forradalmak után sorra kerülnek hatalomba olyan iszlamista szervezetek, amelyek elutasítják az erőszakot, és pusztán politikai eszközökkel próbálnak egyensúlyt találni az iszlám és a nyugati demokratikus értékrend között. Ilyen párt nyerte a választásokat Tunéziában, és Marokkóban is egyre több szerep jut az iszlamistáknak: legutóbb pedig a radikális palesztin szervezet, a Hamász vezetőségében is megjelentek az erőszakot elutasító, békés ellenállásra szólító hangok.
A Guardian szerint a közelmúltban az egyiptomi Muszlim Testvériség közvetlenül fel is kérte a Hamász vezetőit, hagyják abba a fegyveres harcot, és próbáljanak inkább a politikával foglalkozni. Ezt a szervezet gázai vezetői idegenkedve fogadják, de a szíriai emigráns Hamász-vezérkar már felszólalt mellette, így az arab forradalmakból kinőtt mérsékelt iszlám akár a palesztin békefolyamatot is új, békésebb utakra terelheti.