Olajvezeték robbant fel Szíriában

A több mint tíz napja ostromlott Homsz egyik külterületén felrobbant egy olajvezeték. A hadsereg kedden minden korábbit felülmúló támadást indított az ellenállás központjának tekintett város ellen, és Damaszkusz egyik negyedében is megjelentek az elitalakulatok.

Felrobbant Homsz városának olajfinomító üzemét ellátó vezeték, amely egy, a kormányzati erők által ostromlott szunnita negyed közelében helyezkedik el. A felrobbantott vezeték egyike annak a kettőnek, amely ellátja olajjal Damaszkuszt és az ország déli részét.

Szemtanúk arról számoltak be, hogy a detonáció után két órával még mindig hatalmas füstoszlop volt látható a város Bab Amro negyedében. A Homsz Forradalmi Tanácsa elnevezésű ellenállási szervezet egyik képviselője azt mondta, hogy a hadsereg két harci repülőgépe támadta a homszi olajvezetéket a negyed külterületén. Független forrásból nem lehetett ellenőrizni a közlések valóságtartalmát.

A központi kormányzat korábban többször számolt be robbanásokról az olajvezetéken, így Homsz környékén is. A támadásokat a kormányzat terrorista csoportoknak tulajdonította, az ellenzék azonban a kormányzatot vádolta azok végrehajtásával.

Damaszkusz szerint a felfegyverzett terrorista bandák állnak az országban 2011 márciusa óta tartó, több ezer halálos áldozattal járó erőszak mögött. A hadsereg kedden minden korábbit felülmúló támadást indított az ellenállás központjának tekintett Homsz ellen. A várost február negyedike óta ostromolják szinte szünet nélkül, a táamdásokban több száz ember meghalt. Aktivisták szerint a biztonsági erők megkezdték a szomszédos Hama ágyúzását is.

A hadsereg elitalakulatai Damaszkusz egyik belső negyedében is támadást indítottak. A katonak útakadályokat emeltek Barzeh negyed főutcáján, házkutatásokat tartottak és több embert őrizetbe vettek.

A helyiek beszámolója szerint ellenzékieket és a rezsim ellen fegyverrel harcoló, a hadsereg dezertált tagjaiból verbuválódott Szabad Szíriai Hadsereg tagjait keresték. Ez a szervezet nyújtott védelmet a negyedben a rendszerellenes tüntetőknek.

Mindeközben francia-orosz tárgyalások kezdődtek az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) egy új határozatáról Szíria ügyében. Alain Juppé francia külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy meg kell védeni a lakosságot, ezért meg akarja vitatni a humanitárius folyosók létesítését. Erre azért van szükség, hogy a civil szervezetek eljuthassanak azokba az övezetekbe, ahol "botrányos mészárlások" történnek - mondta Juppé. Hozzátette, a világszervezet közgyűlése csütörtökön szavaz egy "jelképes" határozatról, amelynek elfogadása növelné a damaszkuszi kormányra gyakorolt nyomást.

Bassár el-Aszad elnök közben rendeletet adott ki, amelyben február 26-ára, vasárnapra népszavazást tűzött ki az új alkotmány tervezetéről. Az alkotmány módosítása az ellenzéki erők egyik fő követelése volt a felkelés elején, de most már azt hangoztatják, hogy Aszad távozásánál kevesebbel nem érik be.

A szerdán közzétett szövegtervezet, amelyet a bizottság a múlt héten adott át az elnöknek, nem tartalmazza azt az eddigi záradékot, hogy a kormányzó Baasz Párt "a nemzet és a társadalom vezetője", és ezzel elfogadása esetén véget vetne a párt közel ötvenéves hatalmi monopóliumának.

A hatalomhoz közel álló, al-Vatan című lap azt írja, hogy az új szöveg kétszer hét évre korlátozná az elnöki megbízatást, de arról nem szól az újság, hogy ez vonatkozik-e már Aszadra is, akinek a második mandátuma 2014-ben jár le.

A SANA és az állami tv által közölt tervezet szerint "a politikai rendszer a politikai pluralizmuson fog alapulni, és a hatalomgyakorlás a választások révén, demokratikusan történik majd", továbbá "az engedélyezett politikai pártok részt vesznek a politikai életben". Az új szöveg rögzíti, hogy Szíria "szuverén és oszthatatlan demokratikus állam".