A félkatonai szervezetek öt volt tagját még tavaly fogták el, és állították bíróság elé az 1982. július 18-án az északi Baja Verapaz tartományban, Rabinal településen elkövetett gyilkosságokért - 256 indián őslakos, többségükben nők és gyermekek lemészárlásáért -, amelyek a "Plan de Sánchez" (Sánchez-terv) néven váltak hírhedtté.
A per hétfői tárgyalási napján az ügyészség minden egyes indián áldozatért fejenként 30 év kiszabását kérte Eusebio Grave, Julián és Mario Acoj, Santos Rosales, továbbá Lucas Tecú vádlottakra - ezzel mindegyikükre 7680 évet -, valamint további 30-30 évet emberiesség elleni bűnért, és ezt a bíróság kedden jóvá is hagyta.
A múlt héten kezdődött perben a törvényszék húsz tanút és öt szakértőt hallgatott meg, továbbá 47 szemtanúi vallomást és 158 dokumentumot és szakértői jelentést vizsgált meg. A bizonyítékok szerint a falu indiánjait a gerillákkal való kollaborálással gyanúsították, és egy osztag aknavetőkkel lőtte szét a település piacán összegyűlteket, noha az achí indiánok teljesen békés polgárok voltak.
A Sánchez-terv ügyével a guatemalai polgárháború (1960-1996) már második vérengzése került bírósági szakaszba. Tavaly augusztusban Alto Riesgo törvényszéke négy volt guatemalai katonát ítélt egyenként 6030 év szabadságvesztésre az 1982. december 7-én az északi Petén tartományban elkövetett vérengzésért: akkor Dos Erres településen 201 parasztot - köztük nőket és gyermekeket - öltek meg az elitegységek gerillákat hajszoló katonái. Egy hete ugyanebben a mészárlásban való részvételért egy további volt elitkatonát - akit az Egyesült Államok tavaly adott ki a latin-amerikai országnak - ítéltek el ugyancsak 6030 évre.
A guatemalai törvények szerint a kiszabható maximális szabadságvesztés ötven év, de az emberiesség elleni bűncselekmények esetében halmozódik a büntetés, noha csak maximum fél évszázadot kell leülni belőle.