Tavaly év végén előkerült bizonyítékok alapján újabb embert gyanúsítottak meg a brit hatóságok Alekszandr Litvinyenko megölésével. Az egykori orosz titkosszolgálati ügynököt 2006-ban gyilkolták meg Londonban.
Az újabb gyanúsított - akinek kiadatását az orosz sajtó szerint február 12-én kérték Moszkvától a brit hatóságok - Dmitrij Kovtun orosz üzletember, aki korábban szintén dolgozott a KGB-nek. Kovtunt az orosz ügyészség már tájékoztatta is a kiadatási kérelemről. A férfi tagadja, hogy köze lenne a gyilkossághoz, abszurdnak nevezve a felvetést, szerinte árulkodó tény, hogy csak öt év után gyanúsították meg. Az Izvesztyija orosz lap pénteki híre szerint ugyanakkor a férfi jelezte, hajlandó lenne videokonferencián keresztül vallomást tenni a brit nyomozóknak.
Putyin kritikusa
Kovtun is azon kevesek közé tartozik, akik ott voltak 2006 novemberében a londoni Millennium Hotel bárjában, ahol Litvinyenko megitta azt a zöld teát, amelybe feltehetően radioaktív polóniumot öntött valaki. A 44 éves Litvinyenko három héttel később kórházi kezelés közben halt meg.
Litvinyenkót Oroszországban sokan árulónak tekintik, miután 1998-ban több társával együtt azt állította, hogy titkosszolgálati vezetőik a Nagy-Britanniába menekült orosz oligarcha, Borisz Berezovszkij meggyilkolásával akarták megbízni. Vallomása után rövidebb időre börtönbe csukták, ezután maga is Angliába menekült, több könyvet írt az orosz titkosszolgálatról. Ezekben többek között azzal vádolta az FSZB-t (a KGB utódját), hogy a szolgálat szervezte az 1999-es, közel háromszáz ember halálával járó oroszországi panelházrobbantásokat, ezzel segítve a hatalomba a rendpárti Vlagyimir Putyint, az FSZB korábbi igazgatóját. 2006-ban, nem sokkal megmérgezése előtt Litvinyenko magát Putyint tette felelőssé Anna Politkovszkaja ellenzéki újságíró meggyilkolásáért is, aztán utolsó nyilatkozatában már saját megmérgezéséért is.
A Millennium Hotelben tartott találkozón a feltételezések szerint négyen vettek részt, mindannyian egykori titkosszolgák. Litvinyenkón és Kovtunon kívül ott volt Andrej Lugovoj jelenlegi parlamenti képviselő és Vjacseszlav Szokolenko. A brit hatóságok Kovtunt és Lugovojt gyanúsítják a gyilkossággal. Szokolov azt állítja, csupán a hotelben tartózkodott a polóniummérgezés idején az oroszok találkozóján nem vett részt.
Gyevjatyki
Kovtunról eddig kevés szó esett a gyilkossággal összefüggésben, és még kevesebb a harmadik férfiról. Azt lehet tudni róluk, hogy Lugovojjal együtt mindannyian ugyanannál az egységnél szolgáltak az orosz titkosszolgálatnál, Kovtun és Lugovoj azonban már az előtt is ismerték egymást. Mindketten katonacsaládba születtek, egymás szomszédságában nőttek fel, gyerekként is barátok voltak - írja róluk a Guardian. Közösen járták ki a moszkvai katonai akadémiát az 1980-as évek közepén, majd együtt kerültek a KGB kilencedik főigazgatóságára, amely a Kreml vezető tisztségviselőinek biztonságáért felelt. A Szovjetunió összeomlása után mind biztonsági, őrző-védő cégeknél dolgoztak.
A "kilencesek" feltörekvő testőrök voltak, akik a Kreml vezetőit védték - jegyezte meg a Guardiannak Lugovojról, Kovtunról és Szokolenkóról egy, korábban szintén Nagy-Britanniában letelepedett KGB-ügynök, Borisz Karpicskov. Karpicskov nem tartotta sokra őket, szerinte kellett melléjük egy negyedik ember is a gyilkosság megszervezéséhez. "Egy ember likvidálása külföldön meglehetősen összetett feladat. Kellett valaki hozzá, akinek van agya is" - idézte a brit lap.
Lugovojt már 2007 májusában meggyanúsították Litvinyenko meggyilkolásával, a brit hatóságok kérték kiadatását is Moszkvától, de ennek az oroszok azóta sem tettek eleget. Az ügy miatt megromlott, és azóta fagyos a diplomáciai viszony Nagy-Britannia és Oroszország között, ezt diplomaták kölcsönös kiutasítása is jelzi. A kérdést tavaly ősszel David Cameron brit miniszterelnök moszkvai hivatalos látogatásán sem sikerült megoldani.
Lugovojnak bizonyos szempontból jól is jött a brit gyanúsítás. Utazni ugyan nem utazhat olyan országba, amelynek kiadatási egyezménye van Nagy-Britanniával, ám hazájában híresség lett, még meggyanúsítása évében képviselővé választották Vlagyimir Zsirinovszkij nacionalista pártjának színeiben, a párt választási listáján a vezér után a második helyet kapta. A tavalyi választásokon megőrizte mandátumát, és azóta is élvezi a képviselőséggel járó mentelmi jogot.
Jól jön a gyanú
Kovtun egyelőre nem jutott hasonló lehetőségekhez. Alexander Goldfarb orosz biológus, Litvinyneko egyik barátja, aki közreműködött az egykori KGB-s Angliába menekítésében, illetve élete utolsó heteiben szóvivőjeként dolgozott, a Guardiannek úgy nyilatkozott, nem kizárt, hogy a gyanúsítás növeli Kovtun oroszországi ismertségét, ahogy az Lugovojjal is megtörtént.
Litvinyenko megmérgezése után, 2006-ban Kovtun szervezetében is találtak polóniumot, emiatt kórházba is került Angliában. Ő maga azt állítja, Litvinyenkóval zajlott találkozójakor kerülhetett a szervezetébe a méreg, ám a német hatóságok már korábban megállapították: a férfi valóságos radioaktív csíkot húzott maga után, amikor 2009 őszén Londonba utazott Németországon át. Kovtun a héten azt nyilatkozta, meggyanúsítása az egyre feszültebb orosz belpolitikai helyzettel függ össze, de azt nem részletezte, hogy mire gondol.
Oroszországban vasárnap tartják az elnökválasztás első fordulóját. Várhatóan visszaül az elnöki székbe a két ciklus után a tisztséget 2008-ban a kormányfői posztra cserélő Vlagyimir Putyin. Korábbi támogatottsága azonban már a múlté, az ellenzékhez húzó elemzők szerint annak is örülhet, ha az első fordulóban sikerül nyernie. A feszültség tapintható, a tavalyi parlamenti választások tisztaságát megkérdőjelező ellenzék tüntetésekkel és moszkvai sátorozással készül, ami miatt több tízezer rendőrt vonnak össze Moszkvában.
A Londonban élő Goldfarb szerint árulkodó, hogy Kovtun meggyanúsítását maga az érintett jelentette be, ez arra utalhat szerinte, hogy az orosz kormány is benne van a dologban. "Putyin kemény fickó, akinek messzire elér a keze, ha ellenfelei elpusztításáról van szó. Ezt a képet akarja sugározni magáról" - mondta.