Hány magyar párt jut be a pozsonyi parlamentbe?

A szlovák parlamenti választási kampány utolsó napjaiban apró rezdülések jelzik, hogy a belpolitikai botrányok csak elfedték a szlovák-magyar feszültséget. A szombati szavazást nagyjából biztosan a magyarokkal korábban rengetegszer konfrontálódó Robert Fico és balközép pártja nyeri, de ha magyar érdekeltségű párt is a kormány tagja lesz, változhat a korábbi kemény retorika. Előfordulhat, hogy két magyar párt is bejut a parlamentbe. Szlovákia szombaton választ.

A pártok mosakodása, nem pedig a programok és az arról folytatott politikai viták uralták a szombati előrehozott szlovákiai választások kampányát. A korteskedés inkább arról szólt, hogy az év elején kirobbant lehallgatási botrányokban ki volt, vagy ki nem volt benne, és ki maradt ezek után hiteles politikus - mondta az [origo]-nak Tokár Géza szlovákiai magyar politikai elemző.

A botrányok miatt a korábbi kampányokban megszokotthoz képest kevesebb szó esett a magyar kisebbségről, de az [origo] által megkérdezett elemzők szerint a botrány csak elfedte a problémákat. A téma hiánya nem jelenti azt, hogy a feszültségek is oldódtak volna - mondta az [origo]-nak Öllös László, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke. Szerinte a magyar téma egyszerűen csak nem került az újságok címlapjára, de azért jelen van.

A választáson szinte egyedül győzelemre esélyes Robert Fico korábbi miniszterelnök vezette Smernek például voltak olyan üzenetei, amelyek a kisebbségekre hátrányos intézkedéseket jeleztek előre, példa erre az államnyelvtörvény szigorúbb verziójának visszaállítása vagy a települési névtáblajegyzék. Ezeket Öllős László szerint elsősorban az magyarázza, hogy Ficóék és a szélsőségesen nacionalista, Ján Slota vezette SNS (Szlovák Nemzeti Párt) szavazói bázisa erős átfedést mutat, így a Smernek muszáj volt velük szemben is kampányolni, és használni a magyar témát.

Feszült rezdülések

Tokár Géza szerint más rezdülések is jelzik a feszültséget. A magyarellenességéről hírhedt Ján Slota, illetve Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar párt vezetője is érzékenyen reagált a héten Németh Zsolt megjegyzéseire, a magyar külügyi államtitkár kedden arról beszélt a Corvinus Egyetemen, hogy a budapesti kormány azt tartja fontosnak, hogy az előző választáson a parlamentből kiesett Magyar Koalíció Pártja sikeresen szerepeljen a választásokon. Bugár Béla szerint ezekel a megjegyzéseivel Németh beleavatkozott a szlovákiai parlamenti választásokba. Slota egyszerűen leneofasiztázta a magyar kormányt, Némethet pedig Göbbelshez hasonlította.

Jelzi a lappangó feszültséget, hogy a magyar nemzetpolitikai államtitkárság pénteken felháborodott közleményben tiltakozott, amiért a szlovák rendőrség megpróbálta bevonni az iratait két szlovákiai magyarnak, akiket a nemrégiben felvett magyar állampolgárságuk miatt megfosztottak szlovák állampolgárságuktól. Az Orbán-kormány első intézkedései közé tartozó, a magyar állampolgárság felvételét a határon túl élő magyarok számára megkönnyítő törvénymódosítás 2010-es elfogadása amúgy is komoly feszültségeket és egy szlovákiai ellentörvényt szült, ezeket a kérdéseket azóta sem sikerült rendezni.

Ján Slota orbánozott, de nem biztos, hogy bejut

Pedig a magyar politikusok optimistán nyilatkoztak a két ország viszonyáról. Németh Zsolt csütörtökön a Hír TV-ben arról beszélt, hogy javult a magyar-szlovák együttműködés, és a magyar kormány készen áll a párbeszédre az új szlovák kormánnyal. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig a Kossuth rádióban mondta azt: a választások után meg fogják találni a hangot az új szlovák kormánnyal.

"Szerencsétlen konstelláció"

Kérdés, partnerre lelnek-e majd az új pozsonyi kormányban. Az előzetes közvélemény-kutatások szerint a választások toronymagas győztese a Robert Fico vezette Smer lesz, amely várhatóan koalíciós kormányt alakít majd. Fico 2010-ig volt kormányfő, miniszterelnöksége idején több ügyben is komoly csattanások voltak Magyarországgal: 2009 augusztusában Szlovákia nem engedte be területére Sólyom László államfőt, és a szlovák államnyelvtörvény miatt is mélypontra jutottak magyar-szlovák kapcsolatok. Utóbbit tavaly ősszel módosította is a most leköszönő koalíció, előbbi ügyében hamarosan döntést hoz az Európai Unió Bírósága.

Korábban Fico a jelenleginél engedékenyebb magyar kormányokkal került szembe, amikor pedig Orbán Viktor és a Fidesz került a hatalomra, rövid időn belül Szlovákiának lett együttműködésre hajlamosabb kormánya, amelynek külügyminisztere, Mikulas Dzurinda korábbi miniszterelnök teljesen másként kezelte a magyar kormányt, mint elődei. Tokár Géza példaként említette, hogy Szlovákia nem csatlakozott azonnal az Orbán-kormány egyes intézkedéseit kritizáló nemzetközi kórushoz.

Nem kerüli a konfliktusokat

Sem Robert Fico, sem pedig Orbán Viktor magyar kormányfő nem arról híres, hogy kerülné a konfliktusokat, kettősük nemzetközti szinten "szerencsétlen konstelláció" - jegyezte meg Tokár Géza, aki szerint kevés esély van arra, hogy a legkisebb kérdésekben is meg tudjanak egyezni. Tokár a korábbiaknál is élesebb kijelentésekre számít, szerinte a szlovák-magyar viszony olyan, mint egy puskaporos hordó, nem tudni, mi gyújtja majd be. Hozzátette ugyanakkor, hogy mindez érdekesen is változhat, ha a Bugár Béla vezette Most-Híd is a koalíció tagja lesz, ezt ugyanis egyik párt sem zárta ki teljesen.

Lehet más a retorika

Pénteken a legnagyobb szlovák napilap, a Sme választási összeállításában arról írt, hogy a Smerrel a két, Iveta Radicová tavaly ősszel megbukott koalíciós kormányában is részt vevő párt - a kereszténydemokraták és a Most-Híd - sem zárta ki az együttműködést. Bugár Béla, az utóbbi elnöke például egy interjúban kevésbé elutasítóan nyilatkozott Fico pártjával történő együttműködésről. Ebben az eseten nem lehet kizárni, hogy teljesen más lesz a retorika Magyarországgal - mondta Tokár.

Öllös László nem akart jóslásokba bonyolódni a majdani szlovák-magyar viszonyról, azt mondta, ő személy szerint nem számít arra, hogy nyílt konfrontáció alakulna ki a két ország vezetése között. "Összetettebb lesz ez a dolog" - mondta. Szerinte Ficóék hosszú távú stratégiai szándéka az, hogy megpróbálják Magyarország Szlovákia-politikáját az 1989 előtti szintre visszanyomni, hogy Budapesten ne foglalkozzanak a magyar alapkérdésekkel, a nyelvvel, az önkormányzatisággal, az alkotmány előtti egyenlőséggel vagy a megoldatlan történelmi sérelmek rendezésével.

A népességfogyás mozgósító ereje

Ezeket az alapvető kérdéseket azonban megfelelő magyar parlamenti képviselettel Szlovákiában is napirenden lehet tartani Öllös szerint, ezért a választás tétje az, hogy mennyi magyar párt és politikus jut be a törvényhozásba, és ezek hogyan politizálnak majd. A szlovákiai választási rendszer sajátossága, hogy a pártlistákon szereplő nevek is külön kapnak szavazatokat, és akár az utolsókból is lehetnek elsők - mondta.

Most befuthat az MKP

Tokár Géza szerint nem fordulhat elő, hogy nem lesz magyar képviselet a pozsonyi parlamentben. A Most-Híd szlovák-magyar pártnak - amelyet ő alapvetően magyar pártnak tekint - erősek a pozíciói - mondta. A legutóbbi közvélemény-kutatások a harmadik legerősebb pártnak hozták ki. Szerinte csak az kérdés, hogy az MKP ezúttal bekerül-e a parlamentbe, vagy nem, de jelenleg úgy tűnik, sikerülni fog neki.

Magához képest ugyanis szárnyal az egyik legfrissebb felmérésben - utalt Tokár az MVK csütörtökön közzétett kutatására, amely valamivel 5 százalék feletti eredményt jósolt a pártnak -, és ebben jelentős szerepe lehet szerinte a szlovákiai népszámlálás közelmúltban publikált eredményeinek, vagyis annak, hogy tíz év alatt hatvanezerrel lettek kevesebben a magyarok. Tokár szerint a sok bizonytalan magyar szavazót feltehetően ezek a rossz hírek mozgósították, és várható, hogy a kampányában gyakran érzelmekre ható, hazafias húrokat pengető MKP-re szavazva igyekeznek kompenzálni a népességfogyást. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ezek a rossz hírek a Most-Híd számára is nyereséget, vagyis választókat hozhatnak.