Új védelmi vonalakat akar Párizs és Berlin

Közös, az európai miniszteri tanácshoz intézett levelében javasolta Párizs és Berlin a schengeni övezeten belüli határok ideiglenes visszaállítását arra az esetre, ha valamely schengeni ország nem tudja biztosítani a külső határok megfelelő ellenőrzését. A javaslat beleillik Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök választási kampányába, amelyhez a jelek szerint német támogatót kapott.

Hivatalos levélben javasolta Franciaország és Németország, hogy az Európai Unió hozzon döntést a schengeni övezeten belüli határok ideiglenes, egy hónapos visszaállításának lehetőségéről olyan esetekre, amikor a zóna egyik külső határrészén nem megfelelő az ellenőrzés.

Brüsszelben kiszivárgott hírek szerint a két befolyásos uniós tagország belügyminisztere kollégáival a jövő héten Luxembourgban tartandó találkozón szeretne eszmecserét kezdeményezni a témáról.

A jelenleg 23 EU-tagországot magában foglaló schengeni övezet működtetése az uniós lakosság szabad mozgását hivatott biztosítani oly módon, hogy ezen tagállamok között semmilyen határellenőrzés nincs, a külső határok felügyelete viszont fokozott.

A francia Claude Guéant és német kollégája, Hans-Peter Friedrich az uniós miniszteri tanácshoz intézett friss levélben azt hangsúlyozták, hogy az EU-nak szüksége van olyan kiegészítő mechanizmusra, amely akkor alkalmazható, ha valamely "schengeni" ország nem tudja biztosítani a külső határok megfelelő ellenőrzését még úgy sem, hogy más tagállamoktól ehhez külön segítséget kap. Elképzelésük szerint határ-visszaállítás esetén az egy hónap letelte után az Európai Bizottság illetékessége lenne, hogy javasolja az ideiglenes intézkedés megszüntetését vagy meghosszabbítását.

Hasonló javaslatot tett egyébként tavaly ősszel az Európai Bizottság is.

A mostani levél Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnöknek a jelenlegi államfő-választási kampány alatt tett, számos uniós tagországban bírálatokat kiváltott kijelentéseit tűnik megerősíteni, ráadásul német támogatást is jelezve hozzá. Az újraválasztásra törő Sarkozy március közepén élesen kritizálta az EU külső határain (elsősorban a görög-török határszakaszon) tapasztalható ellenőrzési hiányosságokat, és azzal fenyegetőzött, hogy ha rövid időn belül nem lesz komoly javulás ezen a téren, akkor Franciaország felfüggesztheti részvételét a schengeni egyezményben.

Az államfő már akkor arról beszélt, hogy meg kell változtatni a schengeni mechanizmust, és hangsúlyozta, hogy "a migrációs hullám kezelése nem maradhat kizárólag a technokraták és a bíróságok kezében".

A francia választások vasárnapi, első fordulójában a nagy közvélemény-kutató intézetek előrejelzése szerint szoros eredmény várható, a május 6-ai második fordulóra azonban minden előrejelzés Francois Hollande-nak, az ellenzéki szocialisták jelöltjének győzelmét valószínűsíti.

A választáson összesen 15 jelölt indul, közülük hárman versenyeznek a két nagy mellett a második vonalban. A sokáig biztosan a harmadik helyen álló, ám az utóbbi időben valamelyest visszaeső szélsőjobboldali Marine Le Pen (44 éves) 13-17 százalék körüli eredményre számíthat, 10 százalékos eredményre esélyes a centrista Demokrata Mozgalom jelöltje, Francois Bayrou (60 éves), az egykori trockista Jean-Luc Mélenchon (60 éves) pedig az elmúlt hetekben dinamikusan javított pozícióján, és esélyes lehet akár a harmadik helyre is.

A jelöltekkel és a választások előtti helyzettel foglalkozó cikkünket elolvashatja itt.