A görögök többsége szerint ők a legszorgosabbak Európában

Egyetlen északi európai uniós tagállam sincs jó véleménnyel a görögökről - derül ki az amerikai Pew Research Center felméréséből. A kutatás szerint a görögök 78 százaléka a német vezetést utasítja el, miközben hatvan százalékuk a legszorgalmasabb európai nemzetnek tartja magát. A nyolcezer megkérdezett mintegy harmada gondolja csak azt, hogy az euró bevezetése jó dolog volt.

Az euróövezet adósságválsága közepette Németország a legtiszteletreméltóbb, Görögország pedig a legkevésbé tisztelt nemzet az Európai Unióban (EU) - derül ki az amerikai Pew Research Center friss közvélemény-kutatásából.

A nyolc uniós tagállamban végzett felmérés szerint a megkérdezettek Németország vezetőit tisztelik a leginkább, őket tekintik a legkevésbé korruptnak, és a német társadalmat tekintik a legdolgosabb nemzetnek.

A felmérés rávilágított a Brüsszelben egyre nagyobb aggodalmat keltő észak-dél irányú megosztottságra. Egyetlen északi tagállam sincs jó véleménnyel a görögökről, jóllehet Nagy-Britannia, Franciaország és Németország még mindig pozitívan tekint az olaszokra és a spanyolokra. Görögországban tapasztalható a legerősebb Berlin-ellenesség, a válaszadók 78 százaléka nyilatkozott kedvezőtlenül a német vezetésről. A megkérdezett görögök 60 százaléka mindemellett a legszorgalmasabb európai nemzetnek tartja magát.

A kutatás szerint 2009 óta romlott a gazdasági integráció megítélése; Csehországban a megkérdezettek 22, Olaszországban 20, Spanyolországban pedig 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az európai egyesülés gyengítette a nemzetgazdaságot. Egyedül a németek körében emelkedett azok aránya, akik szerint az integráció "gazdasági áldást", az EU-tagság pedig pozitívumokat eredményezett.

A válaszadók mindössze 37 százaléka véli úgy, hogy az euró bevezetése jó dolog volt, míg a valutaövezeten kívüli országok állampolgárai - például a britek 73 százaléka - meglehetősen örülnek, hogy megtarthatták nemzeti valutájukat.

A megkérdezettek az egységes Európa jelképeit ugyanakkor továbbra is támogatják: a felmérésben részt vevő eurózóna-tagállamok polgárai - például a görögök 71, a franciák 69 és a németek 66 százaléka - meg szeretnék tartani a közös valutát ahelyett, hogy visszatérnének nemzeti fizetőeszközeikhez.

Az európaiak megosztottak annak eldöntésében, hogy ki tehető felelőssé gazdasági bajaikért. A görögök (87 százalék) az olaszok (84 százalék) a lengyelek (90 százalék) és a csehek (91 százalék) például a saját kormányaikat hibáztatják, ám a franciák (74 százalék) és a spanyolok (78 százalék) a bankokat és egyéb pénzügyi intézeteket okolják. Németországban és Nagy-Britanniában a gondokért a kormányokat és a bankokat egyaránt hibáztatják - derült ki a kutatásból.

A felmérést Németországban, Görögországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban és Csehországban, valamint az Egyesült Államok bevonásával készítették, március 17. és április 16. között mintegy nyolcezer ember megkérdezésével.