Inkább a frontális ütközés, mint a barbár Európa

Rohamosan távolodik Görögország az eurózónától, miután hétfő reggelre a parlament két jelentős baloldali pártja is kiszállt a koalíciós tárgyalásokból, és így elúszni látszik a kormányalakítás esélye. A jövő alakítását egy kommunistákat, zöldeket és fiatal forradalmárokat tömörítő pártszövetség ragadhatja magához, amely megszorítások helyett pénzt osztana a népnek.

Görögország legfiatalabb pártvezérének, a karizmatikus, 37 éves Alekszisz Ciprasznak az élete új fejezethez érkezett múlt vasárnap. A pénzügyi válságban vergődő, az EU és az IMF hitelein csüngő Görögországban tartott választások ugyanis földindulásként döntötték le a pénzügyi mentőövért kapálózó nagy pártok hatalmát, és a politikai káoszban születő új erőket segítették hatalomra. Ciprasz radikális pártszövetsége, az eddig démonizált, marginális szélsőbal egyik pillanatról a másikra a parlament második legnagyobb ereje lett.

Ez az erő mindent elkövet azért, hogy letérítse Görögországot a 2010 óta egyengetett útról, amelyre az államcsőd elkerülése érdekében kényszerült. "Be fogjuk bizonyítani az európaiaknak, hogy a program, amelyet ránk kényszerítenek, barbár és hatástalan" - nyilatkozta a választások után Ciprasz. Az általa vezetett Radikális Baloldali Koalíció, rövidített nevén Szüriza lenullázhatja mindazt, amit az unió eurószázmilliárdokkal próbált stabilizálni az elmúlt két évben.

Programját mostantól mindenki kénytelen komolyan venni, mivel hétfőre kiderült: az új parlamenti erőviszonyok között az uniós megszorító programot támogató pártok nem képesek kormánytöbbséget összehozni. Vasárnap a Szüriza, hétfőn a másik szóba jövő baloldali párt, a Demokratikus Baloldal is bejelentette, hogy nem asszisztál az eddigi kormánypárt és a választásokat megnyerő ellenzéki párt további megszorításaihoz, és nem áll össze velük nagykoalícióba. Ez pedig megismételt választásokhoz vezethet, ahol a közvélemény-kutatások szerint az egyre elkeseredettebb görögök akár győztest is faraghatnak a radikális baloldalból.

Forradalmárok és munkásmozgalmak

Ciprasz pártszövetsége, a különböző radikális szervezetek laza koalíciójából álló Szüriza egyáltalán nem tartozik a mérsékelt politikai fősodorhoz: legnagyobb tagszervezete, a Szünaszpiszmosz radikális újbaloldali párt, de tagjai között kommunista, antikapitalista mozgalmak, munkásszervezetek, valamint zöldpártok és -mozgalmak is találhatók. A német Bild tavasszal arról írt, hogy Ciprasz szimpatizál a megszorítások ellen tüntető maszkos görög anarchistákkal is, akik az elmúlt években rendszeresen csatatérré változtatták a görög utcákat: igaz, a politikus ezt tagadja, és a lapot be is perelte jó hírneve megsértése miatt.

A Telegraph című brit lap athéni tudósítása szerint ugyanakkor a párt székházában is sok minden árulkodik a radikális nézetekről: az irodákban forradalmat követelő poszterek és radikális baloldali gyűlések plakátjai vannak kifüggesztve mindenfelé. Nem meglepő: a Szüriza a 2000-es évek elején a globalizációellenes tüntetésekből, anarchista demonstrációkból nőtt ki, és egy ideig a görög kommunista párttal is választási szövetségben állt.

Történetét szűk egy évtized alatt többtucatnyi különböző radikális kommunista, anarchista és zöldszervezet szövetkezése, konfliktusa és szakadása határozta meg: szinte mindenféle választási koalíciót és együttműködést kipróbáltak. A sokszínű szervezet 2004 óta benn is volt a görög parlamentben, bár akkor még csak hajszállal lépte át a 3 százalékos küszöböt, és 2007-ben is csak 5 százalékot szerzett.

A koalíciós tárgyalásokból hétfőn kiugró másik baloldali párt, a Demokratikus Baloldal szintén a Szürizából született, annak mérsékeltebb balos ága, amely 2010-ben lépett ki a szövetségből. Az önálló párttá alakuló csoport a válság miatt széthulló szocialista kormánypártból, a PASZOK-ból is szívott fel tagokat, és így tudott bekerülni a parlamentbe a májusi választásokon. Bár korábban szétváltak, vezetőjének nyilatkozataiból egyértelmű, hogy ők is Ciprasz mellett képzelik el az ország megmentését: a pártelnök hétfőn közölte, hogy csak a Szürizával koalícióban látja értelmét kormányt alakítani.

Minden gránáttal közelebb a hatalomhoz

Alekszisz Ciprasz, ennek a sokszínű radikális csoportnak a fiatal feje eredetileg mérnökként dolgozott építőipari cégeknél, és a görög kommunista párt ifjúsági szervezetében, a Görögország Kommunista Ifjúságában kezdett politizálni. A BBC szerint akkor hagyta ott a hagyományos kommunistákat, amikor azok szakítottak a Szünaszpiszmosszal: a Moszkva felé tekintő kommunisták és az új "eurokommunisták" közötti szétválás után az utóbbiak között maradt, és fiatal, kommunikatív vezetőként gyorsan a szövetség csúcsára emelkedett.

2009-ben már parlamenti frakciót vezetett, és a görög pénzügyi válságot meglovagolva a kormány egyik leghangosabb kritikusává vált: sikeresen vette fel a brutális megszorítások miatti felháborodás hangját, és populista módon támadta a csőd elkerüléséhez szükséges hitelek miatt hozott megszorításokat. "Legközelebb majd azt fogják mondani, hogy adjuk fel a demokráciát is az újabb hitelek kedvéért" - mondta egyszer a parlamentben.

A Szüriza plakátjai

A jellemzően idősebb görög politikusok között gyorsan felkeltette a figyelmet fiatalos közvetlenségével, amellyel sikeresen szólította meg a felháborodott, elkeseredett fiatalokat, a munkásokat, bevándorlókat és a megszorításokban csalódó kisvállalkozókat is. Az InsideGreece című politikai blog szerint Ciprasz a kampányban végiglátogatta az összes elkeseredett társadalmi réteget, ahova a kormánypártok nem is mertek elmenni: a fiatal politikus gyári munkásoknál, utcai tüntetők között, nyomorgó nyugdíjasoknál és munkanélkülieknél kampányolt a nap 24 órájában.

Mivel viszonylag új pártját még nem fertőzték meg a többi politikai erőt behálózó korrupciós botrányok, az emberek hittek neki. Azzal, hogy pártja a tüntetők mellett állt, amikor a megszorítások elleni tiltakozókat a kormány könnygázgránáttal lövette Athén utcáin, egyre jobban megerősödött: "Minden könnygázgránát, amelyet kilőttek a Szintagma téren, újabb és újabb szavazókat taszított a szélsőbal táborába" - írta róluk az InsideGreece blog.

Megszorítás helyett

A görög szélsőbal üzenete a kampány során egyszerű volt: tagadták mindannak a szükségességét, amire az országot az EU és az IMF rákényszerítette az államcsőd elkerüléséhez nyújtott hitelekért cserébe. Alekszisz Ciprasz egyértelművé tette: felrúgná az EU-val kötött paktumokat, és újratárgyalná a kapott hitelekért vállalt feltételeket, megszorításokat és reformokat. Bár azt mondja, az eurózónából nem feltétlenül lépne ki, az alku érvénytelenítése gazdasági elemzők szerint egyértelműen ezt vonná maga után, hatalmas válsághullámokat vetve Európában.

"Az elmúlt két évben helyrehozhatatlan károkat szenvedett a görög nép" - nyilatkozta a CNBC amerikai gazdasági hírtelevíziónak a választás után. A probléma nem Görögországgal van, hanem azzal a recepttel, amelyet Európa kínált az országnak - állította. Ciprasz azt harsogja, hogy az lenne a helyes gazdaságpolitika, ha megszorítások helyett inkább növelnék a béreket és a nyugdíjakat, mert az növelné a fogyasztást, és felpörgetné a gazdaságot. Ez tenné Görögországot versenyképesebbé, nem az EU által előírt megszorítások - állította, hozzátéve: az az út, amelyen a kormány eddig haladt, harmadik világbeli országgá züllesztené vissza hazáját.

Tüntetők a Szüriza demonstrációján Athénban

Ellenzékből könnyű volt beszélni

Mégis amikor kiderült, hogy választásokon második helyen végeztek, a Telegraph szerint még a Szüriza vezetői is meglepődtek. A korábbi megszorításellenes tüntetések helyszínén, Athén központjában tartott ünneplés után Ciprasz kijelentette: "eljött a baloldal ideje", majd nyilatkozatot küldött az Európai Uniónak, amely szerint a görög szavazók elutasították a megszorításokat, így az EU-val és az IMF-fel kötött megállapodásokat "érvénytelennek és semmisnek tekinti".

Kritikusok szerint azonban a radikális baloldal továbbra sem adott választ arra, hogyan oldja meg a görög gazdaságot sakkban tartó strukturális problémákat és a túlduzzasztott, fenntarthatatlan köztisztviselői szektort. Ellenzékből könnyen kritizált ugyanis minden megszorítást, de nem mutatott be semmilyen számokkal igazolható tervet, amellyel Görögország talpon maradna.

Övék a jövő?

A Szüriza persze egyelőre nem is alakít kormányt, de megakadályozta azt is, hogy a többi pártnak ez sikerüljön. Mivel a parlamentbe a szélsőjobbtól a szélsőbalig összesen hét párt került be, amely a megszorításokról formált véleménye és ideológiai hovatartozása miatt sem nagyon képes együttműködni, az ország egyetlen esélye az volt, ha a baloldali pártok hajlandóak koalícióra lépni a május elején nagyot bukó régi kormánypártokkal. Miután azonban bejelentették, hogy kilépnek a tárgyalásokból, erre nincs esély.

Ciprasz a Demokratikus Baloldal vezetőjével, Fotisz Kouvelisszel

Az elhúzódó kormányválsággal egyre nő az esélye, hogy Görögország nem teljesíti a beígért reformokat, elesik az EU és az IMF hiteleitől, és csődbe megy: ez pedig azt is jelentheti, hogy kihullik az eurózónából, és visszatér korábbi pénzéhez, a drachmához. A pártokra pedig megismételt választás vár, amelyen az egyre radikalizálódó szavazók győzelemre juttathatják a Szürizát. A BBC által idézett becslések szerint a következő választáson a mostani 16,7 százalék helyett akár 28 százalékot is szerezhetnek, ami elég lehet a győzelemre. A görög választási rendszerben a győztes párt 50 extra képviselői helyet is kap a szavazatok alapján járó helyek mellé, ez pedig a a többi kommunista és megszorításellenes párttal elég is lehetne a kormányalakításhoz.

Parlamenti matek

A görög parlamentben eddig a szocialista PASZOK és a konzervatív Új Demokrácia volt a két meghatározó párt, akik mindketten támogatták a megszorításokat. A két ellentétes oldalon álló nagypárt azonban a májusi a választások után együtt sem adja ki a parlamenti többséget. Az eddig kormányzó szocialista PASZOK 41, a választásokat megnyerő Új Demokrácia 108 helyet szerzett, így együtt is csak 149 helyük van a 300 fős parlamentben (Az Új Demokráciának azért van ilyen sok helye, mert bár csak 2 százalékkal előzte meg Szürizát, a győztes párt a választási szabályok szerint plusz 50 képviselői helyet kap a parlamentben.)

A Szüriza 52 képviselőt, a Demokratikus Baloldal 19 képviselőt küldhet a parlamentbe, az Új Demokráciából korábban kiváló Független Görögök pártja pedig 33 képviselővel rendelkezik. Közülük azonban egyik sem támogatja a megszorításokat, így nem áll össze a régi nagypártokkal. Nem tud koalíciót alkotni a reformokat ellenzők tábora sem, mert a parlamentbe jutott 26 képviselővel a Görög Kommunista Párt, és 21 képviselővel az Arany Hajnal nevű szélsőjobboldali párt is, a szélsőjobb és a szélsőbal pedig nem áll szóba egymással.