Elveszett voksok, halott szavazók nehezítik a regisztrációs választásokat

Regisztrációhoz kötik a választásokon való részvételt a világ sok országában. Amerikában az elveszett szavazatok és a drága rendszer miatt gondolkodnak a változtatáson, a britek az évszázadok óta változatlan, elavult szabályokat akarják felszámolni.

Francia mintára vezetné be a választásokat megelőző előzetes regisztráció intézményét a Fidesz - az [origo] információi szerint legalábbis ez a megoldás körvonalazódott azokon a Fidesz elnökségében és szakértői stábjában zajlott megbeszéléseken, amelyet az év végéig elfogadandó választási eljárásról szóló törvény nyitott kérdéseiről tartottak.

Franciaországban minden 18. évét betöltő szavazót automatikusan regisztrálnak a helyi választási irodák. Egy 2009-es amerikai tanulmány szerint a 2007-es elnökválasztás idején lakosság 91,4 százaléka volt regisztrálva, és a szavazók 84 százaléka voksolt.

A 18. életévüket betöltő franciák számára egész napos programot szerveznek, amikor állampolgári kötelességeikről és jogaikról kapnak oktatást. Ezt körülbelül honvédelmi és állampolgári felkészítő napnak szokták nevezni (la journée d'appel de préparation a la defense), és ekkor regisztrálják őket szavazóként is. Ezután mindenki kap egy azonosító kártyát, amin adataik mellett szerepel az is, hogy hol szavazhat.

Forrás: AFP

Szavazók Franciaországban

Lakcímváltozáskor újra kell regisztrálni, a hatóságok minden ilyen napon lehetőséget biztosítanak az adatok módosítására. Az állampolgároknak az adataikban történt minden változást maguknak kell bejelenteni. Az esetleges kettős regisztrációkat a statisztikai hivatal segítségével, az elhunytakat a halálozások bejelentése alapján szűrik ki. A listát évente frissítik.

Sok szavazat elvész

A francia példát az amerikaiak is a szemük előtt tartják, amikor saját rendszerük megújításáról van szó. Az Egyesült Államokban - egyetlen államot, Észak-Dakotát kivéve - mindenütt az egyes állampolgárokra bízzák a regisztrációt. A rendszert azonban számos kritika éri, elsősorban amiatt, hogy a lakosság jelentős hányada nem regisztrál magától, és így sok szavazat elvész.

A regisztrációt mindenkinek magának kell intéznie az állami hivatalokban, de az 1990-es években több könnyítést is bevezettek, hogy megnöveljék a részvételi arányt. Előírták, hogy iskolákban, templomokban, könyvtárakban és egyéb hasonló helyszíneken, illetve levélben is el lehessen intézni. Egyes államokban a szavazás napján is lehetővé teszik a regisztrálást, másutt interneten is megoldható.

Forrás: AFP

Szavazóhelyiség az Egyesült Államokban

Sok államban lehetővé teszik - de nem kötelezővé -, hogy a regisztráló szavazó kinyilvánítsa, melyik párttal szimpatizál. Ez nem befolyásolja a választást, többnyire az az értelme, hogy ez alapján vehetnek részt a pártok előválasztásain, amelyeken például az adott párt elnökjelöltségéért versengők között döntenek. Van olyan állam azonban, ahol pártszimpátiától függetlenül bárki részt vehet az előválasztásokon is.

Érvénytelen és dupla regisztráció, halott szavazók

A rendszer azonban számos sebből vérzik. A PEW amerikai kutatóintézet februárban közzétett kutatása során feltárta, hogy a regisztrációk közül 24 millió érvénytelen, 1,8 millió regisztrált aktív szavazó valójában már halott, 2,74 millió szavazó pedig több államban is regisztrált, illetve 12 millió regisztráció hibás vagy elavult adatokat tartalmazott. A kutatók ráadásul úgy becsülték, legalább 51 millió szavazásra jogosult amerikai - a teljes lakosság közel negyede - nincs regisztrálva. A PEW intézet jelezte, szó sincs visszaélésekről, egyszerűen a rendszer rossz.

A fő problémát abban látták, hogy sok állam még mindig papíralapon vezeti a nyilvántartásokat, ami drága, körülményes, sok hibalehetőséget rejt és lassú. Internetes regisztráció bevezetését szorgalmazták. Az arizonai Maricopa megyét hozták fel pozitív példaként, ahol az internetes rendszert bevezetve évi egymillió dollárt tudtak megspórolni a költségeken (a megyét seriffje miatt inkább rossz példaként szokták emlegetni).

A briteknél a családfő a felelős

Nagy-Britanniában is kötelező feliratkozni a választói ívekre, aki ezt elmulasztja, azt akár ezer font büntetéssel is sújthatják. Minden 16 év feletti brit állampolgárt regisztrálni kell - de szavazni csak 18. évüket betöltők szavazhatnak. A regisztrációs rendszert még 1832-ben vezették be, és folyamatosan fejlesztették, de azért maradtak benne furcsa anakronizmusok.

A legkirívóbb ilyen, hogy technikailag még mindig a családfő, vagy az adott háztartás vezetője a felelős az ott lakó szavazók regisztrációjáért. Ő az, aki az évente kiküldött ellenőrző íveken gyakorlatilag bárkit kihúzhat az háztartásában nyilvántartott, korábban regisztrált szavazók közül.

Ezt az anakronizmust 2014-től akarják felszámolni, a rendszer megújítását május elején jelentette be Erzsébet királynő. Egyéni szavazói regisztrációt vezetnek be, amit a legjelentősebb változtatásnak neveznek azóta, hogy bevezették az általános választójogot. Az új rendszertől azt várják, hogy kevesebb lesz a visszaélés, és az emberek könnyebben leadhatják majd szavazataikat.

Forrás: AFP

Szavazóhelyiség Kanadában

Sokan azonban arra figyelmeztettek, hogy ha nem sújtják súlyos büntetésekkel a regisztráció elmulasztását, akkor jelentősen csökkenhet a szavazásokon résztvevők aránya. Példaként Észak-Írországot hozták fel, ahol kísérletképpen az egészségbiztosítási azonosító alapján írták össze a szavazókat. Emiatt körülbelül 10 ezerrel csökkent a regisztrált választók száma, de a feltételezések szerint az azért történt, mert a korábbi listákon sok, már elhunyt szavazó is volt.

Ausztráliában a nem szavazókat büntetik

Ausztráliában minden 18. életévét betöltő állampolgárnak regisztráltatnia kell magát a választásokra, 18. születésnapját követő 8 héten belül. Nem kap büntetést az, aki késik, vagy nem regisztrál. A választásokon nem szavazókra azonban már kiszabhatnak bírságot, hacsak nem mutatnak be hiteles és elfogadható igazolást távolmaradásuk okáról.

Mexikóban állami hivatalokat kell felkeresni minden szavazni 18. évét betöltő állampolgárnak, ahol fényképes szavazóigazolványt kapnak. Ez egyben a személyi azonosító irat is, tehát itt gyakorlatilag a személyivel lehet szavazni. A regisztráció kötelező.

Hongkongban nem kötelező regisztrálni: 2002-ben 1,6 millió főre becsülték a hétmilliós országban azoknak a választókorúaknak a számát, akik nem tették ezt meg.