Június 17-ére írják ki az új választásokat Görögországban - írja görög parlamenti pártokra hivatkozva a Reuters. A görög pártelnökök abban is megállapodtak, hogy egy magas rangú bírót, Panajotisz Pikrammenoszt nevezik ki ügyvezető miniszterelnökké. Ő a választásig áll majd a kormány élén.A görög ügyvezető kormány nem hozhat olyan döntéseket, amelyek bármire is köteleznék a választások után megalakuló majdani kormányt. A 67 éves Pikrammenosz szerdán este letette a hivatali esküt, és sürgősen meg kell neveznie kormányának tagjait.
Az alkotmány értelmében csütörtökön kell összeülnie a május 6-án megválasztott parlamentnek. A képviselők eskütétele után a ház valószínűleg már pénteken vagy szombaton feloszlatja önmagát. A május 6-án rendezett választásokon egyetlen párt sem szerzett abszolút többséget. Karolosz Papuliasz államfő egymás után adott kormányalakítási megbízást a legtöbb mandátumot szerzett három párt vezetőinek.
A görög parlamentben eddig a szocialista PASZOK és a konzervatív Új Demokrácia volt a két meghatározó párt, és mindketten támogatták a megszorításokat. A két ellentétes oldalon álló nagypárt azonban a májusi választások után együtt sem adja ki a parlamenti többséget. Az eddig kormányzó szocialista PASZOK 41, a választásokat megnyerő Új Demokrácia 108 helyet szerzett, így együtt is csak 149 helyük van a 300 fős parlamentben (Az Új Demokráciának azért van ilyen sok helye, mert bár csak két százalékkal előzte meg a Szirizát, a győztes párt a választási szabályok szerint plusz 50 képviselői helyet kap a parlamentben.)
A hét eleji zűrzavaros, majd összeomló görög kormányátalakítási tárgyalások megrengették az európai tőzsdéket, miután egyre fenyegetőbbé vált, hogy Görögország kilép az eurózónából.
A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint az újbóli választások az eddigi megszorító politikát elvető, radikális baloldali pártszövetség, a Sziriza további előretörését hoznák. Mivel a Sziriza elutasítja a görög adósságleírásért cserében az EU és az IMF által elvárt megszorításokat, az új választás következménye az lehet, hogy a görög állam leáll adósságai törlesztésével, vagy csődbe megy.
Az új választással a piac szerint nőtt az esélye annak, hogy az ország, amely 2010 óta 240 milliárd eurós hitelből finanszírozza magát, elhagyja az eurózónát. Márpedig egy ilyen lépés beláthatatlan következményekkel járhat. A Bloomberg Gavin Staceyt, a Barclays Capital devizastratégáját idézi, aki szerint "az első reakció katasztrofális lehet".
Barroso: Görögországnak maradnia kell
Nincs mód arra, hogy megváltoztassák a 130 milliárd eurós görög mentőcsomaghoz kapcsolódó feltételeket - szögezte le José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Brüsszelben összehívott szerdai rendkívüli sajtótájékoztatóján.
Barroso szerint Görögországnak az EU-ban és az euróövezetben kell maradnia, és nem létezik az uniós mentőprogramnál kevésbé fájdalommentes kiút a helyzetből. "Azt akarjuk, hogy Görögország a család tagja maradjon. (...) A végső választ azonban arra, hogy az euróövezetben marad-e, magának Görögországnak kell megadnia" - mondta Barroso.
Az előírt takarékossági intézkedésekhez - fejtette ki Barroso - a majdan felálló új görög kormánynak is tartania kell magát, hiszen nem csupán Görögország, hanem egész Európa szavahihetőségéről van szó.
Cikkünket folyamatosan bővítjük!