Pusztítást ígérnek a dühös diákok a Kanadai Nagydíjra

A Montrealban több mint száz napja tüntető diákok úgy gondolják, hogy a Forma-1-es nagydíj hétvégéje remek alkalom lesz a sérelmeik megjelenítésére. A verseny szervezőinek emiatt nemcsak programokról, hanem a nézők egy részéről is le kell mondaniuk. A tüntetők közben nemcsak a tandíj ellen, hanem a hitelességükért is küzdenek, miután több szélsőséges csoport is hozzácsapódott a mozgalmukhoz.

Amikor a Forma-1-es csapatok az év elején végignéztek az idei menetrenden, valószínűleg a forrongó bahreini helyszín volt az egyetlen, amelynél elbizonytalanodtak, és fel sem vetődött bennük, hogy a versenynaptár egyik leghangulatosabb nagydíja is rémálommá válhat. Miután azonban a Québecben több mint száz napja tüntető diákok a hétvégi Forma-1-es nagydíjat is célba vették, elképzelhető, hogy a versenyzőknek és a szurkolóknak is komoly biztonsági kockázatokkal kell számolniuk. A szervezők biztonsági okokból már eltörölték az egyik legnépszerűbb rendezvényt, az ingyenes csütörtöki bokszutca-látogatást.

A hétvégén 300 ezer embert várnak a montreali Gilles Villeneuve pályára, a város pedig mintegy százmilliós bevétellel számol. A következő néhány nap Montreal legjövedelmezőbb hétvégéjének számít. A futamot rengeteg fesztivál, koncert és vásár kíséri. Jean Charest, Québec miniszterelnöke és Gérald Tremblay montreali polgármester ezeknek a rendezvényeknek a bevételére is utalva kérte a tüntetőket, hogy viselkedjenek felelősségteljesen, ne bántsák a szurkolókat, és ne rohamozzák meg az éttermeket, szállodákat és üzleteket. "Lehet tüntetni Jean Charest és a kormány ellen. De a tiltakozók most már a québecieknek ártanak. Azt hiszem, itt az ideje, hogy megvizsgálják a lelkiismeretüket" - próbált meg hatni a tüntetőkre a miniszterelnök. Ők azonban továbbra is úgy gondolják, hogy a Forma-1-es nagydíj hétvégéje remek alkalom lesz a sérelmeik megjelenítésére.

A tavalyi Kanadai Nagydíj az év egyik legemlékezetesebb futama volt

A québeci diákok eredetileg a tandíjemelés ellen kezdtek tüntetni. Kanada francia ajkú tartományának körülbelül 180 ezer főiskolása és egyetemistája, vagyis a teljes létszám mintegy 45 százaléka sztrájkol február óta. A diákok azért vonultak az utcára, mert a kormány elképzelése szerint a következő öt évben 75 százalékkal emelnék a felsőoktatási képzésért évente fizetendő összeget. A québeci vezetés szerint egész Kanadában ebben a tartományban a legalacsonyabb a tandíj, amelyet a gazdasági válság miatt elkerülhetetlenül emelni kell, így a diákoknak évente nagyjából 3800 dollárt kell majd fizetniük. Szerintük a megemelkedett tandíj miatt eladósodottság vár rájuk, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a világgazdaság is törékeny helyzetben van.

Több mint száz napja tartanak a tüntetések

Kanada más tartományaiban meglehetősen értetlenül figyelik a québeci diákok elégedetlenségét, hiszen a 75 százalékkal megemelt tandíj még mindig az egyik legalacsonyabb lesz az országban. A kanadai sajtó szerint az arab tavasz mintájára juhartavaszként emlegetett mozgalom sajátosságait a jóléthez szokott québeci társadalmi berendezkedés magyarázza. Marc André Bodet kanadai politológus ehhez hozzáteszi, hogy a québeci diákmozgalomnak különleges történelmi gyökerei vannak. Kanada frankofón területein ugyanis a felsőoktatást a gazdasági és társadalmi emancipáció eszközének tekintik, és sokan úgy érzik, hogy az egyetemek a nemzeti identitás alakítói és védelmezői.

Pierre Martin, a Montreali Egyetem politológus professzora a CBC News televíziónak azt mondta, a 75 százalékos emelés nemcsak a tandíj nagyságrendjén változtat, hanem a felsőoktatás elvein is, így szerinte érthető a tüntetők reakciója.

A kormány hergeli a tüntetőket

A tüntetéseket azonban idővel erőszakos cselekmények is kísérték, a diákok kirakatüvegeket törtek be, rendőröket dobáltak meg, gyújtogattak és randalíroztak. A kormány azonban - túl azon, hogy nem engedett a diákok követeléseinek - több olyan intézkedést hozott, amellyel tovább hergelte a tüntetőket, sőt már a jogvédők tiltakozását is kiváltották. A québeci tartományi parlament törvénybe foglalta, hogy a szervezőknek minden tüntetést legalább nyolc órával a kezdete előtt be kell jelenteniük a rendőrségnek. A város vezetése pedig rendeletet hozott arról, hogy ötszáz és háromezer dollár közötti összeggel büntethető az, aki maszkban tüntet. A rendőrségnek ugyanis a legtöbb gondja azokkal volt, akik eltakarták az arcukat.

A törvényalkotók intézkedéseinek egyelőre annyi hatása volt, hogy még inkább feldühítette a tüntetőket, ráadásul a québeci ügyvédi kamara is összevonta a szemöldökét, mert szerinte a törvény indokolatlanul szigorúan korlátozza az alapvető szabadságjogokat. Az intézkedések az Amnesty International és az ENSZ bírálatát is kiváltották. Az ügyre ráugrott a québeci ellenzék is, amely a tartományi demokrácia legsötétebb napjának nevezte a törvény elfogadásának a napját, és azonnal előrehozott választásokat is követelt emiatt.

Ez nem diáksztrájk. Ez egy társadalom, amely felébredt - A tüntetések már nem csak a tandíjról szólnak

Serpenyős szolidaritás

A vésztörvény komoly szolidaritási lavinát indított el a québeciek körében. A 78-as törvényként emlegetett jogszabály május 18-án lépett életbe. Másnap montrealiak ezrei vonultak az utcára vagy álltak ki az erkélyekre serpenyőkön és más edényeken dobolva. Ezek a serpenyős tüntetések azóta is hatalmas hangzavart okoznak minden este Montreal utcáin.

A québeci vezetést azonban egyelőre sokkal kevésbé izgatják az ellenzék követelései, mint azok a fenyegetések, amelyeket a harcias diákszervezetektől, az anarchistáktól, illetve az Anonymous hackercsoporttól érkeznek. Az Anonymous például a héten megfenyegette azokat a szurkolókat, akik online vásárolnak jegyet a hétvégi futamra. A csoport feltörte a jegyeket árusító honlapot, és több vevő nevét, címét és telefonszámát közzétette. A hackereket mindenekelőtt a május 18-án elfogadott, szerintük is a szabadságjogokat korlátozó vésztörvények háborították fel.

Az Anonymous is bosszút állt a vésztörvény miatt

Színre lépnek az anarchisták

A montreali Université du Québec egyik diákszervezete igazi pusztítást ígért a Forma-1-es hétvégére. A tüntetések pedig már rég túlnőtték a tandíj kérdését. A CLASSE elnevezésű diákszervezet például már azért szeretné ellehetetleníteni a Forma-1-es nagydíjat, mert olyan "szexista, környezetszennyező és elitista gazdasági értékeket" képvisel, amelyeket szerintük el kell törölni.

A diáktüntetésekhez anarchista csoportok is hozzácsapódtak, és felhívásaikban azt ígérik, mindenhol ott lesznek, ahol a Forma-1-hez köthető emberek megjelennek. Szerintük a nagydíj a leggazdagabbak pénztárcáját milliókkal gyarapítja, miközben a futam helyszínén dolgozók alig visznek haza valamit. "Legyünk minél többen a Crescent Streeten, ahol a Ferrarikat majd leparkolják" - segíti pontos helymeghatározással a tüntetőket az egyik montreali anarchista csoport felhívása.

Montreal pezsgő belvárosa komoly veszteségeket könyvelt el a tüntetések miatt

Ezek után több diákszervezet azzal próbálta védeni magát, hogy kijelentette, a szervezők túlreagálták a helyzetet, amikor biztonsági okokból eltörölték az ingyenes bokszlátogatást. A CLASSE csoport szóvivője, Gabriel Nadeau-Dubois az elmúlt napokban már arról beszélt, hogy a fenyegetéseiket nem kell komolyan venni, és a tüntetésektől a szurkolók még nyugodtan kilátogathatnak a futamra. A szóvivő azt ígérte, ők is jelen lesznek a nagydíjon, de csak azért, hogy békés felvilágosító kampányt folytassanak. A diákok közül sokan úgy gondolják, hogy a québeci kormány szándékosan fújja fel az ügyet, hogy hiteltelenítse a mozgalmukat. A mentegetőzésük egyben jelzi azt is, hogy nézeteltérések vannak a diákok és a hozzájuk csapódó antikapitalista, erőszakos csoportok között. Ők ugyanis már saját akciókban gondolkodnak, és ezek legfeljebb csak lazán kötődnek a tandíjhoz.

Elemükben vannak a szélsőséges csoportok

"Ez a pénzorgia szimbóluma annak a turbókapitalizmusnak, amely a globális vagyonkoncentráció és a társadalmi egyenlőtlenségek, valamint a világgazdasági, politikai, ökológiai és társadalmi válság alapja" - a CLAC elnevezésű antikapitalista csoport akciói mögött ez a világkép húzódik meg. A CLAC volt az a csoport, amely erőszakos felhívásaival lényegében megfutamította a Forma-1-es bokszlátogatás szervezőit.

Az általában szélsőbaloldalinak minősített szervezet rendszeres résztvevője a május elsejei felvonulásoknak, ahol menetrendszerűen összetűzésbe kerül a rendőrséggel. A csoport több mint tízéves múltra tekint vissza: a 2001-es québeci Amerika-csúcs előtt alakították antikapitalisták és anarchisták. Igazán azonban csak 2010-ben, a torontói G20-as csúcstalálkozó idején kaptak erőre, az utóbbi időben pedig diákszervezetekkel is felvették a kapcsolatot, de azt tagadják, hogy a tandíj ellen békésen tüntetők elől ellopták volna a show-t a randalírozással. A szervezet képviselői megtagadták az interjúkat a sajtónak, csak az Open File elnevezésű közösségi hírportálnak nyilatkozott a szóvivőjük, Mathieu Francoeur. A legerősebb érve az volt, hogy a város milliókat fizet ki a Forma-1-es futam megrendezéséért, miközben a válság miatt megszorításokra kényszerül. Amikor az interjúban arról kérdezték, hogy mit szeretnének elérni, Francoeur bajban volt a válasszal, és csak annyit mondott, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek ellen akarnak fellépni.

A kanadai sajtó hosszú, forró nyárra számít Québecben. A politológus Marc André Bodet szerint az erőszakos cselekmények ellenére a tüntetéseknek inkább pozitív hatásuk van, és a most utcára vonuló generáció sokáig emlékezni fog arra, hogy a tüntetéseken megnyilvánuló szolidaritással képes volt nyomást gyakorolni a kormányra. Az a következő néhány napban fog kiderülni, hogy a Forma-1-es versenyzőknek és szurkolóknak a futam vagy az esetleges incidensek miatt lesz emlékezetes a mostani hétvége. A Kanadai Nagydíj 43 éves történetében most először nem lesz telt ház a futamon.