A kanadaiak egy része szerint eddig is illúzió volt a nemzet egyik nagy büszkesége, a menekültügyi rendszer nyitottsága. Mások viszont túlságosan megengedőnek tartják, és azon keseregnek, hogy mennyi pénzébe kerül az államnak azok eltartása, akik csak visszaélnek a rendszerrel. Hétfőn valószínűleg az utóbbiak fognak helyeslően bólogatni, amikor a kanadai parlament alsóháza - legalábbis a konzervatív többség - megszavazza a C-31-es számú javaslatot, azaz a "Kanada bevándorlási rendszerének védelmét célzó törvényt". Az eddig világszerte talán a legliberálisabbnak tartott kanadai menekültügyi rendszer ennek eredményeként teljesen megváltozhat, nem kis részben a magyarok hatására.
A javaslat - amelyet a konzervatív párti bevándorlásügyi miniszter, Jason Kenney nyújtott be - két csoportra osztja majd a menedékkérőket aszerint, hogy honnan érkeztek: egy részük a "biztonságos" címkét kapja majd, a többi a rizikós államok közé kerül. Utóbbi országokból érkezőknek jóval nagyobb esélyük lesz majd arra, hogy menedékjogot kapjanak, míg a biztonságos országokból érkezőknek - leegyszerűsítve - jóval kisebb esélyük lesz a befogadásra. Azt, hogy melyik származási országot tekintik majd biztonságosnak, a miniszter - jelenleg Jason Kenney - döntheti majd el anélkül, hogy például egy emberjogi szakértőkből álló bizottság véleményét figyelembe kellene vennie. Szinte biztos, hogy az egész EU-t - tehát Magyarországot is -, a biztonságos országok közé sorolja majd.
Az ilyen országokból érkezők afféle gyorsított eljárásban mennek majd át a rendszeren, és ha elutasítják a kérelmüket, akkor 45 napon belül távozniuk kell majd az országból (jelenleg a döntésre várakozás átlagos ideje 1000 nap). Ezeknek a kérelmezőknek nem lesz többé fellebbezési joguk az Immigration and Refugee Board nevű szervnél (amely jelenleg évente 25 ezer kérelemről dönt). És bár bírósághoz fordulhatnak, ha igazságtalannak tartják a menedékkérelmük elbírálását (a kanadai szövetségi bíróság mintegy 2500 ilyen üggyel foglalkozik évente), de a döntésig hazatoloncolhatják őket. Humanitárius alapon is kérhetik a Kanadában tartózkodásuk engedélyezését, de addig is haza kell menniük.
A javaslat szigorúságban bőven túltesz az elődjén, a Balanced Refugee Reform Act nevű javaslaton, amelyet első formájában még 2010-ben hoztak nyilvánosságra, és amely körül hatalmas viták dúltak, amíg tavaly decemberben végül el nem fogadták. Abban még jóval enyhébb szabályok szerepeltek: a "biztonságos" országokból származók előtt több fellebbezési lehetőség lett volna, és kétszer olyan hosszú határidőt szabott volna meg a rendszer a kérelmük elbírálására: azaz 45 helyett 90 napot, de ez az időtartam tovább is nőhetett volna. Már ezt is hajmeresztőnek találták a menekülteket védő jogászok, civil szervezetek és számos ellenzéki képviselő, és mivel akkor a kormány az alsóházban még kisebbségben volt, az ellenzék nyomására sok passzus kikerült belőle. A bírálók szerint most ezeket építette vissza Kenney a C-31-es javaslat formájában, mivel a konzervatív többség miatt már biztos lehet benne, hogy megszavazzák - írta a Canada.com.
Európa rosszabb hely, mint Afrika?
Az egyik ellenzéki képviselő, a Új Demokrata Párthoz (New Democratic Party) tartozó Don Davies például azt mondta, Kenney ezzel felrúgta a hosszú idő alatt kiharcolt pártok közötti konszenzust, ráadásul a C-31-es javaslat túl sok hatalmat ad a miniszter kezébe egy olyan területen, amelynek a politikától való függetlensége alapvető fontosságú.
Az Amnesty International, a Kanadai Menekültügyi Ügyvédek Szövetsége, a Kanadai Polgárjogi Szövetség és a Kanadai Menekültek Tanácsa nevű civil szervezetek a javaslat visszavonását követelik, mert szerintük az nemcsak aláaknázná a menedékkérelmek elbírálásának pártatlanságát, hanem családokat szakítana szét, és ellenőrizhetetlen hatalmat adna a bevándorlásügyi miniszter kezébe. A Human Rights Watch pedig azzal érvelt, hogy "lehetetlen előre kijelenteni, hogy vannak olyan országok, amelyek minden lakójuk számára biztonságosak, és emiatt ezekből nem jöhetnek menekültek".
Vajon megéri majd elindulni egyáltalán? (Képünk illusztráció)
Abban ugyanakkor az ellenzők is egyetértenek, hogy a menekültügyi rendszer sürgős reformra szorul: jelenleg ugyanis egy befogadott menedékkérelem átlagosan 16 ezer dollárba, míg egy elutasított 50 ezer dollárba kerül az államnak - az adat a kanadai bevándorlási hivataltól (Citizenship and Immigration Canada, CIC) származik. Az nem világos, hogy miért van ekkora különbség a költségek között, de az biztos, hogy a legnagyobb tételt a szociális juttatások adják, amelyekre elvileg minden menedékkérő jogosult, amíg döntés nem születik az ügyében. Az ügyek elbírálása rengeteget csúszik, a hivatalok előtt menedékkérők óriási tömegének aktái várnak elbírálásra, sokszor évekig - a CIC szerint átlagosan 21 hónapig. Ebben a bizonytalan időben végig jár a segély azoknak, akik nem vállalnak munkát. A menedékkérelmek elbírálását végző szerv, az Immigration and Refugee Board (IRB) előtt a legutóbbi, 2010 év végi adatok szerint 51 ezer ügy tornyosul (közülük több ezren magyar állampolgárok), miközben 2011 első felében összesen 11 500 ember jelentkezett be menekültként a világ minden tájáról.
A kanadai kormány álláspontja szerint Kenney javaslata segíti a valóban üldözöttek hatékonyabb védelmét, és azok gyorsabb eltávolítását, akiknek igazából nincs szüksége védelemre. "Világossá vált, hogy a Balanced Refugee Reform Actnek olyan hiányosságai vannak, amelyekre határozott választ kell adni" - nyilatkozta Kenney. Szerinte azért van szükség a módosításra, mert meg kell védeni a rendszert a Kanadába özönlő "hamis menedékkérőktől", akik az EU-tag demokráciákból érkeznek.
"Több menedékkérő érkezik Kanadába Európából, mint Afrikából vagy Ázsiából. Tavaly az összes menedékkérő 23 százaléka uniós országokból érkezett, pedig az elmúlt években az EU-ból érkezők kérelmeinek 95 százalékát visszautasították, vagy a kérelmezők visszavonták. Ha ez így megy tovább, akkor az európaiak megalapozatlan kérelmei a kanadai adófizetőknek évente majdnem 170 millió dollárjába fognak kerülni" - fogalmazott Kenney.
A magyar romákat nem lehet eltántorítani
Az európai menedékkérők közül messze a legnagyobb problémát a magyar romák jelentik. A magyarok már 1994-től vízum nélkül utazhattak Kanadába, de a roma menedékkérők hulláma csak 1998-ban indult meg. Ebben az évben körülbelül ezren kértek menedékjogot, ez a szám 2001-re 4000 fölé emelkedett. Néhány év alatt összesen mintegy 8600 magyar roma jelentkezett be az országba, amely 2001 decemberében végül bezárta a kapuit, és újra bevezette a vízumkényszert. A romák hulláma ezzel megakadt, 2008 március 1-től viszont a már EU-tag Magyarország ismét vízummentességet kapott. Ekkor indult az újabb hullám: 2008-ban még csak 300 ember érkezett, de egy évvel később már 2531, 2010-ben 2337, és 2011-ben jóval 3000 fölé kúszott a számuk. Ezzel Magyarország a Kanadában menedéket kérők 10 százalékát adja, a CIC statisztikájában az első számú forrásországgá lépett elő.
Idén január és május között 1282 magyar roma nyújtott be menedékkérelmet főként Torontóban, semmivel sem kevesebben, mint a tavalyi év azonos időszakában. Semelyik más európai országból nem próbálkoznak ennyien. A Canada.com szerint a legfrissebb adatok is azt mutatják, hogy magától nem szűnik meg a magyar romák menekültáradata. A hullámot az sem állítja meg, hogy az érkezők nagy része feltehetően tisztában van azzal, hogy előbb-utóbb elutasítják a kérelmét.
Egyre több a menedékkérő, egyre kevesebbet fogadnak be (képünk illusztráció)
Amikor Kanada korábban hasonló jelenséggel szembesült, akkor nem változtatott a szabályozáson, egyszerűen csak vízumkényszert vezetett be egy-egy országgal szemben. Ez történt az elmúlt években Mexikóval és Csehországgal is. De hiába érkezik mostanában jóval több magyar roma Kanadába, mint a vízumkényszer visszaállítása előtt Csehországból, a kanadai kormány már többször megerősítette: jelenleg nincs napirenden a vízumkötelezettség bevezetése a magyar állampolgárokkal szemben. Ez a megoldás fel sem merül, mégpedig azért, mert Kanada éppen tárgyalásban áll az EU-val egy szabadkereskedelmi megállapodás tető alá hozásáról.
Ezeket a tárgyalásokat beárnyékolja már az is, hogy példátlan módon az egyik tagállam - Csehország - ellen vízumkényszer van érvényben; Kanada feltehetően akár ellenlépésekre is számíthatna, ha Magyarországgal szemben is hasonlóan járna el. (Erről itt olvashat bővebben.) Mivel a csehek azzal fenyegetőznek, hogy nem ratifikálják a kereskedelmi megállapodást, ha Kanada nem oldja fel a vízumkényszert velük szemben, Kenney egy interjúban már utalt is arra: ha a C-31-es számú törvény hatályba lép, ez a helyzet változhat.
Kanada nem mindig volt ilyen elutasító
A kanadai roma szervezetek szerint a cigányság az egyébként biztonságos országok üldözött kisebbsége, ezért szerintük a tervezett szabályozás rasszista indíttatású. Szerintük a Kelet-közép-Európában a romákat érő támadások jól dokumentáltak. Gina Csanyi-Robah, a torontói Roma Közösségi Központ igazgatója szerint a kormány romaellenes retorikája - Kenney nyíltan először 2009-ben minősítette megalapozatlannak a kelet-európai romák menedékkérelmeit - a bevándorlási hatósági döntések szintjére is beszivárgott, holott korábban nem voltak ilyen elutasítóak velük szemben.
A statisztikák szerint valóban úgy tűnik, hogy a kanadai bevándorlásügyi szakemberek nem mindig gondolták azt, hogy Magyarországon és Kelet-közép-Európában biztonságban vannak a romák. A benyújtott és befogadott kérelmek arányát nézve azokban az években, amikor még csak kevés roma érkezett Magyarországról, a nagyobbik részük még megkapta a menedékjogot. Amikor viszont évente több ezren lettek, a befogadási arány több tíz százalékkal visszaesett. Holott az elmúlt tíz évben nem voltak olyan drasztikus változások Magyarországon a romák helyzetében, hogy az indokolna egy ilyen mértékű változást. (Arról, hogy hogyan szól bele a kanadai politika a menekültek sorsába, ebben a cikkben további részleteket olvashat.)
Mit gondol Magyarország?
Magyarországon eddig jelentős aggodalmat okozott a romák kivándorlása: amellett, hogy roppant kínos, hogy több ezer magyar állampolgár bukkan fel évről évre menedékjogot kérve Kanadában, végső megoldásként a vízumkényszer visszaállításától is lehetett tartani. A törvénymódosítást ezért üdvözölte a Canada.com-nak nyilatkozva Király Tamás ottawai magyar nagykövethelyettes. Azt mondta, a kölcsönös vízummentesség nagyon fontos, és a menedékkérők körül kialakult helyzet megoldására jó alternatíva lehet a C-31-es javaslat. A Magyarországot elhagyó, és másutt menedéket kérő állampolgárok - többnyire romák - 95 százaléka Kanadában próbálkozik, miután az ország közismert a nyitottságáról.
A nagykövethelyettes azt is megjegyezte, hogy a roma közösségen belül nagy zavar van abban a tekintetben, hogy mit is jelent menekültnek lenni. Mindennapos eset, hogy a Kanadába érkező romák a magyar nagykövetséghez fordulnak, hogy segítsenek menedékkérelmet benyújtani. "El kell magyaráznunk nekik, hogy ha Kanadába menedékjogot kérnek, az azt jelenti, hogy tőlünk szöknek meg, vagyis jobb lenne, ha a szándékukról nem tájékoztatnák a magyar államot."