Földig rombolják az iszlamista lázadók Timbuktu ősi mauzóleumait

Az UNESCO által világörökségnek tekintett ősi mauzóleumokat kezdtek lerombolni az észak-afrikai Timbuktuban a nemrég hatalomra került iszlamista lázadók. A vallási szélsőségesek szerint a szentek ereklyéit őrző szentélyek nem férnek össze az iszlám tanításaival, ezért ásókkal estek neki a legendás város műemlékeinek.

Fegyveres iszlamista harcosok romboltak le egy a világörökség részeként számon tartott ősi mauzóleumot Mali északi részén, Timbuktuban. Az Anszár Din iszlamista szervezethez tartozó lázadók ledöntötték a muszlimok által szentként tisztelt Szidi Mahmúd (Ben Amar) síremlékének falait - értesült az AFP francia hírügynökség szombaton a helyi imám környezetéből.

A Maliban tavasz óta dúló harcok miatt az UNESCO gyorsított eljárásban vette fel a világörökség veszélyeztetett kincseinek jegyzékére a Timbuktuban lévő mauzóleumokat. A város, amelyet különleges építészeti kincsei és vallási épületei miatt a 333 szent városának is neveznek, hónapok óta tuareg lázadók kezén van. A városban összesen 16 hasonló szentély található.

A BBC szemtanúkra hivatkozva azt írja, hogy az iszlamisták ásókkal és baltákkal estek neki a történelmi épületeknek. Egy mali újságíró a Reutersnek azt mondta, hogy Szidi Mahmúd mauzóleumán kívül még kettőt elpusztítottak. "Ez mindannyiunk számára tragikus hír" - nyilatkozta a hírre reagálva az UNESCO főtitkára, Alissandre Cummins, arra kérve a konfliktus résztvevőit, hogy viselkedjenek felelősen.

Az Anszár Din egyik szóvivője ugyanakkor az AFP-nek azt nyilatkozta, hogy minden hasonló mauzóleumot el fognak pusztítani, kivétel nélkül, mivel azok bűnös helyek az iszlám szemében. "Mi muszlimok vagyunk. Az UNESCO az meg micsoda?"- kérdezte a szóvivő.

A BBC a felkelők azért tehettek kárt a szent helyben, mert az iszlamisták az efféle kultuszt bálványimádásnak tekintik. A helyi muszlimok, a szúfik szerint viszont a szentek tisztelete összeegyeztethető az iszlám tanításaival.

A Mali fővárosától mintegy ezer kilométerrel északra, a Szahara peremén fekvő Timbuktut "a sivatag gyöngyeként" szokták emlegetni. 1988 óta része a kulturális világörökségnek. A XI. században tuareg törzsek által alapított város egykor az iszlám szellemi központja volt; erről tanúskodik a városban őrzött több ezer történelmi kézirat. Három nagymecset mellett 16 temető és ugyanennyi mauzóleum szerepel az ENSZ világörökségi jegyzékén.

Az al-Kaidával is kapcsolatban álló Anszar Dín márciusban kerítette hatalmába az észak-afrikai Mali északi részét, amikor a tuareg lázadókkal karöltve fellázadt a központi kormány ellen. Maliban a lázadás után katonai puccs is történt, azóta pedig az iszlamisták szembefordultak tuareg szövetségeseikkel, és állításuk szerint már kezükben van az egész északi országrész, így Timbuktu városa is (a Maliban folyó konfliktusról itt olvashat bővebben).