Mit kezdjen a szíriai vérontással egy kétkezi filozófus?

Új vezetőt választott vasárnap az egyre durvább vérontásba fulladó szíriai ellenzék. A Szíriai Nemzeti Tanács élére kinevezett kurd filozófusprofesszor az ellenzék reformját és a rezsim közeli bukását jövendölte, egyelőre azonban erőtlen bábnak tűnik a széttagolt lázadó erők átláthatatlan káoszában.

Nincs könnyű dolguk a szíriai lázadóknak, amikor nemzetközi segítségért kuncsorognak az egyre kegyetlenebb háborúban: miközben az arab országban a hétvégén ismét tetőpontjára hágott az erőszak, az ellenzék még mindig azon fáradozik, hogy hiteles, a külföld számára is elfogadható vezetőt tudjon felmutatni. A széttagolt, vallási és etnikai kisebbségekkel teli országban új vezetőt választottak a Bassár al-Aszad elnök megdöntéséért küzdő erők: a férfi azonban nem is állhatna távolabb a karizmatikus nemzetegyesítő vezér képétől.

A külföldi hatalmak által is elismert szervezet, a szíriai ellenállást Törökországból koordináló Szíriai Nemzeti Tanács (SNC) új elnöke egy 17 éve Svédországban élő professzor lett. Abdulbaszet Szieda nem politikus, nem tagja egyetlen szíriai pártnak vagy szervezetnek sem, és az ország lakosságának mindössze 10 százalékát kitevő kurd kisebbséghez tartozik. Az al-Dzsazíra portréja szerint filozófiából doktorált, és bár emigrációban állítólag "titokban politizált", fő időtöltése Svédországban az ősi civilizációk tanulmányozása.

Neki kellene most egységes mozgalmat szerveznie a lázadókból egy olyan országban, ahol az öldöklés a mindennapok részévé vált, és ahol a különböző felekezetekhez és csoportokhoz tartozó milíciák halomra gyilkolják egymást. Szieda első látásra nem riadt meg a feladattól, és megválasztása után meglehetősen optimista beszéddel rukkolt elő, a kormány közeli bukását és a lázadók győzelmét vizionálva. "A rezsim már az utolsókat rúgja" - közölte első nyilvános beszédében. Érvelése ingatag lábakon állt: szerinte az mutatja a rezsim gyengülését, hogy egyre brutálisabb támadásokkal, bombázásokkal, mészárlással igyekszik nyomást gyakorolni a lázadókra.

Lebombázott falvak, hullahegyek

Bár az ENSZ közvetítésével április elején fegyverszünetet kötöttek a harcoló felek, az országban 300 megfigyelő szeme láttára újult ki az erőszak az elmúlt hetekben. A felkelők kezén lévő városok környékén brutális öldöklés kezdődött, a hét végén csak a közép-szíriai Homszban és környékén 38 ember veszett oda a kormányerők ágyúzása miatt.

Szombaton Szíria-szerte összesen 111-en haltak meg a londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) szerint, egyrészt a lázadó fegyveresek rajtaütései miatt, másrészt a kormányerők akcióiban. Múlt szerdán al-Kubeir faluban 78 emberrel végeztek vélhetően a kormányerők, a nemzetközi megfigyelők már csak az égő tetemek szaga fogadta. Az öldöklés a hét elején is folytatódott, az ENSZ megfigyelőinek keddi jelentése szerint a legutóbbi rajtaütésekben a kormányerők már harci helikoptereket is bevetettek. Szintén kedden tett közzé az ENSZ egy olyan jelentést, amely a háború gyermekáldozatairól szól: a dokumentum szerint a kormányerők néha élő pajzsként gyerekeket kötöztek a tankjaikra és csapatszállító járműveikre.

Az országban külföldi politikai elemzők szerint egyre nagyobb az esélye annak, hogy etnikai vagy vallási alapú polgárháború és népirtás vegye kezdetét a szunnita lázadók, valamint az Aszad-rezsimet támogató alaviták és keresztények között. A brit Telegraph vasárnapi cikke szerint az erőszak féken tartása kezd kicsúszni a szíriai kormány kezéből is: Homsz környékén és az ország középső részén ugyanis már olyan kormánypárti milíciák szerveződnek, amelyek nem tartják elég keménynek a hadsereg válaszát, és a maguk kezébe vennék az ellenzék megregulázását. Az úgynevezett sabiba-milíciák a szír hadseregnél is kegyetlenebb módon kezdtek gyilkolásba, amire válaszul a szunnita felkelők csapatai is egyre több rajtaütést hajtanak végre.

Széthúzó felkelők

Az al-Dzsazíra elemzése szerint Abdulbaszet Sziedát azért választhatták meg ellenzéki vezetővé ebben az eldurvuló helyzetben, mert ő a széthúzó lázadók minden csoportja számára elfogadható, konszenzusos jelölt. "Békéltető, őszinte, független" - jellemezte az al-Dzsazírának az SNC külkapcsolati koordinátora. Kritikusai szerint viszont kevés a politikai tapasztalata, és egyetlen hatalommal bíró ellenzéki csoport sem tekinti saját emberének, így valódi befolyása aligha lesz.

Pedig hatalmas feladat vár rá: a Szíriai Nemzeti Tanács éppen azért választott új elnököt, mert az előző vezetés nem volt képes egységet teremteni, így a felkelés megmaradt szórványos magánakciók kaotikus halmazának. A magát az ország vezetésére is alkalmas szervezetként jellemző tanács eddig nem tudott olyan elismerést kivívni, mint amilyet tavaly a líbiai lázadók Átmeneti Nemzeti Tanácsa szerzett. Míg Líbiában a Moammer Kadhafi ellen lázadó erők szilárd egységbe tömörülve harcolták ki a külföldi hatalmak politikai és katonai támogatását, Szíriában továbbra is döcögve mennek a dolgok.

Szieda korábban is felszólalt a szíriai nép szabadságáért

Az SNC honlapján a tanács azt írja, hogy békés, törvényes eszközökkel akarja megbuktatni a rezsimet, és demokratikus, minden vallást és etnikumot tisztelő Szíriát építene, kritikusai szerint azonban túl nagy befolyása van benne a Muszlim Testvériségnek. Az iszlamisták megerősödését rossz szemmel néző ellenzékiek ezért egy másik szervezetbe, a Nemzeti Koordinációs Bizottságba (NCC) tömörülnek, amely - az SNC-vel ellentétben - kategorikusan elutasítja a külföldi beavatkozást, és a rezsim erőszakos megdöntését sem tartja lehetségesnek, így tárgyalásokat sürget a kormánnyal.

A két egymással rivalizáló politikai szervezet mellett saját útját járja a tavaly óta szabadságharcot vívó Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) is, amely ugyan egyeztet a politikai tanácsokkal, de nem tekinti azokat felettesének. A saját állítása szerint 15 000, külföldi elemzők szerint 7000 fegyverest mozgató, gerillaakciókat végrehajtó lázadó hadsereg megszelídítése és hatékonnyá szervezése szintén olyan feladatnak tűnik, amelybe a filozófusprofesszornak beletörhet a bicskája.

Vezető nélküli forradalom

Abdulbaszet Szieda mégis azt ígérte, keményen megreformálja az ellenzéki tanácsot, és működőképes erőt csinál belőle. "Ki fogjuk terjeszteni a tanács bázisát, hogy olyan ernyőszervezetet alkosson, amely alatt az egész ellenzék árnyékot talál" - idézte szavait a New York Times. Az új vezér a lap által idézett szakértők szerint azért is hasznos, mert világi, független vezető, aki megnyugtatja az iszlamisták hatalmától rettegőket, ráadásul kurd, így talán megnyerheti a felkelésnek az attól eddig idegenkedő kurd népességet is.

Elképzelhető persze, hogy a Szíriai Nemzeti Tanácsban legnagyobb befolyással bíró Muszlim Testvériségnek csak átmenetileg van szüksége a professzorra, a BBC tudósítója szerint Szieda akár 3 hónapon belül is lapátra kerülhet, ha elvégezte a dolgát. A New York Timesnak egy másik ellenzéki vezető azt mondta, a tanács és az iszlamisták sem akarnak az ellenzék élén erős vezetőt látni. Szerintük Szíriában vezér nélküli forradalomnak kell megdöntenie a hatalmat, majd a szabad választásokon kell erős vezetőt választani. (Hasonló volt a helyzet Egyiptomban is, ahol egy markáns vezér nélküli forradalom után a parlamentben, majd várhatóan az elnöki poszton is a Muszlim Testvériség iszlamistái ragadják magukhoz a hatalmat).

A Szabad Szíriai Hadsereg harcosai

Külföldi segítséget követelnek

Ahhoz azonban, hogy a hatalom megragadásáról egyáltalán szó legyen, előbb meg kellene dönteni a most hatalmon lévő rezsimet. Bassár el-Aszad elnök láthatóan nem tárgyal az ellenzékkel, az egyre fokozódó erőszakban pedig egyik oldal sem hátrál meg. Szieda ezért már megválasztása után arra utalt, hogy a külföld segítségére számít az elnök elkergetéséhez: "Nem akarunk külföldi beavatkozást, de az Aszad-kormány tettei arra kényszerítik Szíria népét, hogy nemzetközi segítséget követeljen" - fogalmazott.

A nemzetközi közösség tavaly óta követi feszülten az országban folyó vérontást, de Oroszország és Kína vétóján eddig mindig elbukott a beavatkozás terve. Néhány arab ország, köztük Szaúd-Arábia már bejelentette, fegyverekkel támogatja a felkelőket, és az USA szervezésében konferenciát is tartottak az ellenzék megsegítéséről. Az egymást követő béketervek azonban mind hatástalannak bizonyultak.

Néhány külföldi elemző szerint most ismét egyre valószínűbb a nemzetközi beavatkozás, mivel a szíriai rezsim a legutóbbi, Kofi Annan korábbi ENSZ-főtitkár által meghirdetett fegyverszünetre is fittyet hányt. William Hague brit külügyminiszter a hét végén a boszniai háború etnikai tisztogatásaihoz hasonlította a helyzetet, és azt mondta, immár nem zárható ki a katonai beavatkozás, a békés megoldás lehetősége "nyilvánvalóan kifut az időből".