A szlovákok többsége nem akar magyar szót hallani

Szlovákia a szlovákoké - egy friss kutatás szerint a szlovákok nagy többsége osztja ezt a véleményt. Harmaduk egyetért a magyarellenes intézkedésekkel, és többségük úgy gondolja, hogy az ott élő magyaroknak nem szabad nyilvánosan magyarul beszélni. Általánosságban nincs bajuk az idegenekkel, de elvárják, hogy aki Szlovákiában él, az igazodjon az ő szokásaikhoz.

A szlovák társadalom alapvetően etnocentrikus, bezárkózó és a szélsőségekre fogékony - ez derült ki a Szlovák Nyílt Társadalom Alapítvány most publikált tanulmányából. A kutatásban azt vizsgálták, hogyan ítélik meg a szlovákok a kisebbségekkel való együttélést, az állami kisebbségpolitikát, a szélsőjobboldali eszmékre való fogékonyságot, és mérték, milyen a viszonyuk a kulturális sokszínűséghez, a demokráciához, és a tekintélyelvűséghez.

A kutatás eredménye szerint a szlovák társadalom közel 36 százaléka támogatja a magyar kisebbségekkel szembeni diszkriminatív intézkedéseket, így egyetért azzal az állítással, hogy a magyaroknak nem szabad magyarul beszélni nyilvánosan. Jóval többen, a válaszadók több mint fele nem ért egyet a magyarok önkormányzatiságával, azaz, hogy a magyarok maguk alakítsák a saját ügyeiket. A kutatás megállapította azt is, hogy a szlovák társadalom többsége úgy gondolja, hogy az etnikai identitás az emberek magánügye, a kisebbségeknek semmi helye a nyilvános tereken, így például a szlovákok többsége elítéli a kétnyelvű közúti jelzőtáblák kihelyezését vagy a magyar nyelv használatát a hivatalos adminisztráció során.

A tanulmány megállapítja, hogy általánosságban a külföldiekhez és az etnikai kisebbségekhez normálisan áll a szlovák társadalom, bár igen nagy fokú előítélet és számos sztereotípia is él ezekkel a csoportokkal szemben. Ezek az érzések főleg az ismeretlentől való félelemből táplálkoznak - írják. A válaszadók többsége - a szlovák hagyományhoz igazodóan - úgy gondolja, hogy minden embernek magánügye milyen kultúra vagy vallás szerint él. A muszlim kisebbséggel kapcsolatosan például a válaszadók kétharmada elutasítja, hogy vallásukat nyilvánosan gyakorolják, ráadásul a többség (50,5 százalék) úgy gondolja, Szlovákiában meg kell tiltani mindenfajta muszlim vallási vagy kulturális központ építését.

Szeretik az összeesküvés-elméleteket

A szlovákok általánosságban támogatják a migráció okozta kulturális sokszínűséget, de a fókuszcsoportos vizsgálatok kimutatták, hogy jónak tartanák, ha a kívülről érkezők alkalmazkodnánk a szlovák kultúrához és átvennék normáikat, szokásaikat, valamint előnyben részesítenék a hasonló kultúrájú országokból érkező és magasabb iskolai végzettséggel rendelkező polgárokat.

A szlovákok 68 százaléka gondolja azt, hogy Szlovákia a szlovákok országa. A kutatási összefoglaló megjegyzi, hogy ez a fajta etnocentrikus gondolkodás kiváló táptalajt jelenthet a szélsőjobboldali mozgalmak megerősödéséhez. Alátámasztja ezt a hipotézist a politikai kultúrával való elégedettségre vonatkozó kérdésekre adott válaszok eredménye is. A szlovákok többsége támogatja a demokráciát (72,5 százalék), azonban a vizsgálat kimutatta azt, hogy egy jelentős csoport (37,2 százalék) gondolja úgy, hogy az állam nem képes fenntartani a rendet, így jogosnak tartják akár az erőszakos önbíráskodást is. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy Szlovákiában jelentős potenciális bázissal rendelkeznek a nem demokratikus, szélsőséges csoportok által képviselt ideológiák.

Az összeesküvés-elméletek híveinek is komoly tábora van Szlovákiában, hiszen az emberek kétharmada a gondolja, úgy hogy mindegy milyen kormánya van az országnak, azt úgy is a különböző érdekcsoportok irányítják.

A médiában nem szeretik a szélsőjobbot

A kutatás konkrétan is vizsgálta a szélsőjobboldali eszmék támogatottságát. Megállapították, hogy a szlovákok 8,3 százaléka definíciószerűen szélsőjobboldalnak mondható. Ők többnyire alacsonyan képzett férfiak, akik a SMER vagy az SNS támogatói. De valamilyen szélsőjobboldali eszme felé - a kutatás szerint - a társadalom 75,5 százaléka hajlik, míg toleránsnak csupán a szlovákok 16,1 százaléka tekinthető.

A kutatás a szélsőjobboldali eszmék megjelenésének két kategóriáját különböztette meg: az első csoport agresszív, keresi a konfliktust, míg a második csupán egyetért az eszmékkel és terjeszti azokat. Ezek a csoportok jellemzően a második világháború idején működő szlovák bábállam ideológiáját tekintik egyik ideológiai alapnak. A szélsőjobboldali jelenségekkel jellemzően az interneten és a médiában, kevésbé a köztereken találkozhatnak a szlovák polgárok.

Érdekes, hogy míg a szlovákok túlnyomó többsége potenciálisan a szélsőjobboldali eszmék támogatója lehet, addig nem támogatják az ilyen jellegű szervezetek megalakulását és a róluk való tudósítást. A szlovákok 20 százaléka úgy gondolja, hogy médiának nem szabad tudósítani a szélsőjobboldali csoportok tevékenységéről, 40 százalék gondolja úgy, hogy csak a főbb rendőri beavatkozásról kell jelenteni, míg kevesebb 30 százaléka gondolja úgy, hogy mindenről tudósítani kell.