Basescu leváltásáról szavaz a nép Romániában

A vasárnapi népszavazás részvételén múlik a román elnök sorsa. A posztjáról három hete felfüggesztett Traian Basescu támogatottsága alig 25 százalék, a kormányzó Szociálliberális Unió elnökbuktató terve azonban elakad, ha az arra jogosultak fele nem megy el szavazni. De a kormánypártok már az államfő elleni offenzívájuk újabb lépéseit tervezik: akár még hazaárulással is megvádolhatják.

Az egykor tengeri hajóskapitány Traian Basescu hatalmas küzdő, és bármilyen meglepő húzásra képes. 2004-ben például, első elnöki kampánya idején éppen a nála jóval esélyesebbnek tartott Adrian Nastaséval ült egy televíziós párbajban a kamerák előtt, amikor felnézett és annyit mondott: "micsoda szerencsétlenség sújtja a román népet, hogy két volt kommunista, Adrian Nastase és köztem kell választania!" Kijelentései sokkolták partnerét, és bár nyilván nem csak ezért, de Basescu mindenféle papírforma dacára államfő lett.

Aztán 2007-ben a most börtönben ülő Nastase pártja elérte, hogy a törvényhozás felfüggessze posztjáról, mivel azonban az ilyen döntéseket népszavazásra kell feltenni, egy hónappal később visszaköltözhetett a bukaresti Cotroceni-palotába. Az embereknek ugyanis csak 25 százaléka mondott igent a menesztésére.

Felszámolták az összes menedéket

Most vasárnap azonban az előrejelzések szerint a szavazók közel háromnegyede, de legalább kétharmada Traian Basescu menesztését választja majd. Az elnök ugyanis július 6. óta - többek között alkotmánysértésért, illetve kötelezettségszegésért - ismét fel van függesztve, támogatottsága pedig ezúttal minimális, egyetlen esélye pedig az, hogy ha nem szavaznak elegen. A felmérések szerint ugyan 52 százalék ígéri, hogy részt vesz a referendumon, de a kutatást még az előtt végezték el, hogy az elnök, illetve a politikai hátországának számító Demokrata-Liberális Párt (PDL) a voksolás bojkottjára szólította fel támogatóit.

Basescu felmentéséről szavaz a román parlament

Pedig az ország kormányzását májusban átvevő Szociálliberális Unió (USL), élén Victor Ponta miniszterelnökkel megpróbált kivédeni mindent, ami menedéket nyújthat Basescunak. Az államfő felfüggesztése lépésről lépésre megtervezett forgatókönyv szerint zajlott: sorra váltották le az ombudsmant és a parlament két háza eddigi - a májusi kormányváltás óta ellenzéki - házelnökeit, illetve hoztak meg olyan sürgősségi rendeleteket, amelyek egyfelől csökkentették az alkotmánybíróság hatáskörét, másrészt módosították a népszavazási törvényt is, eltörölve az érvényességi határt.

Ponta és Basescu csatája kódolva volt már abban a pillanatban, amikor az előző koalíció (amelyben a PDL, illetve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelentette a fő erőt) elveszítette parlamenti támogatását, majd formálisan is megbukott egy bizalmi szavazáson. Ponta ugyan kinevezése után nem beszélt nyíltan arról, hogy feltétlenül az elnök menesztését akarná elérni, néhány héten belül azonban gyökeresen megváltoztak a politikai körülmények. Egyfelől az USL hatalmas sikert ért el a júniusi önkormányzati választáson (országos szinten a megyei listákra leadott szavazatok alapján 50 százalék fölé jutottak), másrészt kiderült, hogy a miniszterelnök plagizált doktori disszertációja megírásánál, ami után Basescu kezdte erőltetni Ponta lemondását.

Ez volt az a pillanat, amikor egyértelművé vált, hogy egyiküknek mennie kell, ráadásul még az őszi parlamenti választás előtt, ott ugyanis a mostani állás szerint az USL úgyis győz, az államfő pedig nem változik, mert mandátuma két évre szól még.

Szavazóhely a strandon

Ennek a csatának a döntő pillanata lesz a vasárnapi népszavazás. Abban, hogy nem feltétlenül az utolsó, döntő szerepe van a román alkotmánybíróságnak, illetve az Európai Bizottságnak, Előbbi ugyanis kimondta, hogy a népszavazás eredményességéhez mégis csak kell a részvételi küszöb (a bejegyzett választók fele), utóbbi pedig egyértelműen jelezte Pontának, hogy az EU-ban nem puccsszerű módszerrel szokták elintézni a belpolitikai vitákat. A román kormányfő pedig megértette az alig burkolt üzenetet, és elfogadta az alkotmánybírák véleményét.

Tüntetés Basescu mellett

Ettől a perctől kezdve pedig Traian Basescu populista kampánya, illetve a kormány elnökellenes akcióterve ismét változott. Basescu kampánya ugyan továbbra is arról szólt, hogy a felfüggesztett elnök harcolni fog, és hogy az a jó, ha a román emberek szavaznak, mert nem fogják legitimálni a "törvénytelenséget", a PDL azonban megkezdte a bojkotthirdetést.

A kormányzó párt azonban választási technikai stratégiát váltott. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy a gazdasági gondok miatt elcsigázott választókat eleve nehéz elcsábítani szavazni, hanem ráadásként nyár is van, július vége, amikor szinte minden fontosabb egy politikai pofozkodásnál. A kormány tehát azon volt, hogy mind kényelmesebbé tegye a szavazást például a nyaralóknak. A Fekete-tenger partján például 21 szállodában és 7 vendéglőben összesen 100 új választókerületet alakítottak ki, mivel ebben az időszakban hétvégenként mintegy 150 ezren pihennek ott. A PDL és Basescu stábja viszont csalásoktól tart, így ők meg azt kérték, legyen videokamera minden választókörzetben, mert másképpen a szavazás tisztasága nem garantálható.

Pojácák és majmok

A kampány végére a politikusok üzengetése is átlépte az amúgy is lazán értelmezett udvariassági határokat. Basescu például államcsínyről beszélt, majd az államfői feladatokat ideiglenesen átvevő Crin Antonescu szenátusi elnököt pojácának nevezte. Antonescu válaszként politikai hajóroncsnak nevezte Basescut, és azt mondta, hogy ha az elnök visszatér, az egész ország egy roncs lesz.

Basescu elhagyja a pódiumot a román parlamentben, ahol beszédet mondott a felfüggesztéséről szóló szavazás előtt

Nem kímélte Basescu Pontát sem. Egy televíziós interjúban például megkérdezték, valóban majomnak nevezte-e a miniszterelnököt, ő pedig ezt egy pillanatig sem tagadta, sőt közölte: továbbra is tartja ezt. Mire a megszólított Ponta napokon belül egy nagygyűlésen egyszerűen maffiózónak, hazugnak és gazembernek nevezte Traian Basescut.

Az USL már készíti a vészforgatókönyveket is. Azt ugyanis kizártnak tartják, hogy képesek legyenek együttműködni az elnökkel. Mint arról az Adevarul című lap beszámolt, Sorin Rosca Stanescu, az ideiglenes államfő stratégiai tanácsadója kifejtette, az alkotmánybíróság egyszer már elfogadta, hogy a parlament felfüggesztette az elnököt, egy érvénytelen népszavazás pedig ezt nem írhatja felül. Tehát, szerinte ezért a kormánynak kötelessége lesz három hónapon belül újabb referendumot kiírni, ahol ugyanazt a kérdést tennék fel, mint vasárnap. Véleményével pedig sokat egyetértenek, noha az alkotmánybíróságnak van egy 2007-es határozata, amely szerint ilyen esetben nincs lehetőség ismétlésre.

De felvetődött ennél radikálisabb megoldás is: Basescut megvádolják hazaárulással, és menesztik. Az ötlet szintén Sorin Rosca Stanescué, aki kifejtette: a képviselők és a szenátorok kétharmada menesztheti ebből az okból az államfőt. A román jogszabályok szerint hazaárulásért legalább 15 év, de adott esetben életfogytig tartó börtön is kiszabható. Az adott személynek azonban ehhez legalább egyet el kell követnie a következőkből: az állam függetlenségének, szuverenitásának megsértése, államtitkok eljuttatása külföldi szolgálatoknak, segítségnyújtás az ellenségnek háború vagy az alkotmányos rend elleni fegyveres akció esetén. Ezek közül ugyan egyikről sincs szó, ám talán nem véletlen, hogy az USL nemrég bejelentette, feljelentést tettek Traian Basescu és 14 másik személy ellen, mégpedig az ország és a nemzet lejáratására, a nemzeti gazdaság és valuta stabilitásának veszélyeztetésére alkalmas álhírek terjesztéséért.