A 132-es fogja be az impotens nagyurak száját

A tizenkét éve még hatalmas ovációval elkergetett, diktatórikus húzásai miatt sokak által gyűlölt párt jelöltje győzött az előzetes adatok alapján a vasárnapi mexikói elnökválasztáson. A kampányban minden jelölt, köztük a leendő államfő, Enrique Pena Nieto azt bizonygatta, hogy le kell állítani a drogbandák vezetői elleni hajtóvadászatot. De ha megússzák is a drogháborút, akkor is lesz egy kemény ellenfelük: az egyre dühösebb és hangosabb fiatalság.

Az üzletember felkel, felöltözik, rágyújt, újságot olvas, majd elindul otthonról. Amint kilép a házból, ketten rátámadnak, pisztolyt szegeznek neki, elveszik a tárcáját, a telefonját, majd elrohannak. A két rabló egy gyártelepre ér, amikor rendőrautó áll meg előttük. Az ablak leereszkedik, a rendőr kaján vigyorral néz ki, a telefon és a tárca hozzá kerül. Int, a pisztolyosok elfutnak, a rendőr a zsákmányolt pénzt számolja. Eközben máshol egy üzletembert elrabolnak, rendőrök tüntetőket vernek, kábítószer-kereskedők, embercsempészek buknak le. Ez Mexikó jövője - legalábbis a YouTube videómegosztóra tavasszal felkerült film szerint.

A négyperces összeállítás hatalmas vitát váltott ki Mexikóban. Nem is annyira a jóslaton akadtak ki sokan, azt a mából kiindulva kevesen merték volna határozottan elvetni. Megütközés inkább a szereplők miatt volt. A filmben ugyanis minden említett szerepet gyerek játszik. Az alkotók viszont úgy vélik, ez igenis a mai 9-10 évesek története, a jelenet az ő jövőjüket ábrázolja.

Nem ez az egyetlen videó, amely vihart kavart a július elsején lezajlott mexikói elnök-, illetve törvényhozási választás előtt. Az idén májusban a választás toronymagas esélyesének számító Enrique Pena Nieto a fővárosi Ibero-American Egyetemen tartott kampánygyűlést, ám ezt szétfütyülték, szétskandálták a politikust indító Intézményes Forradalmi Párt (PRI) ellen tüntető diákok. Másnapra a sajtó egy része, illetve a párt politikusai azt mondták, hogy nem tanulókról volt szó, hanem az ellenséges politikai erők embereiről. Válaszként jelent meg a videó, amelyen 131 fiatal mutatja fel diákigazolványát. A Twitteren pedig sorra jöttek az azóta mozgalomnévvé vált bejegyzések: Yo soy 132, azaz Én vagyok a 132-ik. A CNN beszámolója szerint a videót több mint egymilliószor nézték meg, a diákok akciójából pedig néhány hét alatt mozgalom nőtt ki, amely alapvetően a közösségi oldalakon szerveződött.

"Nappal tiltakoznak, éjszaka terveznek" - írta az amerikai hírtelevízió, amely szerint ez az első alkalom, hogy Mexikóban fiatalok fogtak össze, elviselhetetlennek érezve a helyzetet, és kilátástalannak látva a jövőt. Hangjukat pedig nem lehetett nem meghallani. Már csak azért sem, mert az ország mintegy 79,4 millió szavazóinak egyharmada 18 és 29 év közötti. Nem véletlen, hogy amikor a tüntetéseket szervező diákmozgalom elnökjelölti vitát kezdeményezett, a négy indulóból három ott volt. Igaz, az hiányzott, akit a leginkább vártak volna: Pena Nieto.

A diákok mozgalma tízezreket tudott kivinni az utcára

Hiábavaló próbálkozások

Pedig - mint az várható volt - végül Pena Nieto lett a győztes. A 45 éves politikus az első adatok alapján 38 százalékot kapott (valamivel kevesebbet, mint azt az utolsó felmérések előre jelezték), míg legerősebb ellenfelének, a baloldali Andrés Manuel López Obradornak, a Demokratikus Forradalom Pártja (PRD) jelöltjének 31-32 százalékot valószínűsítettek. Obrador egyelőre nem ismerte el vereségét, mint mondta: meg kell várni az utol szót, a végeredményt. A baloldali politikus hat éve hatalmas harcot vívott Felipe Calderon leköszönő elnökkel, akkor egyáltalán nem is ismerte el vereséget, és saját magát tekintette államfőnek. A harmadik helyre Josefina Vázquez Motát, a kormányzó konzervatív Nemzeti Akciópárt (PAN) jelöltjét várják. És a PRI többséget szerezhet a képviselőházban és a szenátusban is. Vasárnap ugyanis ötszáz képviselőt és 128 szenátort is választottak, valamint Mexikóváros főpolgármesterét és hat szövetségi állam vezetőjét is, itt azonban egyelőre nincsenek eredmények.

Pedig az eddig kormányzó PNA szinte mindennel próbálkozott a kampányban. Vázquez Mota például egyszer nagy felindulásában arra szólította fel az őt Twitteren követő asszonyokat, hogy férjeiknek ne legyen semmi "cuchi cuchi" egy hónapig, ha nem mennek el szavazni, és persze nem voksolnak rá. Az ötlet azonban nem bizonyult túl fényesnek, Mota népszerűsége egy kicsit még esett, neki meg magyarázkodnia kellett a méltatlankodó női szervezeteknek, hogy tudniillik a "cuchi cuchi" az ölelésre vonatkozott, semmi másra. A PNA-nak amúgy nem ez volt az egyetlen kínos pillanata. Mint arról a Reuters beszámolt, egyik szenátorjelöltje például kifejtette, neki kifejezetten tetszik Adolf Hitler és Julius Caesar irányítási stílusa. Ebben az esetben aztán nemcsak ő, hanem az egész pártvezetése magyarázkodott és kért elnézést.

Josefina Vázquez Mota a "cuchi cuchi" megvonásával büntetné a nem rá szavazó férjeket

Mindez azonban - miként a több tízezer embert is megmozgatni képes diák-, illetve baloldali csoportok megannyi akciója - kevés volt a PRI feltámadásának megakadályozásához. Pedig aligha hitték sokan, hogy az Intézményes Forradalmi Párt 12 év alatt magához tér. Hetven évig kormányozták bukásuk előtt az országot úgynevezett puha diktatúrában, ahol az ember akár ki is mehetett tüntetni, de csak addig, amíg ezzel nem veszélyeztette a párt egyeduralmát. Korrupció, erőszak, önkény jellemezte Mexikót, a párt vereségét pedig akkoriban az ellenzéki mozgalmak a demokrácia győzelmének tartották.

Ezért is fogadják el sokan nehezen, hogy a Szocialista Intercionále-tag PRI visszatér a hatalomba. Pena Nieto a kampányban, majd a választás éjszakáján is azt hangoztatta: megváltoztak, ez már nem ugyanaz a politikai erő, amelytől rettegett egész Mexikó. Az elnökjelölt szerint demokratikus választáson veszítettek egykor, és ugyanilyen megméretésen térnek vissza a hatalomba. Az adózási rendszer átalakítását ígéri, reformot a foglalkoztatásban, miként felvetette azt is, hogy szakít a PRI egyik régi hagyományával, és elnöksége alatt az a párt, amely 1938-ban még államosította az ország olajiparát, most külföldi tőkét enged be a monopolhelyzetben lévő Pemex cégbe.

Pena Nieto azt mondja, az ő pártja már nem ugyanaz a korrupt erő, amelyet tizenkét éve elzavartak a hatalomból

A kormányzók kudarca

A helyzet azonban az, hogy az Intézményes Forradalmi Párt nem ezeknek az ígéreteknek köszönheti, ha győz, hanem a PNA kudarcának. Ráadásul az évtizede hatalmon lévő párt nem egy területen mondott csődöt. Miközben ugyanis a demokrácia működik, és garantált a szólásszabadság is, a korrupció mértéke alig csökkent, a gazdasági növekedés pedig lassabb, mint máshol a térségben. A munkanélküliség ugyan ötszázalékos, ám a mintegy százmilliós lakosság fele a szegénységi szint alatt él. A 15 és 24 év közöttiek között ráadásul az állástalanok aránya pont a kétszerese az országos átlagnak.

És ami talán ennél is súlyosabb gond: az elmúlt években a kábítószer-kereskedők, bandavezérek, helyi nagykutyák ellen indított harc teljes bukás. Hat év alatt csaknem 60 ezer áldozatuk volt a rajtaütéseknek és a leszámolásoknak. Itt kell tehát a mexikóiaknak választani - mondta a West Coast Sentinelnek Rodolfo Hernandez Guerrero, a Texasi Egyetem kutatóintézetnek igazgatója. Dönteni a több korrupció és nyugodtabb közélet, illetve a kevesebb korrupció és a veszélyesebb élet között. Mostanra ugyanis mindkettőt kipróbálták már, és most a jelek szerint az előbbi mellett tették le a voksukat.

Mindenesetre a jelöltek mindegyike nagy váltást ígért e téren a kampányban, és az ötleteknek pedig ugyanaz az iránya: az erőszak csökkentését mondják fontosabbnak az eddigi elnök által a drogcsempészek ellen hirdetett harcnál. Pena Nieto maga azt nyilatkozta a New York Timesnak, hogy fontosabbnak tartja a gyilkosságok visszaszorítását, mint a kartellek vezetőinek elfogását. És ebben egyet ért vele a PNA jelöltje is, aki e ponton szakítana saját eddigi elnöke politikájával is. Vázquez Mota a honlapján azt állította, nem az a fontos, hány bűnözőt fognak el, sokkal lényegesebb az, hogy mennyire stabil és biztonságos a közösségek élete.

Calderon elnök elbukott a kartellek elleni harcban

Ami nyilvánvaló utalás arra, hogy míg Felipe Calderon hivatalba lépése idején, 2007-ben Mexikóban évente kétezren haltak meg a kábítószer-kereskedelemmel összefüggésbe hozható gyilkosságokban, csak tavaly ennek nyolcszorosa volt ez az adat. Ráadásul az erőszak a világ legnagyobb kábítószerpiaca, az Egyesült Államokkal határos szövetségi államok felől az ipari központok, illetve a nagyvárosok felé is terjedt. Calderon stratégiája amúgy arra épült, hogy (az Egyesült Államoktól felszerelést és kiképzést is kapó) katonai alakulatokat küld a határ térségébe, hogy helyben állítsák meg a kereskedelmet. Cél volt az is, hogy a nagyobb bűnszervezeteket pedig kisebbekre szakítsák, majd helyi szinten számolhassanak le velük. Az évi hétmilliárd dollárba kerülő akció hatása azonban az lett, hogy a bandák között kitört a háború a megmaradt csempészútvonalak ellenőrzéséért. Ennek következtében nőtt meg a leszámolások száma, és lett mindennapos a megkínzott emberek holttestének nevelési célzatú közszemlére tétele.

Bizonytalan kilátások

Hogy mennyi esély van lényegi változásra, nehéz megjósolni. Mindenesetre a mexikói szavazók 79 százaléka úgy véli, Calderon stratégiája elbukott, 80 százalék azonban hozzá is teszi, hogy nem szabad engedni, illetve alkukat kötni a bandákkal, kartellekkel. Ez azonban egyelőre erősen bizonytalan. Csakhogy az elnökjelöltek bizonyos értelemben pont erre készülnek. A katonákat minden bizonnyal hátrább rendelik, a csapáserőt csökkentik.

Bizonyos értelemben az történik majd, ami a PRI korábbi kormányzása idején: a nyugalomért cserébe hagyják, hogy a kartellek lebonyolítsák üzleteiket - mondta a Texasi Egyetem tanára. Bár maga Pena Nieto a választás utáni első beszédében arról beszélt: nem semmiképp nem köt alkut a bűnözőkkel. Az azonban valószínű, hogy a nagy fegyvercsörtetés alább hagy majd. Kérdés, hogy mennyire fogják ezt hosszabb távon elfogadni a mexikóiak. Főként a fiatalok, akik saját jövőjükért aggódnak. És akik úgy érzik, ha már hallatták a hangjukat, most már nem hallgathatnak el. Főként akkor, amikor úgy láthatják, Mexikó a PRI irányítása alatt visszaléphet pár évet a történelemben. Akár tizenkettőt is.