Évszázados ellenségeskedésbe csöppent bele Magyarország

Azerbajdzsán és Örményország régóta marja egymást egy vitatott hovatartozású területen, amelyért már véres háborút is vívtak az előző évszázadban. Bár Magyarországnak nem sok köze van ehhez a konfliktushoz, az azeri baltás gyilkos kiadásával most a kellős közepén találta magát.

Örményország pénteken bejelentette, hogy minden diplomáciai kapcsolatot megszakít Magyarországgal, mivel az belekeveredett az örmények és az azeriek közel egy évszázada húzódó ellenségeskedésébe. Az örményeknél az húzta ki a gyufát, hogy Budapest kiadott Azerbajdzsánnak egy 2004 óta Magyarországon fogva tartott azeri gyilkost, aki korábban baltával ölt meg egy örmény katonát Budapesten. Bár a kormány szerint Magyarország nem sértett nemzetközi jogot a kiadatással, olyan konfliktusba keveredett, amelybe nyilvánvalóan nem akart.

Az Örményország és a szomszédos Azerbajdzsán közötti viszály a posztszovjet térség egyik legrégibb, úgynevezett befagyott konfliktusa. Az ellentét az Azerbajdzsáni területbe ágyazódó, jelenleg örmények fennhatósága alatt álló Hegyi-Karabah miatt ilyen feszült, amelynek ügyét mindkét ország előszeretettel próbálja nemzetközi fórumok elé citálni.

Karabah a középkorban perzsa fennhatóság alatt állt, majd az 1813-as gulisztáni orosz-perzsa béke nyomán lett a cári birodalom része. Amikor a Kaukázusban az 1917-es forradalmak, majd a török hódítók kiűzése után létrejött a bolsevik hatalom, a Kaukázuson túli Ügyek Szovjet Irodája a terület autonóm státusa mellett szállt síkra, javasolva Karabah és az Örmény Szovjetköztársaság egyesítését. Sztálin nyomására azonban az enklávé 1921. július 5-én Azerbajdzsán fennhatósága alá került, ahol 1923-ban autonóm területi státust kapott. A szovjet vezető szervek a későbbiekben, 1945-ben, 1966-ben és 1977-ben is elutasítottak minden olyan folyamodványt, amely Karabah és az anyaország, Örmányország egyesülésre irányult.

Temető Hegyi-Karabahban

A több mint hat évtizeden keresztül mesterségesen elfojtott nemzeti indulat - amely bőségesen meríthetett a sok évszázados örmény-azerbajdzsán ellenségeskedésből - elemi erővel tört elő 1988 elején. Amikor 1988 februárjában a karabahi parlament határozatban követelte újból az Örményországhoz való csatlakozás engedélyezését, elszabadult a pokol: február 28-án Szumgajtban, a Bakuhoz közeli iparvárosban örmények tucatjait gyilkolták le, véres utcai tüntetések színhelye lett Baku, Kirovabád, Saumján és több más azerbajdzsáni város, s a tüntetések átterjedtek az örmény fővárosra, Jerevánra is. Örmények és azeriek tíz- és tízezrei menekültek eredeti lakóhelyükről biztonságosabbnak vélt vidékekre. 1989 januárjától Moszkva közvetlen irányítása alá vonta a területet, ahol 1990 januárjában rendkívüli állapotot hirdetett ki.

A helyzet elmérgesedéséhez Jereván is hozzájárult: 1989. december 1-jén az Örmény Legfelsőbb Tanács (parlament) deklarálta, hogy az enklávé az egységes Örmény Köztársaság része. Válaszul Baku 1990 augusztusában megszüntette Karabah autonóm státusát. A szovjet fegyveres erők egészen 1991 augusztusáig részt vettek a szemben álló felek lefegyverzésében, akkor azonban Moszkvában puccs történt, és megkezdődött a Szovjetunió széthullása.

Sztyepanakertben 1991. szeptember 2-án kikiáltották a Hegyi-Karabah Köztársaságot. Ezt Baku nem ismerte el. Az Azerbajdzsán, valamint az Örményország által támogatott Karabah között ezt követően megkezdődött háború különböző becslések szerint 15-25 ezer ember életét oltotta ki, 25 ezren sebesültek meg, több százezer ember elmenekült lakhelyéről.

1994 májusában fegyverszünet jött létre, amelynek nyomán Azerbajdzsán gyakorlatilag elvesztette az ellenőrzést Hegyi-Karabah felett. Azóta Azerbajdzsán és Örményország között folynak a tárgyalások a konfliktus békés rendezéséről az Oroszországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat tömörítő úgynevezett Minszki csoport közvetítésével. Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnökkel 2008 novemberében tartott első hármas - orosz-örmény-azeri - csúcs óta további több hasonló találkozót tartottak, de mindeddig nem sikerült rendezni a konfliktust.