Már a készülő háború áldozatait számolják Izraelben

Már nem hónapokról, hanem hetekről beszélnek az esetleges Irán elleni támadásról Izraelben, ahol az emberek sorban állnak a gázmaszkokért és az óvóhelyek biztonságosságát tesztelik. A novemberi amerikai elnökválasztás kritikus lehet a támadás időzítése szempontjából, de az izraeli miniszterelnök valódi szándékai egyelőre homályosak. Az viszont már most biztos, hogy a védelmi miniszter ötszáz izraeli halálos áldozattal számol egy esetleges válaszcsapás esetén.

Izraelben a napokban tesztelték az egész országra kiterjedő sms-riasztási rendszert. A héber, arab, angol és orosz nyelven kiküldött üzeneteket mind a három legnagyobb szolgáltató ügyfelei megkapják. A kormány tervei szerint az emberek így értesülnek majd arról, hogy készülniük kell-e rakétatámadásra Irán felől.

Ha hinni lehet a harcos üzemmódba kapcsoló izraeli médiának, a riasztási rendszert hamarosan élesben is bevethetik. Az elmúlt napokban már-már összehangoltnak tűnő címlapokkal jelentek meg az izraeli lapok, amelyekből az derült ki, hogy a következő tizenkét hétben lényegében bármikor megkezdődhet az Irán elleni háború. Az izraeli televízió pedig azt állította, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Ehud Barak védelmi miniszter döntése Irán bombázásáról lényegében végleges.

"Korábban hónapokról beszéltek, most hetekről van szó" - mondta az Irán elleni támadás lehetséges időpontjáról Yoel Guzansky, a tel-avivi nemzetbiztonsági tanulmányok intézetének kutatója, az izraeli nemzetbiztonsági tanács korábbi Irán-szakértője a Financial Timesnak.

Ehud Barak és Leon Panetta új légvédelmi rakétarendszert avat fel Askelonban

Az izraeli sajtó már több hónappal ezelőtt elkezdte mérlegelni, hogy mely városoknak vannak megfelelően biztonságos óvóhelyei és jól működő szirénái. A feszültség azonban most már az izraeli utcákon is érezhető, a boltok előtt sorban állnak az emberek, hogy polgári védelmi előkészületek részeként beszerezzék az új gázmaszkokat.

Ehud Barak védelmi miniszter becslései szerint várhatóan ötszáz izraeli fog meghalni abban az esetben, ha az Irán elleni támadásból komolyabb harc lenne. A Reuters gyorsszámítása szerint bár ennyi áldozat is fájdalmasan érintheti a 7,8 milliós országot, de nagyságrendileg lényegesen kevesebb lenne, mint ahány embert például az 1948-as függetlenségi háborúban (mintegy 6400), vagy az 1967-es hatnapos háborúban (csaknem ezer) vagy az 1973-as jóm kippúri háborúban (mintegy 2500) elvesztettek. Egy esetleges Irán elleni támadás szinte biztosan maga után vonná az izraeli városok elleni teheráni válaszcsapást. Ráadásul Danni Jatom, a Moszad volt igazgatója szerint számítani lehet arra is, hogy Libanonból a Hezbollah radikális szervezet, Gázából pedig a Hamász lőné rakétákkal Izraelt, vagyis Izrael többfrontos harcra készülődhet.

A Bloombergnek nyilatkozó volt izraeli katonai parancsnok, Shlomo Brom szerint elég nyilvánvaló, hogy Netanjahu és Barak is próbálja felkészíteni az izraeli közvéleményt az Irán elleni támadásra. A katonai szakember is úgy véli, ez bármikor megtörténhet a következő hat hónapban. Izraeli tisztségviselők szerint Izrael legjelentősebb üzleti központja és második legnagyobb városa, Tel Aviv és környéke lenne Teherán legfontosabb célpontja. A város köré éppen ezért hamarosan egy mobil rakétavédelmi rendszert fognak kiépíteni.

A háborús készülődés egyik jeleként lehet értelmezni azt is, hogy az izraeli miniszterelnök a napokban új embert nevezett ki a polgári védelemért felelős miniszteri posztra. Avi Dichter tíz évvel ezelőtt a belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét élén állt. A leköszönő miniszter mindeközben a Maariv című lapnak adott interjúban arról beszélt: "Nincs ok hisztériára. A polgári védelem még soha nem volt olyan jól felkészült, mint most". Megerősítette azt is, hogy jelenleg az izraeli lakosság több mint a felének elegendő vegyvédelmi felszerelés áll rendelkezésre, és a polgári védelemmel foglalkozó különféle hatóságok már pontosan felosztották egymás között a lakosság védelméhez szükséges feladatokat.

Időzítés kérdése

Az izraeli sajtóban megjelent találgatások szerint az esetleges Irán elleni támadásra leginkább az amerikai elnökválasztás miatt előálló bizonytalanság teremthet lehetőséget, ebben a köztes időszakban ugyanis az izraeli vezetésnek könnyebb lehet kész helyzet elé állítani Washington. Az Egyesült Államok mindeddig azt az álláspontot képviselte, hogy katonai akcióra csak végső esetben kerülhet sor. Leon Panetta amerikai védelmi miniszter az izraeli harci kedvet látva ezért is hangsúlyozta, hogy még van idő kivárni, lesz-e eredménye az Irán ellen hozott nemzetközi szankcióknak és a diplomáciai nyomásnak. Danny Ajalon izraeli külügyminiszter-helyettes viszont a múlt héten pont arra szólította fel a Nyugatot: ismerje el, hogy a diplomáciai nyomás nem hozott eredményt.

Iráni diákok az iszfaháni urándúsítónál. Ragaszkodnak az atomhoz

Izrael amerikai nagykövete, Michael Oren elismerte: "Izrael órája gyorsabban ketyeg, mint Washingtoné". A mostani sietséget a Háarec című izraeli lap szerint az indokolhatja, hogy az Egyesült Államokhoz befutott legújabb hírszerzési információk szerint Irán egyre gyorsabban halad afelé, hogy nukleáris fegyvert legyen képes összerakni. Ez az információt azonban amerikai részről egyelőre nem erősítették meg.

"A leghülyébb ötlet"

Netanjahu és Barak támadókedvét nem mindenki osztja Izraelben. Az izraeli titikosszolgálat, a Moszad volt vezetője, Meir Dagan például nevetségesnek, stratégiailag ostobaságnak nevezte az Irán elleni izraeli támadás ötletét. "Ez a leghülyébb ötlet, amit valaha hallottam" - jelentette ki kertelés nélkül Dagan, aki arra is figyelmeztetett, hogy ha Izrael belemegy az Irán elleni támadásba, a régióban egészen lehetetlen kihívással fogja szembe találni magát. A volt Moszad-vezér azzal indokolta a nyilvános kirohanását, hogy - mint mondta - "senki sincs, aki megállítaná Bibit (Netanjahut) és Barakot" egy ilyen "veszélyes kaland előtt".

Dagan ezért kapott hideget, meleget is. A szemére vetettek, hogy lerántotta a leplet az izraeli tervekről, miközben a katonai támadás lebegtetése kulcsfontosságú lenne Irán megfélemlítése szempontjából. Ahogy a Bloomberg fogalmazott az elemzésében: ahhoz, hogy Izraelnek ne kelljen Iránt bombáznia, fenn kell tartania a látszatát annak, hogy bármelyik pillanatban megindíthatja a támadást.

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnököt eddig még nem törték meg a szankciók

A politikusok háborús retorikája a közvélemény-kutatások szerint kezdi meggyőzni az izraelieket. Egy augusztusi felmérés szerint egyre fogynak a támadás ellenzői: míg márciusban a megkérdezettek 58 százaléka ellenezte, hogy amerikai támogatás nélkül támadja meg Iránt Izrael, addig mostanra 46 százalékra olvadt ez az arány.

Mire megy Izrael az Egyesült Államok nélkül?

Az iráni-izraeli konfliktus az amerikai-izraeli kapcsolatokat is megterheli. Az izraeli vezetők egyrészt nem bíznak abban, hogy az amerikaiak valóban készek katonai akciót indítani, ha Irán az atombomba építésének küszöbén állna. Másrészt viszont az Egyesült Államok szerint egy esetleges Izrael által indított támadásért nagyon nagy árat kellene fizetni, miközben elenyésző eredménye lenne, és legfeljebb egy-két évvel tudná eltolni az iráni atomfegyver megépítését. Ráadásul Izrael az Egyesült Államok nélkül aligha érhet el bármi érdemlegeset. Politikai elemzők szerint ugyanakkor, ha a következő fél évben Izrael nem indítja meg a támadást, akkor elveszíti a hitelességét.

Ehud Barak már februárban arról beszélt, Izraelnek hónapokon belül meg kell kezdenie a katonai akciót, a fenyegetéseken kívül azonban érdemi lépések nem történtek.

Minderről az irániaknak is megvan a maguk értelmezése. Az iráni külügyminisztérium szóvivője kijelentette: nem valószínű, hogy egy olyan "illegitim rezsimnek" a tisztségviselői, mint az izraeli, egy ilyen logikátlan lépésre szánnák rá magukat, mint Irán bombázása.

Az iráni gazdaságot nem hagyták érintetlenül az amerikai és európai szankciók. A Bloomberg adatai szerint az iráni olajtermelés idén húsz százalékkal esett vissza, az infláció felpörgött, és emelkedett a hús, a kenyér és a rizs ára is.

Iránt többször is szankciók sorával sújtotta az ENSZ, az Európai Unió és az Egyesült Államok pedig még szigorúbb korlátozásokat vezetett be ellene 2006 óta, mert nem hajlandó leállítani az urándúsítást. Izrael és a nyugati hatalmak attól tartanak, hogy az urándúsítással Irán képes lesz atomfegyvert is előállítani. Teherán viszont azt állítja, hogy nem akar atombombát, de az atomerőművekre szüksége van az energiaszükségletének a fedezéséhez. Az izraeli vezetők évtizedek óta lobbiznak a szövetségeseiknél, hogy akadályozzák meg, hogy Irán atomfegyverhez jusson.