Nem adható ki Magyarországnak Zentai Károly

Az ausztrál legfelsőbb bíróság döntése szerint nem adható ki Magyarországnak a háborús bűnökkel és gyilkossággal gyanúsított Zentai Károly. A 90 éves férfi kiadatását hét éve kéri a magyar állam, de az ausztrál bíróságok szerint 1944-ben a magyar törvények még nem büntették a háborús bűnt, ezért nem adható ki Zentai.

Az ausztrál legfelsőbb bíróság úgy döntött: nem adható ki Magyarországnak a háborús bűncselekménnyel gyanúsított Charles Zentai (Zentai Károly). A 90 éves Zentai a második világháború alatt a náci rezsimmel szövetségben álló magyar hadseregben szolgált. A náci háborús bűnösöket felkutató Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 novemberében halálra kínzott egy 18 éves zsidó fiút, amiért nem viselte a megkülönböztető jelzést, a sárga csillagot, majd a fiú holttestét a Dunába dobta. Zentai felkerült a jeruzsálemi szervezet "tíz legkeresettebb náci bűnözőt" felsorakoztató listájára.

Budapest 2005-ben kérte az ausztrál hatóságoktól a Perthben élő férfi kiadatását. Az ausztráliai szövetségi rendőrség még 2005-ben őrizetbe vette Zentait, és megkezdte ellene a kiadatási eljárást. Az ausztrál kormány 2009-ben jóváhagyta Zentai kiadatását, de a szövetségi bíróság első fokon érvénytelenítette a döntést, arra hivatkozva, hogy a "háborús bűn" vétsége a gyilkosság idején még nem szerepelt a magyar jogrendben, így Zentait nem lehet átadni a magyar hatóságoknak.

Az ausztrál kormány szerint hibás döntés született az ügyben, ezért a legfelsőbb bírósághoz fordult, amely tavaly decemberben úgy határozott, hogy a canberrai vezetés megfellebbezheti a szövetségi bíróság ítéletét.

Zentai azt állítja, nem is volt Magyarországon

Stephen Lloyd, a kormány által megbízott ügyvéd a legfelsőbb bírósági vizsgálat márciusi kezdetekor elmondta: mint megtudták, Magyarország álláspontja az, hogy a Zentai által állítólag elkövetett gyilkosság bűncselekménynek minősül, amelyet az 1944-ben érvényben lévő magyar törvény is annak ismert el.

A legfelsőbb bíróságnak az Ausztrália és Magyarország között érvényben lévő kiadatási egyezményt figyelembe véve azt kellett megvizsgálnia, hogy az ügyre vonatkozik-e a "kettős büntethetőség" elve, amelynek követelménye, hogy a szóban forgó cselekmény mind az elfogatóparancsot kiadó, mind az azt végrehajtó állam joga szerint bűncselekménynek minősüljön. A bíróság megítélése szerint a "háborús bűn" vétsége az áldozat halála idején még nem szerepelt a magyar jogrendben.

Charles Zentai, aki jelenleg feltételesen szabadlábon van, az 1950-es években vándorolt ki Ausztráliába, ahol állampolgárságot kapott. Tagadja, hogy részt vett volna a zsidó fiú megölésében, és azt állítja, hogy a kérdéses időszakban nem is tartózkodott Magyarországon.