Bár a kutatás vezetőjét korábban a génmódosított növények előállításának kritikusaként ismerték meg, ami a szakértők egy részét kétkedésre készteti, az eredmények minden bizonnyal újabb vitát indítanak a GM-növények biztonságosságáról.
A tanulmány a Food and Chemical Toxicology című szakfolyóiratban jelent meg, valamint egy londoni sajtótájékoztatón is ismertették a szerzők. Szokatlannak tekinthető, hogy a kutatók nem engedték kommentálni dolgozatukat.
Gilles-Eric Seralini, a franciaországi Caeni Egyetem munkatársa és kutatócsoportja szerint az NK603 jelű, a Roundup nevű gyomirtószert jól tűrő, génmódosított kukoricával etetett, vagy a szóban forgó gyomirtószert tartalmazó vízzel itatott kísérleti állatok korábban pusztultak el, mint normál étrenden tartott társaik. A szer koncentrációja az ivóvízben nem haladta meg az Egyesült Államokban engedélyezett szintet.
A GM-étrenden tartott állatoknál gyakrabban alakultak ki daganatok, ahogyan a máj- és vesekárosodás is nagyobb arányban fordult elő közöttük. A kutatók elmondták, hogy a hím patkányok 50 százaléka, a nőstényeknek pedig 70 százaléka idő előtt pusztult el, míg a kontrollcsoportban ez az arány a hímeknél 30, a nőstényeknél pedig csupán 20 százalék volt.
Seralini egyike volt azoknak, akik aggodalmukat hangoztatták a génmódosított kukoricaváltozat biztonságosságát illetően egy 2009-ben közzétett rövidebb tanulmányra alapozva. Mostani eredményeikkel egy lépéssel előrébb kerültek, hiszen a kísérleti állatokat teljes, körülbelül 2 éves életciklusukon keresztül nyomon követték.
A GM-kukoricafajtát kifejlesztő és forgalmazó Monsanto a korábbi kritikákra úgy reagált, hogy a francia kutatók "megalapozatlan következtetésre" jutottak. Seralini viszont úgy véli, hogy a patkányok teljes életciklusát végigkövető mostani teszt valósághűbb képet ad a kockázatokról, mint a megelőző, csupán 90 napos etetési kísérletek, amelyekre a GM-növények engedélyezését alapozták.
A Magyar Természetvédők Szövetségének egy korábbi közleménye szerint a genetikailag módosított növények túlnyomó részét arra fejlesztették ki, hogy tűrőképességgel rendelkezzenek a totális gyomirtó szerekkel szemben, ilyen például a Monsanto Roundup Ready szójája, ami túléli a glüfozát hatóanyagú gyomirtót. Ezek a fajták, mint a génmódosított szója, kukorica és gyapot egyre inkább uralkodóvá váltak az Egyesült Államok növénytermesztésében, így nagymértékben nőtt a Roundup gyomirtó szerrel permetezett területek nagysága. A megnövekedett növényvédő szer használat a glüfozát rezisztens gyomok gyors kialakulását és elterjedését idézte elő. Ezen növények elpusztításához még nagyobb mennyiségben kell tehát gyomirtószereket használni.