"Safarov kiadatása után nagyot zuhant Magyarország megítélése, és amíg Magyarország nem tesz lépéseket, a magyar zászlók égni fognak, de nemcsak Örményországban, hanem mindenhol a világban, ahol örmények élnek" - írta az [origo]-nak küldött válaszlevelében a Jerevánban élő Suzanna. "A zászlók égetéséről pedig sajnos azt kell, hogy mondjam, a legtöbben egyetértenek vele, velem együtt. Egy ilyen szövevényes ügynél, amely nem csak örményekről és azeriekről szól, az érzelmek bármilyen módon való kimutatása elfogadható" - folytatta a 25 éves bölcsészlány. Bár voltak árnyaltabb vélemények is, az [origo] által e-mailben megkeresett örmények keményen bírálták Magyarországot, legalábbis a magyar kormányt, amiért pénteken kiadta Ramil Safarovot Azerbajdzsánnak.
"Örményországban mindenki tudta, hogy szabadon engedik, és hősként ünneplik majd, ha visszatér Azerbajdzsánba" - írta a 23 éves Hovhannes, aki dizájnerként dolgozik Jerevánban. "Nagyon felháborított a mostani helyzet. Nagyon furcsa, hogy Magyarország megbocsátott egy gyilkosnak, aki álmában ölt meg egy ártatlan örményt. Ez szégyen egy olyan fejlett országra nézve, mint Magyarország" - ez már egy fiatal egyetemista lány, Verghineh véleménye.
A magyar zászlót tépik le a jereváni magyar konzulátusnál
"Őszintén szólva nem nagyon érdekel a politika, de ez vérlázító. Ez mind Azerbajdzsánra, mind Magyarországra nézve szégyenletes, és súlyos sértés Örményországnak. Attól félek, kitör a háború. Az örmények sosem fogják elfelejteni ezt az ócska trükköt" - mérgelődött Lili, egy 22 éves egyetemista. "Magyarország valami nagyon rosszat tett, és a kormányának lépnie kéne. Például el kellene ismernie a hibáját" - írta egy másik egyetemista, Hakob.
Megértik a zászlóégetést
A zászlóégetéssel kapcsolatban jóval megosztottabbak voltak a megkérdezettek, bár jellemzően azok is megértően viszonyultak az égetőkhöz, akik nem mentek volna el idáig. Lili például az első bekezdésben idézett Suzanna véleményével azonosult, szerinte kevés örmény van, aki ne értett volna ezzel egyet. "A nemzetem bosszúra vár most, ezt a dolgot nem szabadna elfelejteni" - tette hozzá.
"Láttam a videót, de nem helyeslem azt, ami történt. A magyar emberek nem felelősök a kormányuk hibájáért. A zászló pedig az embereket szimbolizálja, nem a kormányt. Sosem volt bajom a magyarokkal, sok barátom van Budapesten" - érvelt vele szemben Hovhannes.
A népirtás és a kiadatás |
Etnikai jellege miatt az 1915-ös örmény genocídiumhoz és az 1988-as szumgaiti mészárláshoz hasonlította Safarov gyilkolását és kiadatását az [origo]-nak Avanesian Alex, az Országos Örmény Önkormányzat elnökhelyettese. A törökök által elkövetett népirtás áldozatainak számát 300 ezer és 1,5 millió közé teszik. A karabahi háború előzményének tartott szumgaiti mészárlásban 26 örmény és hat azeri vesztette életét, és Avanesian szerint azóta nem érte akkora sokk az örmény társadalmat, mint most. Azt mondta, a 3,5 milliós Örményországban higgadtan fogadták a kiadatás hírét, nem voltak nagyobb tüntetések, de a nagyon befolyásosnak tartott, 8 millió körüli örmény diaszpóra nem nyugszik. |
"Ellene vagyok az olyan dolgoknak, mint a zászlóégetés, de megértem azokat, akik a konzulátusnál tiltakoztak, mert a magyar kormány volt az, amelyik ezt a döntést meghozta, hova mentek volna tiltakozni?" - tette fel a kérdést a 28 éves szoftverfejlesztő, Félix. "Ez nem túl tiszteletteljes gesztus Magyarország felé, mert több ezer magyar hibáztatja a saját kormányát" - írta egy másik egyetemista, Verghineh, aki tud arról, hogy több magyar Facebook-csoport is alakult az örmények támogatására. Félix is azt írta, sok olyan képet látott a Facebookon, amelyet olyan magyarok posztoltak a témában, akiket nem kevésbé sokkoltak a történtek, mint az örményeket.
Magyarország lesz a felelős?
A tíz megkérdezett mindegyike azt gondolta, hogy valamilyen, Magyarország és Azerbajdzsán közötti titkos megállapodás állhat a kiadatás hátterében. Akárcsak Magyarországon, sokan Azerbajdzsán gázvagyonát sejtik a döntés mögött, többen megemlítették azt is, hallottak arról, hogy Azerbajdzsán állítólag magyar állampapírokat akart venni.
Egy budapesti örmény étkezdénél is tiltakoznak
Az örmények a karabahi háború 1994-es lezárása óta tartanak attól, hogy megint kitör a háború az egyre aktívabban fegyverkező Azerbajdzsánnal, és sokak szerint megint közelebb kerültek hozzá. "Nem akarom elhinni, hogy a magyar kormány érthetetlen döntésének fatális következménye legyen két országra nézve. Egy dolog azonban biztos: a döntés miatt Magyarország még jobban elmérgesítette Azerbajdzsán és Örményország viszonyát" - írta Verghineh.
"A háború valószínű, ha nem biztos. Azerbajdzsán mostani lépése is ennek a jele, amiben Magyarországnak is megvan a maga kis szerepe, és talán a közelgő háborúban is Azerbajdzsánt fogja támogatni. Remélem, a mostani ügy meg fog oldódni, máskülönben Magyarország lesz az első számú felelős a háborúért" - zárta sorait Suzanna.
Jereváni külföldiek is csalódottak |
"Természetesen hallottam az ügyről, de az örményekkel nem sokat beszéltem erről. A Facebookon viszont valamennyi örmény barátom posztolt valamit ezzel kapcsolatban, főleg egy képet olyan magyarokról, aki biztosítják támogatásukról az örményeket. Ennek nagyon örülnek itt, de a többség megbocsájthatatlannak gondolja a kiadatást" - írta az [origo]-nak a jelenleg Jerevánban élő franca nő, Charlotte. Szerinte érezhető, hogy a többség nagyon csalódott az eset miatt, de a főváros utcáin ebből nem lehet érezni semmit. A szintén Jerevánban élő amerikai Elizabeth azt írta, az emberek vele együtt nagyon felháborodtak, és csalódottak Magyarország döntése miatt. "Az örmény kollégáim szerint az emberek azt gondolják, Magyarország elkötelezte magát Törökország és Azerbajdzsán mellett, minden bizonnyal az energiahordozók miatt. Nagyon negatív érzéseket táplálnak a magyar kormány felé" - írta. |