A tálibok nem sokat kockáztattak, amikor október 9-én felfegyverkezve körbevettek egy lányokat szállító iskolabuszt Pakisztán északnyugati részén. Nem volt különösebben vakmerő vállalkozás az sem, hogy a fegyvereket a lányokra szegezve követelték, mutassanak rá egy bizonyos Malala Juszafzaira, aki azért került fel a feketelistájukra, mert tanulni akart. Ehhez viszont bele kellett gázolnia a tálibok világképébe, amelybe semmiképpen sem fért bele egy iskolapadban ülő lány.
A fegyverek láttán a diákok érthető módon nem tanúsítottak komolyabb ellenállást, és amikor rámutattak Malalára, a tálibok azonnal céloztak, és lőttek. A 14 éves lányt a fején és a nyakán találták el. Most egy angliai kórházban próbálják életben tartani. Pénteken magához tért a kómából, és az orvosok segítségével fel tudott állni. Az aránytévesztés valószínűleg azóta sem tudatosodott a tálibokban, mivel a szóvivőjük azt ígérte, hogy ha a kislány felépül, újabb merényletet követnek el ellene.
A Pakisztán északnyugati részén, a Szvat-völgyben tevékenykedő tálibok szemében az elmúlt évek akciói alapján a nők számítanak a legnagyobb ellenségnek. Malalával azért is voltak komoly gondjaik, mert a kislány nem mutatta semmi jelét annak, hogy félne tőlük. Sőt szembe is szállt velük. A Pakisztáni Tálibok Mozgalmának eléggé gyenge lábon álló érvelése szerint a lány nem hallgatott a figyelmeztetéseikre, és egyszerűen nem hagyott nekik más választást. Szóvivőjük obszcénnak nevezte Malala Juszafzai kiállását az oktatásért, és egy másik, igazán ütősnek vélt érvet is bevetett a merénylet igazolására, amikor kijelentette, hogy a lány a Nyugat, és személy szerint Barack Obama amerikai elnök nagy rajongója.
Malala sokaknak példát mutatott
Egy blog a Szvat-völgyből
Malala Juszafzai 11 évesen kezdett el blogot írni. Imádott tanulni, és a házi feladatok nagy rajongója volt, éppen ezért húsbavágó változást hozott az életében, amikor a tálibok homályos vallási előírásokra hivatkozva megtiltották a lányoknak, hogy iskolába járjanak. Az ügy érdekében szisztematikusan lerombolták, felrobbantották vagy kifosztották az iskolákat, aminek az eredményeként gyerekek ezrei maradtak ki az oktatásból.
Malala ezért blogban kezdett el beszámolni arról, hogy a többi lánnyal együtt milyen küzdelmet kell vívnia mindennap a tudásért. A lány naplóját a BBC urdu nyelvű szolgálata közölte, és a történeteiből nemcsak a honfitársai, hanem az egész világ értesült arról, hogy a tálibok milyen játékszabályokat diktálnak a Szvat-völgyben élőknek.
Pakisztán leghíresebb bloggerének az életében például egészen más hangsúlyt kap az a reggeleket sokszor megkeserítő kérdés, hogy mit vegyen fel. Az egyik bejegyzésében azt írja, egyik reggel épp készült felvenni az iskolai egyenruháját, amikor eszébe jutott, a tanára figyelmeztette a diáklányokat, hogy inkább a mindennapi ruháikban induljanak el otthonról, mert így talán nem tűnik fel a táliboknak, hogy iskolába mennek. Malala ezért elővette az egyik kedvencét, egy rózsaszín ruhát. Amikor viszont beért az iskolába, már arra figyelmeztették, hogy inkább mellőzze a színes ruhákat, mert a táliboknak az sem tetszene.
Tömegeket mozgatott meg
A New York Times újságírója, Adam Ellick 2009-ben dokumentumfilmet forgatott a kislányról és a tanár édesapjáról. Hónapokat töltött velük, és ez alatt az idő alatt feltárult előtte az a szoros kapcsolat, amely apa és lánya között volt. Ziauddin Juszafzai vállalkozott arra, hogy a tálibok tiltása és fenyegetése ellenére tovább működteti a magániskoláját, mert úgy gondolta, hogy ezzel tartozik a közösségnek, és a tudásra szomjazó lányának is. "Ez a bájos kislány sok szempontból az ő mini kiadása volt. Bármikor találkoztunk, mindig volt nála egy zsák tele könyvvel" - mondta a CNN-nek Adam Ellick.
Ziauddin Juszafzai az idén januárban a BBC-nek elismerte, kockázatos volt megengedni a lányának, hogy blogot írjon. "De azt hiszem, hogy sokkal kockázatosabb lett volna, ha nem beszél, mert az azt jelentené, hogy végül beletörődtünk volna a rabszolgaságba, és abba, hogy a terrorizmus és szélsőségesség leigáz minket" - mondta a BBC-nek.
Malala hangja messzire elért
A pakisztáni kislánytól egy idő után interjút kért a CNN, és neves politikusok keresték a társaságát. Két évvel ezelőtt Richard Holbrooke-kal, az Egyesült Államok pakisztáni és afganisztáni különmegbízottjával találkozott. Laura Bush volt first lady a bátorságát dicsérte, és a Washington Post című lapban arról írt, hogy a 14 éves pakisztáni kislány rengeteg embernek jelent inspirációt. Hillary Clinton külügyminiszter is többször megemlítette a beszédeiben.
A világ több országából is érkeztek a jókívánságok
Malala a Facebookon és a Twitteren is hős lett, és felfedezte őt magának Madonna is, aki a Putyin-rendszer ellen lázadó Pussy Riot után a pakisztáni kislány történetét is beleszőtte az egyik koncertjébe, és a már megszokott forgatókönyvet követve egy hatásos sztriptíz után megmutatta a közönségnek a hátát, rajta a Malala felirattal.
A pakisztáni kislány története felbukkant a Jolie-Pitt család asztalánál is, ahol az egyik gyerek azt javasolta, hogy a világ állítson szobrot Malalának. Az emberi jogi ügyekre egyébként is érzékeny Angelina Jolie pedig egy cikkben fejtette ki, hogy "egy bátor ember hangja is elég ahhoz, hogy számtalan férfit, nőt és gyereket inspiráljon".
Malala Juszafzai a CNN-nek adott interjújában tökéletes angolsággal beszélt arról, hogy a honfitársainak szüksége van rá. "Ha én nem emelem fel a szavam, akkor ki fogja?" - tette fel a korát meghazudtoló bölcsességgel a kérdést. A bátorsága már csak azért is figyelemre méltó, mert a pakisztáni politikusok egyelőre nem mertek ilyen határozott hangnemben kiállni a tálibok ellen.
Egész Pakisztán megmozdult
A Malala elleni támadás szokatlanul heves reakciókat váltott ki Pakisztánban, ahol tömegek követelték, hogy az ország végre nézzen szembe a belső ellenséggel. A tálibok erőszakos fellépése ugyanis Iszlámábád modern városrészeiben ugyanolyan visszataszítónak tűnik, mint például Washingtonban. Az egyik népszerű televíziós politikai show műsorvezetője arról beszélt, hogy a 14 éves kislány felszabadította Pakisztánt. Az Én is Malala vagyok feliratú pólókkal hatalmas forgalmat bonyolítanak le az árusok. Az ország első női külügyminisztere, Hina Rabbani Khar pedig optimistán arról beszélt, hogy a lövöldözés fordulópontot hozhat a kormány tálibok elleni fellépésében. A pakisztáni politikusok ugyanis sokáig az amerikaiak problémájának tartották a tálibokat, akik főként az ország afganisztáni határvidékén terjesztették ki a hatalmukat.
A pakisztáni kórházból később Angliába szállították kezelésre
Bármennyire óriási is a felháborodás az országban a tálibok akciója miatt, az egyelőre nem világos, hogy Pakisztán mit lép, hogy valami megoldást is találjon a problémára. Ennek az egyik legjelentősebb akadálya, hogy a pakisztániak között nincs egyetértés abban, hogy a hadsereg bevetésével gyűrjék le a tálibokat vagy tárgyalásos úton kössenek valamiféle békét velük. Politikusok és publicisták ítélték el a merényletet, de sokan közben vonakodtak a tálibokra mutogatni. Köztük volt a krikett legnagyobb pakisztáni hőséből politikussá lett Imran Khan, aki a történtekért inkább az amerikai dróntámadásokat hibáztatta a tálibok helyett. Sokan osztják a véleményét, hogy a tálibok erőszakos akciói miatt az amerikaiak afganisztáni jelenléte okolható. Volt olyan kommentár is, amely szerint a támadás a CIA kísérlete volt arra, hogy megossza az országot, és konfliktust szítson a pakisztáni társadalomban.
Malala Juszafzai tavaly a pakisztáni Nemzeti Békedíj első kitüntetettje volt, és sok emberi jogi aktivista azt remélte, hogy esélyes lesz a Nobel-békedíjra is. A pakisztáni belügyminiszter bejelentette, hogy a mingórai iskola Malala nevét fogja felvenni. Egyelőre azonban semmi sem garantálja, hogy az iskola padjaiba beülő lányok biztonságban érezhetik magukat.