A nagy amerikai pártok kampánystratégái a következetesen a demokratákra vagy a republikánusokra szavazó államokat többnyire bevehetetlen erődnek tekintik, ezért a választások sorsát inkább az egy vagy másik irányba kibillenthető, úgynevezett billegő, vagy csatatérállamokban próbálják meg eldönteni. A kétlépcsős amerikai választási rendszerben ugyanis nem az a jelölt nyer, aki országos szinten a legtöbb szavazatot kapja, hanem az, amelyik a választások eredménye alapján több hívét tudja bejuttatni az elektori testületbe.
Az 538 fős elektori kollégium (a testületnek annyi tagja van, mint a szövetségi képviselőháznak és a szenátusnak együttvéve, kiegészülve a szövetségi területen fekvő Washington 3 elektorával) szavazásán az nyer, aki meg tud szerezni 270 szavazatot. Az államok - csakúgy, mint a szövetségi törvényhozásba - az elektorok közé is a lakosságuk nagysága függvényében delegálhatnak tagokat, túlnyomó többségükben a győztes mindent visz alapon.
A jelentősebb közvélemény-kutatásokat átlagoló RealClearPolitics legfrissebb adatai szerint az Obama-Biden párosra ma 201, a Romney-Ryan duóra pedig 191 elektor szavazna biztosan. A küzdelem 11 államnak - és 146 elektornak - az egyik vagy a másik fél javára történő elhódításáért folyik.
A USA Today a csatatérállamok számát 12-ben határozta meg, és azt állítja, hogy ezekben Romney 4 százalékpontos előnyre tett szert. A The Wall Street Journal szerint viszont továbbra is Obama vezet a legtöbb elhódítható területen, de előnye minimálisra csökkent, mi több, a két legfontosabb vitatott államban, Floridában és Ohióban kiéleződött a küzdelem. Ez elemzők szerint aligha megnyugtató a hivatalban lévő elnök számára.
Elemzések szerint az elnökválasztási küzdelem kimenetelére az gyakorolja majd a legnagyobb hatást, hogy milyen irányban dől el a közdelem Floridában (29 elektor), Ohióban (18) és Virginiában (13).
Noha a két elnökjelölt a Politico szerint háromszor annyi kampányidőt töltött itt, mint az összes többi csatatérállamban, a választási gépezetük pedig mintegy negyedmilliárd dollárt költött el az itteni televíziós reklámkampányokra, sem Obama, sem Romney nem állíthatja, hogy szilárdan a markában tartja a 60 elektort jelentő nagy hármas bármelyikét.
Mivel a floridai, az ohiói és a virginiai helyzet kétesélyessé vált, a két elnökjelölt kampányának figyelme az elmúlt hetekben az ingaállamok következő hármasa - Colorado (9 elektor), Iowa (6) és Nevada (6) - felé fordult, ahol megpróbálják feltartóztatni a másik fél előretörését, vagy ellensúlyozni a máshol jelentkező veszteségeket.
Ebből a szempontból is nagy jelentőségű Obama és Romney második televíziós vitája, amelyet kedden este rendeznek a New York állambeli Hofstra Egyetemen. Az elnöknek mindenképpen jobban kell szerepelnie, mint az első tv-vitán, amelyen túl lagymatag, erőtlen benyomást keltett, s elemzők többsége szerint alulmaradt republikánus kihívójával szemben. Egy újabb betli alighanem a választás elveszítését jelentené az Egyesült Államok első színes bőrű elnöke számára - vélik megfigyelők.