Egyre jobban fertőz a szíriai vérontás

Szíriában halomra gyilkolják egymást a kormányhoz hű és a lázadó csapatok, de a konfliktus egyre inkább megmérgezi az országgal határos területeket is. Törökország lényegében egy hete nyíltan is belebonyolódott a háborúba, bár a lázadókat eddig is ott segítette, ahol tudta. Az egyre élesedő konfliktus már az orosz-török viszonyt is megfertőzte. Kinek jó ez és mi lehet a következménye?

Fegyverszállítmányt gyanítottak azon a szíriai utasszállító gépen, amelyet szerda este kényszerített leszállásra a török légierő Ankarában. A 180 férőhelyes szíriai Airbuson, amelyen csak 37 ember utazott, fegyvert ugyan nem találtak, de török jelentések szerint katonai kommunikációhoz szükséges eszközöket, illetve állítólag rakétaalkatrészeket találtak. A gépet a lefoglalt eszközök nélkül csütörtökön továbbengedték. "Olyan munícióról van szó, amelyet a mi MKEK-ánk (Makina ve Kimya Endüstrisi Kurumu - a török hadsereget ellátó hadiipari konszern) orosz megfelelője küldött a szíriai védelmi minisztériumnak" - közölte csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök.

A gép elfogása ellen tiltakozott a szíriai kormány. Előbb a közlekedési miniszter vádolta légi kalózkodással, majd a szíriai külügyminisztérium hazugsággal a törököket. A két ország közötti viszony az utóbbi másfél évben rendkívül feszültté vált a Szíriában zajló a polgárháború miatt. Törökország többször is jelezte, helyteleníti Szíria erőszakos fellépését a rezsim ellenzékével szemben, és felszólították a Bassár al-Asszad szíriai elnököt, hogy hajtsa végre a még a tömeges tüntetések kezdetén beígért reformokat.

Júniusban egy, a szíriai légierő által lelőtt török katonai gép eltűnése okozott problémát, az utóbbi hetekben pedig pattanásig felszült a helyzet, miután többször is előfordult, hogy szír területről kilőtt lövedékek csapódtak be Törökországban, amire Ankara ellentámadással reagált. A szíriai támadások miatt a török parlament a múlt héten felhatalmazta a kormányt, hogy ha szükséges, bevethesse a hadsereget a szír határ túloldalán. Szerdán a török főparancsnok arra figyelmeztette Szíriát, hogy ha folytatódnak az akciók, komolyabb erővel fognak válaszolni, majd csütörtökön, a repülőgépes incidens után fokozott harckészültséget vezettek be.

Fegyvert sejtettek a gépen

Törökországtól nem idegen, hogy határain kívülre küldje katonáit, ez számtalanszor előfordult Irakban is, ahonnan a kurd szeparatisták rendszeresen hajtottak és hajtanak végre támadásokat a török hadsereg ellen. 2008-ban tízezer török katona hatolt be Észak-Irakba légi támogatással, és tavaly is hajtottak végre itt légitámadást, illetve megerősítették azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy a török hadsereg iraki területen is fellépjen a kurd fegyveresek ellen.

A feszültség fokozódása miatt többen már egy esetleges török-szír katonai konfliktus lehetőségét latolgatják. Az Atlantic amerikai magazin internetes kiadásának egyik cikkében arról ír, hogy ugyan egyik kormány sem akar háborút, csakhogy semelyikük nem szeretne gyengébb félként feltűnni saját közvéleményük előtt, és több tényező is a fegyveres konfliktus felé hajtja őket.

Törökországnak például nemcsak a szírek átlövései okoznak problémát, hanem a menekültek áradata és a kurdok mozgolódása is. Joggal tarthatnak attól, hogy a török, iraki, iráni, szír területen élő, régóta önálló állam álmát kergető kurdok a polgárháborút kihasználva autonóm térséget alakítanak ki Szíriában, amit Ankara valószínűleg katonai erővel is megakadályozna.

Fokozott készültségben a török katonák

A lap szerint ezen kívül sokan vannak olyanok, akik szeretnék, ha az USA itt is közbelépne, akárcsak Irakban. Ezt pedig úgy lehet legkönnyebben elérni, ha a NATO-n belül vele (és Magyarországgal is) szövetséges Törökország háborúba bonyolódik.

Szíria is joggal érezheti úgy, hogy nem hagyhatja figyelmen kívül a törököknek a lázadók felfegyverzésében játszott szerepét. A rezsim ellen küzdő szervezetek ugyanis a török-szíriai határon keresztül jutnak fegyverekhez és utánpótláshoz. Bár a Guardian brit lap egy friss riportjában arról számol be, hogy a felkelők elégedetlenkednek, amiért jutnak elegendő felszereléshez, a határ menti török városok sikátoraiban azért gyakran zajlik alkudozás a felkelők képviselői és a nekik fegyvereket szállító különböző közvetítők között.

Csütörtökön a szíriai külügyminisztérium meg is vádolta Törökországot, hogy "terroristákat babusgat", és lehetővé teszi számukra, hogy beszivárogjanak Szíriába. Az Atlantic szerint ugyanakkor akár úgy is lehet értelmezni a helyzetet, hogy Ankara már harcban is áll Damaszkusszal: a felkelők azokkal a fegyverekkel küzdenek a rezsim ellen, amelyeket Törökország tudtával és jóváhagyásával juttatnak nekik a szír török határon át.

A repülőgépes incidens nem csak a szíriai-török viszonyt élezte tovább. A Moszkvából Damaszkuszba tartó gépen ugyanis utazott 17 orosz állampolgár is. Moszkva amúgy is közeli kapcsolatokat ápol Szíriával, tavaly megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában a damaszkuszi rezsim ellen felvetett elmarasztaló határozatot, és folyamatosan ellenáll azoknak a diplomáciai próbálkozásoknak, amelyek szigorú nemzetközi szankciókat vezetnének a rezsimmel szemben.

Moszkvának fontos stratégiai és kereskedelmi partnere Damaszkusz. Oroszországnak Földközi-tengeri jelenléte miatt fontos a szövetség - haditengerészeti bázist tart fent a szíriai Tartuszban -, ráadásul Damaszkusz jelentős megrendelője az orosz haditechnikai cégeknek. Vadászgépeket, rakétákat, légvédelmi rendszert, tengeralattjárókat vásárol tőlük, a már lefixált fegyverszállításokat a harcok kitörése után sem állították le. Tavaly a becslések szerint 4 milliárd dollár értékű fegyver cserélt gazdát a két ország között.

Az oroszok állampolgáraik miatt aggódtak

A Moszkvai Vnukovo repülőtér szóvivője csütörtökön azt állította, hogy a leszállásra kényszerített gépen rendesen levámolt, ellenőrzött, semmilyen szempontból nem tiltott áru volt. Az orosz fegyverexportot bonyolító ügynökség is azt állította, hogy nem volt olyan szállítmány, amit ők küldtek a géppel, szerintük a törökök által lefoglalt dolgok nem orosz eredetűek voltak. Pénteken aztán az orosz külügyminisztérium bejelentette, a gépen teljesen jogszerűen szállítottak radaralkatrészeket.

Már csak állampolgárai miatt sem véletlen, hogy Oroszország érzékenyen reagált az incidensre. Moszkva magyarázatot követelt a törököktől, és azzal vádolta őket, hogy orosz állampolgárok életét veszélyeztették. Az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön közölte, választ várnak a történtekre, és magyarázatot, hogy a török fél nem tájékoztatta Oroszország ankarai nagykövetségét arról, hogy a gépen utazók között orosz állampolgárok is voltak, és amikor értesültek erről, hiába követelték a török hatóságoktól, hogy kapcsolatba léphessenek az utasokkal. Moszkva szerint ezzel a törökök megsértették a két ország közötti konzuli egyezményt.

Valószínűleg a repülőgépes incidens az oka, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök határozatlan időre elhalasztotta október 15-re tervezett ankarai látogatását, bár az ezt csütörtökön bejelentő Kreml-szóvivő az elnök sűrű beosztásával indokolta. Ezzel súlyos károkat szenvedett a török-orosz viszony, amely a szíriai polgárháború megelőző időszakban kezdett kiegyensúlyozottá válni.