Bár a texasiaknak eléggé nehezükre esik elképzelni, hogy a választási körzeteiket nemzetközi megfigyelők is felkeressék a szavazás napján, 2002 óta bevett gyakorlat, hogy az Egyesült Államok nemcsak küld, hanem fogad is megfigyelőket.
Texas állam azonban ennek ellenére letartóztatással fenyegette meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőit, ha november 6-án harminc méternél közelebb merészkednek a szavazókörzetekhez. Greg Abbott, a texasi igazságügyi tárca vezetője az írta az amerikai választás-megfigyelési misszió vezetőjének, hogy "az Egyesült Államokon kívüli csoportok vagy személyek nem kapnak engedélyt arra, hogy Texasban beavatkozzanak a választási folyamatba". Rick Perry texasi kormányzó, aki korábban maga is elnökjelölt-aspiráns volt, a Twitteren méltatta a határozott akciót. Néhány nappal ezelőtt pedig Iowa is hasonló harcias hangot ütött meg, és szintén letartóztatással fenyegette meg az EBESZ megfigyelőit.
Az EBESZ-nek az Egyesült Államok is tagja, és így kötelessége, hogy fogadja a szervezet képviselőit - erre maga a szervezet is figyelmeztette Texast és Iowát. Az Egyesült Államok pedig olyan, választási szempontból nem túl problémás országokba is küld megfigyelőket, mint Kanada, Franciaország vagy Nagy-Britannia.
Hogy mégis miért csinálnak ekkora ügyet az idei választásokon? Greg Abbott felháborodott leveléből az derül ki, hogy a texasi igazságügyi tárca vezetőjének nem tetszik, hogy az EBESZ álláspontja szerint a déli állam szavazói igazolványokat szabályozó törvényei akadályozzák a választójog érvényesítését. Abbott szerint az EBESZ-nek már nincs dolga ebben a kérdésben, mivel az amerikai Legfelsőbb Bíróság már kimondta: a választói igazolvánnyal kapcsolatos törvények összhangban állnak az alkotmánnyal, vagyis Abbott szerint a szervezetnek a november 6-i amerikai választásokkal kapcsolatos nézetei "jogi értelemben irrelevánsak". A texasi tisztségviselőt nem hatotta meg különösebben az sem, hogy Hillary Clinton külügyminiszter figyelmeztette, ne akadályozza a választási megfigyelők munkáját.
Az amerikai szövetségi államok maguk szabályozzák a választásokat. Sok helyen törvény tiltja a kampányolást vagy a gyülekezést a választókörzetek bizonyos sugarú körzetében, bár ezeket az előírásokat egyelőre nem alkalmazták a választási megfigyelőkre is. A szövetségi kormány ráadásul nem kötelezte törvényben az egyes államokat arra, hogy tartsák tiszteletben a megegyezést az EBESZ-szel a választási megfigyelésről. Vagyis Texas és az EBESZ vitája inkább diplomáciai, mint jogi természetű, és persze remek alkalmat ad a választási megfigyelők munkáját rendre akadályozó Oroszországnak, hogy álszentséggel vádolja meg az Egyesült Államokat.
Egyelőre még nem tudni, hogy miként oldják meg a helyzetet. Az EBESZ részéről elhangzott az a felvetés, hogy a megfigyelőik nem fognak bemenni a szavazóhelyiségekbe, bár így nem világos, hogy miként is fogják végezni a munkájukat, és megfigyelni a szavazást.
A bécsi központú, 56 tagállammal rendelkező EBESZ rendszeresen ellenőrzi tagállamai választásait, 2002 óta az Egyesült Államokéit is. Amerikai területen incidens eddig nem történt, a szervezet ugyanakkor kérdéseket vetett fel meg a 2000. évi elnökválasztással kapcsolatban, amelyet a szavazatok újraszámlálása után, a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján George W. Bush nyert meg.