Budapestet még nem tudnák lőni

Kim Dzsong Un megcsinálta a nagy mutatványt. Interkontinentális ballisztikus atomrakétát ugyan még nem tudna elindítani, Észak-Korea mégis történelmi előrelépést ért el a fegyverkezési versenyben. A diktatúra szerdán fellőtt háromfokozatú rakétájával a jelek szerint első ízben juttatott sikeresen műholdat a világűrbe, lepipálta a gazdaságilag jóval fejlettebb Dél-Koreát, és váratlan húzással hozta rá a frászt az egész világra.

Szerdán délben, magyar idő szerint kora hajnalban szélesen mosolygó bemondónő szakította meg a hazafias zenét sugárzó, havas tájakat mutató észak-koreai állami televízió műsorát. A középkorú asszony lobogó észak-koreai zászló előtt patetikus, fellengzős, szónoki hangon jelentette be a nagy hírt, amelyre az ország vezetői régóta vártak: Észak-Korea a sorozatos kudarcok után sikeres rakétakilövést hajtott végre, amellyel történelme során először műholdat juttatott a világűrbe, és az eszközt sikeresen föld körüli pályára állította.

Észak-Korea vélt és valós eredményeit a diktatórikus kommunista állam sajtója mindig is igyekszik felnagyítani, és ez most sem volt másképp. "A sikeres fellövés áttörés országunk tudományának és gazdaságának fejlődésében, és megvalósítja jogunkat a világűr békés felhasználására" - írta a KCNA észak-koreai hírügynökség. A mostani siker azonban nem csak médiakampány vagy propaganda: a műhold pályára állítását az Észak-Amerikai Légtérvédelmi Parancsnokság (Norad) is megerősítette, a Phenjan rakétaprogramjától tartó nagyhatalmak pedig idegesen és indulatosan reagáltak a hírre.

Észak-Korea valóban elért valamit, és meglepte vele a világot. Bár a rakétakilövés tervét előre bejelentették, úgy tűnt, hogy azzal ismét technikai problémák vannak, és ahogy korábban, most is kudarcot fog vallani. Japán amerikai nagykövetének rezidenciáján a tisztviselők még néhány órával a rakéta kilövése előtt is azon spekuláltak - írta a New York Times -, hogy a technikai problémák miatt a koreai rakétakísérlet heteket késhet. Aztán egyik pillanatról a másikra elindult a rakéta, és a jelek szerint bebizonyította, hogy Phenjan immár képes nagy hatótávolságú, kontinenseken is átrepülő rakétákat gyártani.

szólj hozzá: Észak-Koreai TV hírösszefoglalója

Bejelentik a kilövést az észak-koreai televízióban

Stratégiai fegyver

A kilövés során Észak-Korea folyamatosan azt sulykolta, mindez csupán egy békés célú meteorológiai műhold világűrbe juttatásáról szól. A magyarázatot azonban nem nagyon hiszik el, gyakorlatilag az összes környező ország és nagyhatalom úgy gondolja, a műhold ürügy az űreszközt pályára állító rakéta tesztjéhez. Az pedig hiába tűnik ártalmatlan hordozóeszköznek, amely egyelőre nem is képes visszatérni a földre, hosszú távon az interkontinentális ballisztikus atomrakéta fejlesztéséhez járulhat hozzá.

Észak-Korea régóta fejleszti kis, közepes és nagy hatótávolságú rakétáit, amelyek közül a mostani kilövéshez használt óriásrakétához fűzik a legnagyobb reményeket. Az 1980-as években kezdte gyártani 300-500 kilométeres hatótávolságú Hvaszong (Hwasong) rakétáit az egyiptomi Scud rakéták mintájára, a 80-as évek közepén pedig 1000 kilométeres hatótávolságú Nodong rakétákat állított hadrendbe, amelyek már Japánt és az oda telepített amerikai bázisokat is elérnék. A később kifejlesztett Muszudan rakéta becslések szerint 2500-4000 kilométeres hatótávolságával már az USA csendes-óceáni bázisait is fenyegeti, igaz, nagy távolságra meglehetősen pontatlan.

A legnagyobb koreai rakéta, a műholdkilövéshez is használt, háromfokozatú Unha (magyarul Galaxis) hordozórakéta tesztjét azonban eddig nem koronázta siker. Ez lenne az első, amely a Csendes-óceánt átszelve akár elérhetné az USA-t is. Fegyverszakértők szerint az Unha gyakorlatilag azonos a korábban sikertelenül tesztelt, nagy hatótávolságú Taepodong interkontinentális ballisztikus rakétával: ez az amerikai Center for Nonproliferation Studies becslése szerint 6000 kilométeres hatótávolságával könnyedén elérné Alaszkát, a BBC által idézett más becslések szerint pedig akár 15 000 kilométerre is elvihet, így a Phenjantól légvonalban 8000 kilométerre lévő Budapestre is.

A Taepodongtól eddig mégsem féltek annyira, mert csupán kétszer tesztelték, és a 2006-os, majd a 2009-es próbálkozás is kudarcba fulladt. Előbb 42 másodperccel a kilövés után felrobbant, majd 2009-ben a kilövés ugyan sikerült, de amerikai megfigyelők szerint a rakéta harmadik fokozata nem lépett működésbe, ezért a Csendes-óceánba zuhant. Idén áprilisban Észak-Korea szintén megpróbált műholdat juttatni az űrbe, az akkor használt Unha (vagy Taepodong) rakéta azonban a kilövés után széthullott, és a tengerbe zuhant, a kudarcot pedig még Phenjan is elismerte.

A kilövés az irányítóközpontból

Már nem egy csapat őrült

A sorozatosan kudarcot valló rakétatesztek után Kim Dzsong Un észak-koreai vezető számára hatalmas siker lehet, hogy végre megcsinálta, amiről tavaly elhunyt apja a hatalmas nemzetközi ellenszélben mindig is csak álmodott. Kim Dzsong Il régóta vallotta, a családja által uralt kommunista ország csak ütőképes atomfegyver kifejlesztésével védheti meg magát ellenségeitől, és el is érte, hogy a nyomorgó ország forrásokat nem kímélve atomhatalommá váljon. A sikeres észak-koreai atomrobbantások után azonban az atombombák kilövéséhez szükséges rakéta hadrendbe állítása már a fiára maradt.

Nyugati szakértők a kilövés után emlékeztettek rá, hogy még nem szabad túlbecsülni az esemény jelentőségét: hiába sikerült ugyanis az űrbe juttatni a koreai rakétát, ez még nem jelenti, hogy az eszközt Phenjan fegyverként is tudja használni. Ahhoz, hogy a rakétát atomfegyverként vethessék be, először tovább kell fejleszteniük, hogy képes legyen visszatérni az atmoszférába, és kibírja a légkörbe érkezés után termelődő extrém forróságot. Szintén ki kell fejlesztenie Észak-Koreának egy olyan nukleáris robbanófejet, amely elég kicsi ahhoz, hogy egy ilyen rakéta szállítani tudja, és még ekkor sem látszik, hogy sok ezer kilométer távolságban mennyire pontosan fognak tudni célozni a rakétával.

Victor D. Cha, a washingtoni Center for Strategic and International Studies szakértője szerint ugyanakkor a New York Timesnak jelezte, eljött az idő, amikor az észak-koreai rakétafenyegetést már komolyan kell venni. "Az USA többé nem tekintheti őket egy csapat őrültnek, akik sehová sem jutnak a technológiájukkal" - mondta a kilövés után.

Animáció a rakétakilövésről

Nagy évfordulók, érzékeny választások és az örök verseny

A mostani rakétakilövésnek külön pikantériát ad, hogy Észak- és Dél-Korea évek óta valóságos űrversenyt folytat egymással, és azon vetélkedik, hogy melyikük tud előbb saját eszközökkel műholdat juttatni a világűrbe. Az áprilisi észak-koreai kudarc mellett Dél-Korea is többször kísérletezett sikertelenül. Dél-Korea végül májusban japán hordozórakéta segítségével lőtt fel egy műholdat, de nem saját technológiával juttatta az űrbe. Így a versenyt végül nem a fejlett gazdasággal rendelkező, gazdag Dél-Korea, hanem az éhínségekkel és hatalmas gazdasági problémákkal küzdő, elszigetelt Észak-Korea nyerte meg.

A kilövés nagyon fontos volt Kim Dzsong Unnak, akinek apja halála után egy évvel ez az egyik legnagyobb felmutatható eredménye. Az áprilisi kilövés kudarca után a New York Times elemzői szerint a vezető nem tehette meg, hogy ne vigye minél előbb sikerre a projektet, hiszen ez a győzelem állíthatta helyre a tekintélyét, és megerősítheti pozícióját az ország hadseregének szemében is. A kilövésnek komoly külpolitikai üzenete is van: megmutatja, hogy elszigeteltsége ellenére az ország képes egy ilyen bonyolult technológiát elsajátítani, és a korábban felmerült technikai nehézségeket, hibákat kijavítani.

A teszt időzítése sem meglepő: majdnem pontosan egy éve, tavaly december 17-én hunyt el az ország előző vezetője, Kim Dzsong Il, így a kilövéssel többek között az ő emléke előtt is tisztelegnek. Szintén idén ünnepelték Észak-Korea alapító elnökének, Kim Ir Szen születésének 100. évfordulóját, amelyre az ország vezetői azt ígérték, Észak-Korea gazdag és virágzó országgá válik. A kilövés ideje majdnem egybeesik a japán parlamenti választásokkal és a dél-koreai elnökválasztással is: ezeket egy héten belül tartják meg Észak-Korea szomszédságában, és a rakétafenyegetés valószínűleg nagyban befolyásolja az eredményt.

Dél-Koreában tüntetéseket szerveztek a rakéta ellen: a plakátokon Kim Dzsong Un arca áthúzva

Kiakadt a világ

A rakétakísérletet ezért - nem meglepően - hatalmas felháborodással fogadta a világ. Az USA a kilövést "nagyon provokatív cselekménynek" nevezte, amely "fenyegeti a régió biztonságát", a dél-koreai külügyminiszter pedig azt mondta, mindez a Koreai-félsziget és a világ békéjét is fenyegeti. Japán közölte, a kilövést "tűrhetetlennek" tartja, és kormánya tiltakozik ellene, az orosz külügyminiszter pedig az ENSZ-határozatok egyértelmű megsértésének nevezte a lépést. Egyedül Kína maradt viszonylag csendben, és csupán önmérsékletre intette a szemben álló feleket.

A világ felháborodásának az ad alapot, hogy Észak-Korea 2006-os és 2009-es nukleáris tesztje után az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban tiltotta meg az országnak az atomkísérletek folytatását. A kötelező érvényű ENSZ BT-határozat megtiltotta, hogy az ország nukleáris teszteket végezzen, vagy ballisztikus rakétákkal kísérletezzen: ezt azonban Phenjan igazságtalannak tartja, mivel szerinte neki is ugyanúgy joga van az űrtechnika használatához, mint az USA-nak vagy Japánnak.

Az észak-koreai próbálkozás valószínűleg közös nemzetközi válaszlépéseket fog kiváltani. Az EU külügyminiszterei már hétfőn jelezték, hogy újabb válaszlépéseket, esetleges szankciókat helyeznek kilátásba a kilövés esetére, az USA és Dél-Korea pedig kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását a rakétateszt miatt.