Több mint hétezer elítélt, a csehországi bebörtönzöttek majdnem egyharmada kerül szabadlábra Václav Klaus cseh államfő közkegyelme révén - közölte szerdán a cseh igazságügyi minisztérium.
Klaus az önálló Csehország megalakulásának 20. évfordulója alkalmából újévkor hirdetett részleges közkegyelmet, amely szerdán lépett életbe. Az amnesztiarendeletet a hatályos szabályok szerint Petr Necas miniszterelnök is aláírta.
A köztársasági elnök döntése alapján kegyelmet kapnak például azok, akiket feltételes szabadságvesztésre ítéltek, vagy egy évnél nem hosszabb börtönbüntetést kaptak. Idős emberek esetében akár tízéves szabadságvesztésre ítélt személyek is kegyelmet kaptak. Szabadlábra kerülnek azok is, akiknek két évet kellett volna börtönben tölteniük, de nem öltek embert, vagy nem okoztak súlyos sérüléseket. Az államfő ugyanakkor leállított számos folyamatban lévő olyan vitatott bűnügyi eljárást, amelyek korábban nagy közérdeklődést váltott ki. Kegyelmet kapott így néhány, korrupció gyanúja miatt vizsgálat alatt álló ismert közéleti személyiség vagy vállalkozó is.
Cseh politikusok és a szakmai körök meglepőnek minősítették, de egyaránt üdvözölték az államfő döntését. Általános a vélemény, hogy nagyvonalú amnesztiáról van szó. Csehország két évtizedes fennállása óta ennyi bebörtönzött egyszerre még soha nem kapott kegyelmet. Pavel Blazek igazságügyi miniszter közölte, a döntés nagymértékben tehermentesíti a csehországi börtönöket is, amelyek az utóbbi években túltelítettek. A Lidové Noviny című konzervatív napilap szerint egyébként ez volt a titokban előkészített lépés egyik legfőbb célja. Blazek ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy minden érintett esetét egyenként fogja megvizsgálni a bíróság.
Klaus tízéves elnöksége idején ez az első közkegyelem. Václav Havel korábbi cseh elnök három esetben is élt ezzel a jogával. Klausnak azonban az a véleménye, hogy az elnöki kegyelemmel nem szabad a bírósági döntésekbe beavatkozni. Havel első amnesztiája alkalmával, amelyet azonban még csehszlovák államfőként, 1990. január elsején hirdetett meg, mintegy 23 ezer elítélt került szabadlábra, az akkori fogva tartottak mintegy kétharmada. Ez a döntés azóta is éles bírálatok tárgya, mert a kegyelemben részesültek egy része rövid időn belül újabb törvénysértéseket követett el, s országszerte gyorsan megnőtt a bűnözés. Több napra leállt a Skoda autógyár termelése is, mert az alkalmazottak mintegy 15 százalékát olyan, rövidebb börtönbüntetésekre elítélt rabok tették ki, akik kegyelemben részesültek.