Teherán a "hamis híreket" a következő nukleáris tárgyalásokat befolyásolni próbáló "nyugati propaganda" eszközének nevezi. Azzal is vádolja Izraelt és az Egyesült Államokat, hogy ezek az országok állnak az Irán elleni kibertámadások és iráni atomtudósok meggyilkolása mögött, így akarván szabotálni az iráni atomprogramot. Utóbbiról a Nyugat azt gyanítja, hogy titokban atomfegyver előállítására irányul.
Az IRNA hivatalos hírügynökség vasárnap éjjeli jelentésében többek között a teheráni parlament nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának elnökét, Aláeddín Borudzserdit idézte, aki határozottan tagadta, hogy robbanás történt volna.
Izrael másképp tudja
A Timesnak nyilatkozó izraeli hírszerzési források úgy tudják, hogy a robbanás a múlt héten történt. Az izraeli kormány még vizsgálja azokat az értesüléseket, amelyek szerint a detonáció jelentős szerkezeti károkat okozott a létesítményben, és kétszáz munkás az üzemben rekedt - írta a brit konzervatív napilap. Az általa idézett izraeli illetékesek szerint az iráni hatóságok nem ürítették ki a létesítmény környékét. Azt egyelőre nem tudni, hogy azért, mert nem került ki az üzemből káros anyag, vagy azért, mert Teherán igyekszik elkerülni a pánikot a helyi lakosság körében.
A robbanásról a WND amerikai hírportál írt először, majd a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap is beszámolt az értesülésről. A német újság által idézett egyik szakértő azt mondta, hogy csakugyan történt robbanás, és 190 embert - a WND 240-ről tudott - elzárt a külvilágtól.
A fordói üzem 2011 végén kezdett 20 százalékosra dúsított uránt előállítani - miközben az energiatermeléshez csak 3,5 százalékos szükséges. A nyugati kormányok amiatt aggódnak, hogy a magas fokon dúsított urán jelentős lépés lehet az atomfegyver gyártása felé. Teherán váltig azt hangoztatja, hogy nukleáris tevékenysége kizárólag békés célú, és a magasabb szintre dúsítást csak ezért kezdte el, mert már nem tudja külföldről beszerezni az orvosi célra szükséges dúsítottságú uránt. A felek várhatóan a következő hetekben újítják fel a tárgyalásokat, de azok idejéről és helyéről még élénk vita folyik.
Letartóztatott újságírók Őrizetbe vettek 11 újságírót Iránban, mert azzal vádolják őket, hogy együttműködtek külföldi székhelyű, perzsa nyelvű médiumokkal - közölte hétfőn több helyi főszerkesztő. Iránban már jó ideje nem működhet szabadon a sajtó, de az utóbbi években különösen szigorúan lépnek fel az ellenzéki médiumok és az újságírók ellen a hatóságok megsértésének vádjával. E legutóbbi fejlemények arra utalnak, hogy a hatalom egyre szigorúbb, és immár egyáltalán nem tűri az ellenzéki véleményt. Az iráni főügyész a múlt héten figyelmeztette az újságírókat, hogy aki kapcsolatba lép "az ellenséges külföldi médiával", azt megbüntetik. |