A ghánai szupersztár és az olasz nyomulás - XVI. Benedek lehetséges utódai

Európai, fejlődő világbeli, esetleg olasz? Fiatalabb, a posztot sokáig betölteni képes vagy inkább újra egy idősebb, hamar elkopó főpap lesz a pápa XVI. Benedek lemondása után? Íme, néhány lehetséges jelölt, a szupersztár ghánaitól kezdve a II. János Pál-i örökséget vivő osztrákon és az elmaradhatatlan olaszokon át egy magyar favoritig.

Federico Lombardi szentszéki szóvivő szerint a Vatikán szándéka az, hogy minél előbb megtartsa a konklávét, amelyen a pápaválasztó bíborosok új pápát választanak. A konklávét XVI. Benedek lemondása után 15-20 nappal hívhatnák össze. "Talán már húsvétra új pápa vezetheti az egyházat" - jelentette ki Lombardi, aki szerint XVI. Benedek nem vesz részt utódja megválasztásában.

A pápa hajlott kora miatt már egy ideje folynak találgatások arról, hogy kit választ pápának a bíborosi testület, a szóban forgó lehetséges jelöltek között többségben vannak az olaszok. A bíborosi testület összetétele nagyban kihat a választás eredményére. Az összesen 210 bíboros közül csak a 80 éven alattiak szavazhatnak, ők 118-an vannak, és 66 országból származnak. Közülük 51-et még II. János Pál nevezett ki, 67-et pedig XVI. Benedek. A többség európai (62 fő), ezen belül több mint negyede (28 fő) olasz - derül ki a Vatikán honlapján található adatokból. Íme, akik szóba kerülhetnek VI. Benedek utódjaként.

Az olaszok

A fogadóirodák egyik nagy esélyese volt az elmúlt években Angelo Scola bíboros, aki nagy tiszteletnek örvend teológiai tapasztalata és energikus prédikációi miatt. Fontosnak tartja a kereszténység és az iszlám közötti párbeszédet. Nézetei, elképzelései az egyház szerepéről nagyon hasonlatosak XVI. Benedekéhez. A 72 éves főpap megválasztása ellen szólhat viszont az olasz bíborosok közötti megosztottság a Daily Beast amerikai lap összeállítása szerint.

Angelo Scola

Az esélyesek között emlegetik a pápa barátját, a 70 éves Angelo Bagnasco bíborost is, aki lenyűgöző gyorsasággal mászta meg az egyházi ranglétrát, cserébe mindig elszántan védelmezte a pápát, és az olasz bíborosok körében is nagyon népszerű. Egyes vélemények szerint azonban túlságosan is hagyományos nézeteket képvisel, és Olaszországon kívül nem igazán ismert.

Briliáns elmeként emlegetik Gianfranco Ravasi olasz bíborost, a pápai kulturális tanács elnökét, aki nem csak teológiában, de világirodalmi, művészeti, filozófiai téren is képzett. Tréfás, nyugodt és nyájas természete szól mellette, és az, hogy ő irányítja a Vatikán legsikeresebb nem hívőket megszólító kezdeményezését, a "pogányok udvarát". Csakhogy a 71 éves bíborosnak nincs számottevő bázisa.

Nem olaszok

Az olasz jelöltek mellett van egy kanadai esélyes is. Marc Ouellet az erősen szekuláris kanadai közegben védelmezte a katolikus hitet és identitást. A québeci születésű 69 éves bíboros szintén a XVI. Benedek által képviselt intellektuális hagyomány képviselője, és "ő lenne az első pápa az amerikai kontinensről". Ellene szól ugyanakkor, hogy nehezen viseli a reflektorfényt, és sokkal jobban foglalkoztatják az elméleti kérdések, mint a gyakorlatiak. Ráadásul sokan XVI. Benedek másolatának tartják.

Marc Ouellet

Észak-Amerikából másik jelölt is van, a fiatal, 63 éves Timothy Dolan New York-i érsek - ha megválasztják - az egyik leggyorsabb karriert futhatja be, Milwaukee-ből egyenest a Vatikánba. Őt tartják a legjobb kommunikátornak a bíborosok közül, és az egyik legkarizmatikusabb főpap. Tavaly a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb emberei egyikének nevezte, de lehet, hogy túl fiatal, és túl amerikai lenne a Vatikánhoz.

Egy osztrák arisztokrata neve is bekerült már az esélyesek közé. A 68 éves Christoph Schönborn egykor Joseph Ratzinger tanítványa volt, és a családja már két bíborost is adott a Vatikánnak. Ő a pápaságig viheti. Kitartóan bírálta a vatikáni pedofilügyeket. A megválasztása egyfajta visszatérést jelentene II. János Pál pápai örökségéhez.

Fejlődő országokból

A bíborosok kollégiumának igazi szupersztárja a ghánai Peter Kodwo Appiah Turkson, akit nagyszerű kommunikátorként ismernek. A 65 éves afrikai főpap megválasztása azt jelezné, hogy a bíborosok szerint a katolikus egyház jövője nem XVI. Benedek Európájában, hanem a fejlődő világban van.

Peter Kodwo Appiah Turkson

Fejlődő világbeli volta szól a 70 éves argentin Leonardo Sandri, a keleti egyházak kongregációjának prefektusa mellett is. Ő ráadásul olasz családból származik, és karrierje nagy részét a Vatikánban töltötte - írja a National Catholic Reporter amerikai katolikus lap. Ellene szól ugyanakkor, hogy inkább szervező alkat, aki miniszterelnöknek való. Ráadásul annak idején Angelo Sodano bíboros alatt szolgált, akit a Krisztus Légiója nevű katolikus szerzetesrendhez fűződő kapcsolatai miatt bíráltak korábban.

A fejlődő világi sorba tartozik Odilo Pedro Scherer brazil bíboros, Sao Paulo-i érsek is, aki a legerősebb latin-amerikai jelölt lehet. Brazíliában konzervatívnak számít, de másutt inkább mérsékeltnek. A 64 éves főpap ellen szól, hogy a családja német eredetű, valamint azok a kritikák is, amelyek szerint nem feltétlenül vezette hatékonyan a világ legnagyobb katolikus népességgel rendelkező országának legtöbb hívőt tömörítő érsekségét.

És egy magyar

Az egyik, a National Catholic Reporter által összeállított listán szerepel Erdő Péter esztergomi érsek is, akinek hazai hívei közül sokan hisznek abban, hogy alkalmas lehet a posztra. A 61 éves Erdőt kétszer is megválasztották az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának élére, amely jó kapcsolatokat alakított ki az afrikaiakkal, így Erdő sok támogatót szerzett. Következetes hagyománykövetőként jellemzik, aki azonban képes összehangolni a különböző irányzatokat. Ellene szól ugyanakkor fiatal kora, illetve a magyar katolikus egyháznak a rendszerváltás előtti Magyarországon játszott szerepe.