Izrael gyanús injekciói miatt dühöngenek az etiópiai zsidók

Bár a múlt héten etióp lány lett Izrael szépségkirálynője, az országban az etióp nők beilleszkedése egyáltalán nem sikertörténet. Hangos botránnyá duzzadt az az izraeli egészségügyi gyakorlat, amellyel az etióp bevándorlók fogamzásgátlásáról gondoskodtak: sok nőnek a tudtán kívül és a beleegyezése nélkül adták be a szert. Az etiópok jogait védő szervezet szerint az ügy bűzlik a rasszizmustól, a nyelvi és a kulturális korlátok miatt pedig az izraeli etióp nők ezreinek forog kockán az egészsége.

A szociális munkásoknak tűnt fel, hogy az Izraelben élő etiópiai bevándorlók körében gyanúsan alacsony lett a születési arány. A számok aztán alá is támasztották ezt a tapasztalást: kiderült, hogy tizenöt év alatt a felére csökkent a születésszám az etiópiai közösségekben. A korábbi 4,6 után 2,5 lett az átlagos gyerekszám, amely a 2,9-es izraeli átlagnál is alacsonyabb. A jelenséget a Jediót Ahronót című izraeli lap még 2008-ban a Depo-Provera nevű fogamzásgátló számlájára írta, amelyet feltűnően nagy arányban kaptak az etiópiai nők. Tavaly decemberben pedig egy dokumentumfilm járta körbe a témát, és ugyancsak a Depo-Proverát kiáltotta ki bűnösnek. A több mint harminc nő megkérdezése alapján összeálló filmből az derült ki, hogy sokan a tudtukon kívül és a beleegyezésük nélkül kapták meg a fogamzásgátlót. Vagyis úgy tűnt, hogy a születésszabályozás felülírta a betegjogokat.

A film megjelenése után a nemzetközi sajtó az izraeli rasszizmus bizonyítékát látta ebben a kórházi gyakorlatban. A lapok kényszersterilizálásról és etnikai tisztogatásról cikkeztek. Az izraeli hatóságok a kezdeti tagadás után eljutottak addig, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben.

Kényelem, mellékhatásokkal

A Depo-Proverát injekció formájában adják be, és a tablettával ellentétben a nőknek nem naponta, hanem csak háromhavonta kell foglalkozniuk vele. A lehetséges mellékhatásai között szerepel azonban csontritkulás, hasi fájdalmak, depresszió, és termékenységi problémákat is okozhat. A Depo-Proverát szedő nők például az injekció abbahagyása után két évvel is nehezen esnek teherbe. A Haarec című izraeli lap szerint a Depo-Provera injekciót széles körben alkalmazzák mentálisan sérült nőknél és olyan pácienseknél, akik valamilyen okból kifolyólag nem tudják megoldani azt, hogy naponta bevegyék a tablettát.

A Depo-Provera múltja sem mentes a botrányoktól. Az AP hírügynökség szerint a szert szinte kizárólag csak a fejlődő országokban élő nőkön tesztelték, és felvetődött az a vád is, hogy ezeket a pácienseket kényszerítették a fogamzásgátló használatára, illetve, hogy nem világosították fel őket teljes mértékben a mellékhatásairól. Indiában, ahol a kilencvenes években a népességrobbanás miatt engedélyezték a szert, tíz évvel ezelőtt kivonták a családtervezési protokollból.

Bevándorlók a tel-avivi Ben Gurion reptéren. Az új hazában nehezen boldogulnak

A fogamzásgátló szert sokan még az izraeli beutazásuk előtt, az etiópiai átmeneti táborokban kapták meg az ott dolgozó zsidó segélyszervezetektől, de később az izraeli egészségügyi intézményekben is folytatták az injekciózásukat.

A decemberben bemutatott dokumentumfilmből teljes összevisszaság rajzolódott ki a betegek tájékoztatásáról. Voltak nők, akik azt mondták, az orvosi konzultáción a lehetséges fogamzásgátló eszközök közül a tablettát és az injekciót is ajánlották nekik, de inkább az utóbbi felé terelték őket az orvosok arra hivatkozva, hogy a Depo-Provera alkalmazása olcsóbb és kényelmesebb is. Voltak olyan nők is, akik nyílt fenyegetésről számoltak be, nekik az orvosok azt mondták, hogy nem utazhatnak be Izraelbe, ha nem kapják meg az injekciót. Másokat figyelmeztettek, hogy Izraelben sokba kerül a gyerekek felnevelése, ezért fogamzásgátlással megkönnyíthetik a beilleszkedésüket. Megint mások úgy tudták, hogy oltást kapnak, és fogalmuk sem volt, hogy az injekció tulajdonképpen fogamzásgátló.

Az etiópiai Gondarban lévő klinikát üzemeltető szervezet vezetője, dr. Rick Hodes szerint semmi kivetnivaló nincs abban, hogy az etiópiai nőknek fogamzásgátlási lehetőségeket ajánlanak a figyelmükbe, különösen, hogy a programjuk teljes mértékben önkéntes alapon működik. A decemberben bemutatott dokumentumfilm ugyanakkor azt sugallja, hogy az izraeli hatóságok a módszerrel szándékosan próbálták csökkenteni a születésszámot az etiópiai bevándorlók körében.

Az Izraelben élő etiópiaiak jogvédelmével foglalkozó egyik szervezet vezetője szerint az ügy "bűzlik a rasszizmustól". Több nő vallomása alapján bírósághoz akarnak fordulni, néhány etiópiai páciens pedig már kártérítést követel az izraeli egészségügyi intézményektől. Itzik Dasa, a Tebeka nevű szervezet vezetője szerint nem arról van szó, hogy az izraeli hatóságok ilyen kétes módszerrel próbálnák szabályozni a születésszámot az etiópiai zsidó közösségekben, hanem inkább arról, hogy ez a rasszista érzelmek miatt mindenféle ellenőrzés nélkül történt.

Az elveszettek megmentése

A falasáknak nevezett etiópiai zsidók tömeges bevándorlása Izraelbe a nyolcvanas években indult. Az áttelepítési akció annyira sikeres volt, hogy ma már mintegy 120 ezren élnek az új hazájukban. Izrael azért tartotta fontosnak a megmentésüket, mert hagyományosan Jákob fia, Dán elveszett törzsének tekintették őket. Az akkoriban tomboló háború és éhínség miatt helytálló volt mentési akcióként emlegetni a többi zsidó közösségtől évezredeken át elszigetelve élő etiópiaiak áttelepítését.

A nyelvi hátrányok miatt sokan nem boldogulnak

Az etiópiai zsidók izraeli beilleszkedése azonban már aligha nevezhető sikertörténetnek. Igaz, akár áttörésnek is számíthat, hogy Izrael történetében először egy etióp bevándorló nyerte el a Miss Izraelnek járó koronát, és a knesszetben is van már etióp politikus, az etiópiai zsidók többsége azonban nehezen boldogul Izraelben. Az új hazában letelepedett etiópiai családok több mint negyven százaléka szegénységben él, sokan nem tudnak kitörni a takarítói munkakörből, és a nyelvi korlátok miatt is sok ajtó bezáródik előttük.

A nyelvi kirekesztettség az etiópiai zsidók egészségügyi ellátásában is komoly kockázati tényezőt jelent, sokszor ugyanis orvos és betege nem tud szót érteni. Ebben a helyzetben sajátos megoldásokat dolgoztak ki. Egy Izraelben tanuló amerikai orvostanhallgató, Sarah Meyers például az oktatók jóindulatának tudta be, hogy a diákjaikat figyelmeztetik: az etiópiai betegek csak akkor hiszik el, hogy valóban kezelték őket, ha kapnak injekciót, vagyis - hangzott a jó tanács a leendő orvosoknak - amikor csak lehet, tabletta helyett injekcióval kell gyógyítani őket. Ez sem oldja meg azonban a problémát, hogy sok etiópiai a nyelvi korlátok miatt nincs tisztában azzal, hogy pontosan milyen kezelésben részesül, és milyen kockázatokkal kell számolnia.

Nem a mostani az első eset, hogy választott hazájuk belegázolt az etiópiai zsidók lelkébe. Több évvel ezelőtt kiderült például, hogy az általuk adott vért titokban kidobták, mert attól tartottak, hogy esetleg HIV-fertőzött. Az izraeli hatóságok nyilvánosan nem akarták megalázni a véradókat, ezért a véradást nem tiltották meg, a vért azonban nem használták fel. Az ügyet leleplező Maariv című lapnak azzal magyarázták a fura gyakorlatot, hogy az etiópiai bevándorlóknál magasabb volt a HIV-fertőzöttek aránya, mint a lakosság többi részénél. Amikor fény derült az izraeli hatóságok módszerére, etiópiaiak ezrei vonultak utcára, és csaptak össze a rendőrökkel.

Óvatos hátraarc

A mostani botrány kirobbanása után az izraeli hatóságok először tagadták, hogy az egészségügyi intézményekben fogamzásgátlásra kényszerítenék az etióp nőket, illetve, hogy nem adnak nekik megfelelő felvilágosítást a szer hatásairól és mellékhatásairól. Később azonban betiltották a Depo-Provera felírását a nem izraeli születésű pácienseknek.

A Haarec című lap birtokába került minisztériumi levélben az állt, hogy a nőgyógyászok ne újítsák meg a Depo-Porvera felírását, ha kétségek vetődnek fel, hogy az etiópiai pácienseik nem teljesen értik meg a kezeléssel járó esetleges mellékhatásokat. Egyúttal javasolják, hogy ezekben az esetekben tolmácsot alkalmazzanak. A minisztériumi levelet a sajtóban a visszás gyakorlat elismerésének tekintették. Az izraeli egészségügyi miniszterhelyettes azóta már megbízott egy szakértőkből álló csoportot, hogy vizsgálja ki az etióp nők fogamzásgátlása körüli esetleges visszásságokat.

A Haarec című lap egyik szerzője ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagy vihart kavaró dokumentumfilmben megszólalókkal szemben lehetnek olyan etiópiai nők is, akik ebben a fogamzásgátlási módszerben látják a lehetőséget, hogy beleszólásuk legyen a családtervezésbe. Sok etiópiai nő a lap szerint szívesebben megy be háromhavonta a kórházba, és adatja be magának az injekciót, mint hogy naponta bevegye a tablettát az ezt esetleg elítélő családtagok előtt - nem kell például a férjük engedélyét kérniük hozzá. A lap orvosok beszámolóira hivatkozva azt írja, hogy nem a tabletta, hanem az injekció a legkeresettebb fogamzásgátlási módszer Etiópiában. A kényszerítés esetleges gyanújához pedig hozzáteszi, hogy ezek a nők az első injekciót követően maguktól jelentkeznek a kórházban három hónap múlva a következő adag fogamzásgátló szerre. "Ha Izrael valóban meg akarná állítani az etiópiai közösség növekedését, akkor a fogamzásgátló injekcióknál sokkal hatásosabb eszközökhöz is folyamodhatna, például mindenekelőtt nem szervezné meg az etiópiai zsidók betelepítését az országba" - írja a lap.