"A magyar bíborosnak az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnökeként széles körű az európai támogatottsága, és jó a kapcsolata az afrikai bíborosokkal is. Erdőnek szintén vezető szerepe van az ortodoxok és a katolikusok közeledését célzó ökumenikus mozgalomban, ami fontos prioritás az egyháznak. Bár relatíve fiatal kora talán nem előny a pápaválasztásnál, de kivételes szerepe Nyugat- és Kelet-Európa találkozásánál, valamint jó kapcsolatai a fejlődő világgal komoly esélyessé tehetik" - olvasható Erdő Péterről az ABC News hétfői cikkében, amelyben a lehetséges pápautódokat mutatják be.
XVI. Benedek lemondása óta elárasztották a magyar sajtót az esztergom-budapesti érsek esélyeiről szóló cikkek, amelyek alapjául többé-kevésbé ismert külföldi médiumokban közzétett írások szolgáltak. Hogy Erdő Péter esélyeit világosabban láthassuk, utánanéztünk a vatikáni ügyekben jól értesültnek számító médiumokban, mennyire tartják elképzelhetőnek a világban, hogy magyar legyen a következő pápa.
Kiélezett verseny
"Nincsenek favoritok. Ez a pápaválasztás nem olyan, mint 2005-ben, amikor volt egy nyilvánvaló jelölt, Joseph Ratzinger, és egy erős ellenjelölt, Carlo Maria Martini. A mostani esélyek nagyon megoszlanak, sok jelölt van. Ott van a milánói Angelo Scola és a kanadai Marc Oullett. Több dél-amerikai esélyes is van, és olyan kívülállók, mint a bostoni Sean O'Malley vagy Erdő Péter" - nyilatkozta még februárban a Süddeutsche Zeitungnak az egyik leggyakrabban idézett vatikáni tudósító, Marco Politi.
Erdő Péter (középen) egyike a sok esélyesnek
A második legnagyobb példányszámú olasz politikai napilapban, a La Stampában megjelent cikkében Andrea Tornielli is arról hír, hogy jelenleg nincs olyan egyértelmű esélyes, mint amilyen Ratzinger volt 2005-ben. Az egyik legjobb vatikáni kapcsolatokkal rendelkező olasz újságíró szerint papíron Oullett a favorit, de mellette megemlíti Scolát, Erdőt, O'Malleyt, az olasz Gianfranco Ravasit és Mauro Piacenzát, a Srí Lanka-i Malcolm Ranjith-ot, a Fülöp-szigeteki Luis Antoni Taglét, a brazil Odilo Scherert és az argentin Leonardo Sandrit (róluk itt olvashat bővebben). A vatikáni ügyekben szintén jól informált Gerard O'Connell a különböző vatikáni lobbicsoportok erejét analizálja egyik cikkében, de Erdőt nem említi az esélyesek között.
A legnagyobb olasz napilapok, mint a La Repubblica vagy a Corriere della Sera esélylatolgató cikkeikben ugyan többnyire megemlítik Erdő nevét, de külön nem foglalkoznak vele. Általánosságban harmadik világbeli, illetve észak- vagy dél-amerikai jelölteket tartanak a legesélyesebbnek. Ez alól kivétel a negyedik legolvasottabb politikai napilap, az Il Messagero, amely a négy legvalószínűbb pápautód közé sorolja Erdőt.
A potenciális sötét ló
A katolikus hírügynökségek, hírportálok az olasz napilapoknál nagyobb figyelmet szentelnek Erdőnek. "Bár a sajtóból kevésbé ismerős a neve, Erdő Péter befolyásos szereplője a katolikus egyháznak Európában" - írja róla a Catholic News Service hírügynökség a tizenkét legnagyobb esélyest bemutató cikkében. "Erdő egy igazi értelmiségi, az új evangelizáció támogatója, és egy hagyományosan katolikus országot képvisel. Ő olyasvalaki, akire egy potenciális sötét lóként tekintek" - mondta róla Matthew Bunson, a Catholic Almanac főszerkesztője.
Angelo Scola az egyik legnagyobb esélyes
A nemzetközi hírügynökségek vagy az angolszász sajtó azonban korántsem sorolják a legesélyesebbek közé Erdőt. A Washington Post szerint ugyan ott van a 12 nagy esélyes között, de a New York Times, a Guardian vagy a BBC meg sem említi a nevét a favoritokat bemutató elemzéseiben.
Összességében a külföldi média latolgatásai alapján a rendkívül kiélezettnek tűnő versenyben Erdő ott lehet a legesélyesebb 10-15 jelölt között, komoly meglepetés lenne azonban, ha valóban rá esne a választás. A legnagyobb angolszász fogadási irodák oddsai alapján is hasonló következtetésre juthatunk: a William Hillnél a hetedik legesélyesebbnek tartják (tizenegyszeres pénzt fizetnének a győzelmére), a Coralnál nyolcadiknak, a Paddy Powernél pedig a tizenegyediknek.
Erdő Péter Budapesten született, 1952-ben. Középiskolába a pesti piaristákhoz járt, majd elvégezte a Hittudományi Akadémiát. Több éven keresztül tanult Olaszországban, majd több hazai és külföldi egyetemen is tanított. A '80-as években volt szentszéki bíró, szentszéki jegyző, helyettes bírósági helynök. II. János Pál 2000-ben szentelte püspökké, 2002-től az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke, 2003-tól Magyarország prímása és bíboros. 2005-ben választották meg az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnökévé. A róla szóló, 2007-es portrénkat itt olvashatja. |