Harci repülőkkel, aknavetőkkel és kézifegyverekkel támadta kedden a malajziai hadsereg az ország egyik északi partvidéki települését, ahova kétszáz fülöp-szigeteki fegyveres vette be magát. A fegyveresek még február elején érkeztek csónakokon Lahad Datu körzetbe. Vezetőjük egy ország nélküli szultán testvére, aki fivére jussát érkezett visszavenni puskákkal és gránátvetőkkel felszerelt harcosai élén.
A malajziai kormány már hetekkel ezelőtt körülzárta a térséget, de mindeddig hiába próbálta tárgyalásokon meggyőzni a fegyvereseket, hogy békésen távozzanak, és akkor megússzák a jogi következményeket. Az egykori Szulu és Észak-Borneó szultanátusának hívei nem tágítottak, sőt többször is fegyveres összetűzésbe keveredtek a maláj hatóságokkal. Az összecsapásoknak a keddi akció előtt is több mint kéttucat áldozata volt.
Maláj katona Észak-Borneón
Iszmail Omar malajziai rendőrfőnök szerint a maláj katonák a keddi támadásban nem szenvedtek veszteségeket. Közölte, hogy a légitámadás során eltalálták a célpontokat, a szárazföldi egységek ellenállásba ütköztek, és tisztogató akcióba kezdtek, de azt nem egyelőre nem tudni, hány embert vettek őrizetbe, vagy öltek meg. Szerdára a fegyveres csoport felszívódott - bár a hegyekben állítólag megölték egyik tagját -, a maláj hatóságok szerint civilnek tettetik magukat, hogy elkerüljék a felelősségre vonást.
A filippínó harcosok - akik a Fülöp-szigetek egyik déli szigetéről érkeztek - azt állítják, hogy Szabah tartomány - amely többek között a brit gyarmattartók ellen küzdő Sandokan maláji tigris kitalált alakjának is tágabb otthona - több mint száz éve az általuk uralkodóként tisztelt III. Dzsamalul Kiram szultán örökségének része.
Ősi juss
A szultanátust még a 15. században alapította egy Szajjid Abu Bakr nevű arab felfedező és vallástudós, aki azt terjesztette magáról, hogy Mohamed próféta egyenes ági leszármazottja. A szultanátus - nem úgy, mint a közelben fekvő Brunei - azonban mára már nem létező állam, senki sem ismeri el, de az alapító leszármazottait sokan tisztelik még uralkodóként, és III. Dzsamalul Kiram is Szulu és Észak-Borneó szultánjának nevezi magát.
III. Dzsamalul Kiram
A szultanátus észak-borneói részét - más kisebb szigetekkel együtt - eredetileg még a 19. század végén adták lízingbe az akkori British North Borneo Companynek. Az eredetileg évi 5000, mára 5300 dollárnak megfelelő összeget Malajzia is rendesen fizette a szultán leszármazottainak. A szultán és hívei arra hivatkoznak, hogy annak idején csak lízingbe adták a területet, és most visszakérik, de Malajzia szerint ez a követelés jogtalan, mivel a helyi lakosok 1963-ban népszavazáson döntöttek úgy, hogy Malajziához csatlakoznak.
Tárgyalások a MILF-fel
A jelenlegi szultán, III. Dzsamalul Kiram az egyike azoknak, akik jogot formálnak a ma már csak formális trónra. A Global Nation Inquirer Fülöp-szigeteki lap szerint hívei azért indították az akciót, mert úgy érezték, kihagyták őket a Fülöp-szigeteki kormány és a Moro Islamic Liberation Front (MILF, Fülöp-szigeteki muszlim lázadó csoport) közötti béketárgyalásokból. Az akciónak ugyanakkor köze lehet a szultáni trónt övező hatalmi harcokhoz is.
Filippínó csoportok korábban is át-átcsaptak a tengeri határon Malajziába, többnyire emberrablásokat követtek el. 2000-ben egy turistákkal teli nyaralóhelyen ütöttek rajta.
A mostani krízis azonban súlyos politikai következményekkel járhat mind a két országban, akár még a Malajzia által közvetített, Manila és a MILF közötti béketárgyalásokat is veszélyeztetheti. Ezen kívül alááshatja a Malajziát hosszú ideje irányító koalíció esélyeit a következő, június végén várható választásokon. A koalíció nagyban számít Szabah tartomány lakosainak szavazataira, hogy megóvja az ellenzéktől évtizedek óta fennálló hatalmát.
"A kormánynak meg kell tennie a megfelelő lépéseket, hogy megóvja a nemzeti büszkeséget, és szuverenitást, amit az emberek elvárnak - közölte Nadzsub Razak maláj miniszterelnök a keddi akció után.
A filippínó harcosok nem adják fel, szóvivőjük szerint a vezetőjük biztonságban van. Azt állította, hogy beszélt is vele, és azt hallotta tőle, hogy a harci gépek azt a falut bombázták, amelyet már kiürítettek. A szóvivő szerint a harcosok hamarosan biztos helyre fognak jutni, és "ha ez az utolsó lehetőség, hogy a világot értesítsük ügyünkről, akkor így legyen" - idézte a Guardian brit lap a szóvivőt, aki eltúlzottnak nevezte a maláj akciót.