Barroso újabb levelet írt Orbánnak

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság vezetője újra levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek. A levél az alaptörvény negyedik módosításáról szól, Barroso szerint hamarosan kötelezettségszegési eljárások indulnak miatta Magyarország ellen. Orbán azt válaszolta, hogy "jogalkotói lépéseket" kezdeményez, hogy rendezze a helyzetet.

José Manuel Barroso újabb levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben megerősíti az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos komoly aggályait - közölte az Európai Bizottság sajtószolgálata.

A levélben ugyan Barroso nyugtázza, hogy Orbán Viktor korábban biztosította őt arról, hogy Magyarország és a magyar kormány teljes mértékben elkötelezett az európai jog és értékek mellett. Viszont szóvá teszi, hogy az előzetes jogi elemzés alapján a bizottságnak "komoly aggályai" vannak azzal kapcsolatban, hogy az alaptörvény negyedik módosítása összeegyeztethető-e az uniós joggal és a jogállamiság elvével.

A levélben az is szerepel, hogy amint a magyar alkotmánymódosításról szóló jogi elemzés elkészül, a bizottságnak meg kell majd tennie a "szükséges lépéseket", hogy elindítsa a kötelezettségszegési (jogsértési) eljárásokat, ahol erre szükség van. "Erőteljesen arra kérem Önt és kormányát, hogy foglalkozzon ezekkel az aggodalmakkal, és egyértelmű és határozott módon oszlassa el őket. Kétségtelen, hogy ez szolgálja a legjobban Magyarország és Európa egészének érdekeit" - írja Barroso.

A levél konkrétan is megnevezi, hogy milyen fő problémákat lát. Elsősorban azt, hogy a negyedik alkotmánymódosítás egyes elemei nem egyeztethetők össze az uniós joggal.

Ilyen például a politikai reklámok közzétételének korlátozása, az Országos Bírói Hivatal elnökének ügyáthelyezési joga egyik bíróságról a másikra, valamint az a passzus, amely amely arra kötelezi az Országgyűlést, hogy különadót vessen ki, amennyiben bármilyen bíróság döntéséből fizetési kötelezettsége származik az országnak.

Barroso emlékeztet a levelében, hogy a Velencei Bizottság most is éppen elemzi az alkotmánymódosítást, véleményével június 15-16-ára készül el. Az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a Velencei Bizottság szorosan együttműködik egymással ebben a kérdésben - jegyzi meg az EB elnöke. Barroso kéri Orbánt, hogy Magyarország működjön együtt az Európai Parlamenttel, amely júniusban határozatot fogad majd el Magyarországról.

Orbán Viktor válaszolt José Manuel Barrosónak

Orbán Viktor még pénteken délután válaszolt Barrosónak - jelentette az MTI. A miniszterelnök a levelében "megerősítette", hogy a magyar kormány és országgyűlés "elkötelezett az európai normák és értékek mellett".

A kormányfő együttműködést ígért az aggodalmak eloszlatásában. Azt is jelezte, hogy "kezdeményezte azokat a jogalkotói lépéseket, amelyekkel kezelni lehet a bizottsági elnök által jelzett aggodalmakat". Hogy ez pontosan mit jelent, az nem derül ki a levélből.

Magyarország ellen nem először indulna kötelezettségszegési eljárás. Tavaly októberben például a telekomadó miatt indult ilyen eljárás. A magyar hulladékgazdálkodási rendszer miatt is indult ilyen eljárás tavaly augusztusban. Tavaly év elején pedig három ügyben: a bírák nyugdíjazása, az adatvédelmi ombudsmani poszt átalakítása és a jegybanktörvény miatt is.

Mi az a kötelezettségszegési eljárás?

Kötelezettségszegési eljárás azért indulhat az EU tagjai ellen, mert megsértik a közösségi jogot, az Európai Unió működését szabályozó alapelveket. Ilyen eljárást csak az Európai Bizottság indíthat vagy egy másik tagállam kezdeményezhet, de ebben az esetben is a bizottságnak kell eldöntenie, hogy a kifogásolt jogszabály sérti-e az uniós jogot. Ha eljárás indul, akkor a bizottság egy indoklással ellátott figyelmeztetésben felszólítja a tagállamot, hogy határidőre módosítsa a kifogásolt jogszabályt. Ez az első figyelmeztetés.

Ha a tagállam nem tesz eleget a felszólításnak, a határidő lejárta után a bizottság második, végső figyelmeztetést ad ki, amelyben újra jelzi aggályait, és újabb határidőt szab a renitens tagállamnak - általában ez két hónap. Ha ez sem vezet eredményre, akkor az ügy az Európai Bíróság elé kerül, amely jogsértés esetén előírhatja a kifogásolt szabály módosítását, és pénzbüntetést is kiszabhat a renitens tagállamra (részleteket itt, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258-260. paragrafusában olvashat).

Magyarország ellen 2004-es uniós csatlakozásunk óta összesen 225 ilyen eljárást indított az Európai Bizottság, négy ügy el is jutott az Európai Bíróságra. Ítélet egy ügyben sem született, mivel az aktuális kormány végül mindig megváltoztatta a kifogásolt intézkedéseket az unió által elvárt módon, így a bíróság az eljárást minden esetben megszüntette. A Magyarország ellen közel nyolc év alatt indított ügyek száma egyáltalán nem tűnik magasnak, ha mellétesszük, hogy például Olaszország esetében csak 2010-ben 176, Belgium esetében 159, Görögország esetében 157 jogsértési eljárás volt folyamatban (a korábbi kötelezettségszegési eljárásokról itt olvashat bővebben).