A szivárogtatók paradicsoma

Julian Assange után Edward Snowden is Ecuadortól kért segítséget, hogy megmeneküljön az őt a kiszivárogtatásai miatt államellenes bűncselekményekkel vádoló Egyesült Államoktól. Bár Snowden nemrég még azt hitte, Hongkongban fogja leélni életét, Assange segítsége, egy tágan értelmezhető szerződés és az ecuadori elnök Amerika-ellenessége miatt hamarosan Ecuadorban kezdhet új életet.

Julian Assange után a másik híressé vált kiszivárogtató, Edward Snowden is egy kisebb dél-amerikai országtól reméli, hogy élete következő éveit ne egy börtönben töltse el. A nemi erőszak vádja elől menekülő Assange komfortérzetét csökkenti, hogy Ecuador tengerpartja helyett csak a londoni nagykövetségéig sikerült eljutnia, de a világsajtó úgy tudja, hogy a vasárnap óta állítólag Moszkvában tartózkodó Snowden nem egy követségre, hanem egyenesen a dél-amerikai országba tart.

Az amerikai és a brit kormány titkos adatgyűjtési tevékenységéről szivárogtató Snowden május 20-án menekült el az Egyesült Államokból Hongkongba, mert szerinte ott nagy hagyománya van a szólásszabadságnak (a kiszivárogtatásról és Snowdenről itt olvashat bővebben). Pénteken jelentették be, hogy különféle államellenes bűncselekmények miatt vádat emeltek ellene az USA-ban, ami azért volt fontos, mert ez alapján kérhették Hongkongtól a kiadatását.

Az amerikai hatóságok emberei finoman jelezték, hogy súlyos következményei lehetnek annak, ha Hongkong megpróbál kibújni a két ország között érvényben lévő kiadatási egyezmény alól. Snowden azonban már másnap elhagyta Hongkongot - a hírek szerint Moszkvába ment, hogy aztán Havanna érintésével eljusson Ecuadorba. Hogy pontosan hol van, arról hétfőn senkinek nem volt hiteles információja, annyi biztos, hogy bár újságírók hada várta, nem szállt fel hétfőn az orosz fővárosból Havannába induló repülőgépre.

Védelmükbe vették, de gondolkodnak

A hétfőn Vietnamban tárgyaló ecuadori külügyminiszter, Ricardo Patino kora délutáni nemzetközi sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy megkapták Edward Snowden menedékkérelmét. A miniszter ugyan nem mondta ki egyértelműen, hogy országa befogadja az amerikai szivárogtatót, mégis minden mondatával arra utalt, hogy szimpatizál vele és tettével. "Az ecuadori kormány meg fogja fontolni [Snowden] kérelmét" – mondta, és hozzátette: szoros kapcsolatban vannak az orosz kormánnyal az ügyben. Ricardo Patino nem volt hajlandó elárulni, hogy tudomása szerint pontosan hol tartózkodik most a férfi.

A miniszter sajtótájékoztatóján szóról szóra felolvasta Snowden menedékkérelmet. Ebben a szivárogtató azt írja, valószínűtlen, hogy az USA-ban méltányos elbánásban részesülne, vagy hogy tisztességes bírósági eljárás várna rá. Snowden a kérelemben magát a WikiLeaks kiszivárogtatóihoz, Bradley Manninghoz és Julien Assange-hoz hasonlította, és azzal érvelt, hogy Manning sem kapott tisztességes eljárást, Assange-ot pedig éppen Ecuador mentette meg, miután menedéket kapott az ország londoni nagykövetségén. Szerinte valószínűleg életfogytig tartó börtön vagy halálbüntetés várna rá Amerikában.

Tüntetés Hongkongban Edward Snowdenért Forrás: AFP/Philippe Lopez

Az ecuadori külügyminiszter a levél felolvasása után nyíltan védelmébe vette Snowdent, aki szerinte a kiszivárogtatással arra világított rá, hogy mi történik a szabadságjogokkal a világméretű amerikai lehallgatások során. Patio azt mondta, hogy a menedékkérelemről szóló döntés során kormánya minden érdek fölé helyezi majd az ENSZ alapokmányában, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt alapelveket, amelyek Ecuador alkotmányában is fontos helyet kapnak.

"Azok próbálják őt bíróság elé állítani, akiknek magyarázkodniuk kellene a leleplezett cselekedeteik miatt. Ez az élet paradoxona" – mondta az ecuadori miniszter, majd hosszasan elmélkedett azon, hogy mit is jelent az árulás fogalma. A leleplezett amerikai megfigyelési rendszereket "világméretű kémkedésnek" nevezte, amely nem csak az USA állampolgárait érinti, hanem a világ összes polgárát. Ennek fényében a miniszter szerint legfeljebb bizonyos országok szűk elitjével szemben árulás a mindenkit fenyegető veszélyek leleplezése, de pont az emberek, a világ népei számára fontos cselekedet.

Miután beszéde végén egyértelművé tette, hogy Ecuador nem fog "egyetlen menedékkérőt sem" illegális bevándorlóként kezelni azért, mert "különleges" helyzetben került oda, megismételte azt is, hogy országa be fogja tartani a menekülekről szóló nemzetközi szerződéseket is. Ecuador tiszteletben tartja az emberek véleménynyilvánításhoz, a titoktartáshoz és a méltósághoz való jogát is – tette hozzá. Egy újságírói kérdésre pedig közölte: nem akarja elemezni, milyen hatással lehet a szivárogtató befogadása Ecuador és az USA kapcsolatára. "Figyelembe vettük a döntéseink következményeit, de az elveink alapján fogunk cselekedn" – mondta.

Jó szívatni az USA-t

Edward Snowdennek több jó oka is lehetett arra, hogy éppen Ecuadortól kérjen menedékjogot. Az egyik legfontosabb Julian Assange segítsége, akit 2012. június 19-én menekült be Londonban az ecuadori nagykövetségre, és azóta is kitartóan védik a kiadatástól. A WikiLeaks alapítója többször is kijelentette, hogy nagy tisztelője Snowdennek, brit lapok szerint személyesen is segédkezett neki a menedékkérelme elbírálásában. A WikiLeaks közölte, hogy minden jogi segítséget megadnak Snowdennek, és megvédik őt a kiadatástól. Assange asszisztense és a szervezet szóvivője, Sarah Harrsion személyesen el is kísérte Hongkongból Moszkvába.

Edward Snowden Forrás: MTI/EPA/Guardian/Glenn Greenwald/Laura Poitras

Az Egyesült Államok elől menekülőknek az ország jelenlegi kormánya lehet a másik fontos érv Ecuador mellett. Bár mérsékeltebbnek és pragmatikusabbnak tartják, Rafael Correát, az ország elnökét nyugodtan lehet Fidel Castro és Hugo Chávez politikai örökösének tartani. Ebből adódóan számos feszültség volt Ecuador és az USA között az elmúlt időszakban: Ecuador kihátrált egy tervezett kereskedelmi szerződés mögül, bezártak egy amerikai légi bázist és kitoloncoltak két amerikai diplomatát. Amikor például Chávez a sátánhoz hasonlította George W. Busht, Correa ezt úgy kommentálta, hogy ez sértő az ördögre nézve. Az elmúlt évek tehát azt mutatják, Correa egyáltalán nem zárkózik el, ha van lehetősége keresztbe tenni az USA-nak.

Szintén Ecuador mellett szól, hogy bár 1873 óta van kiadatási egyezménye az Egyesült Államokkal, a hatályát viszonylag tágan lehet értelmezni. Benne van például, hogy ki lehet térni a kiadatástól, ha politikai karaktere van az esetnek, és mivel amerikai szenátorok többször nevezték árulónak Snowdent, erre hivatkozva könnyedén vissza lehetne utasítani egy kiadatási kérelmet. Ráadásul a menedékjog lakhatási támogatással, ingyenes egészségüggyel, sőt, a kezdetekben még élelmiszersegéllyel is járna.

Izland már nem a régi

Mégis pikáns lenne, ha Snowden végül Ecuadorban találná meg nyugalmát, mert ez azt jelentené, hogy eredeti szándékával szemben éppen egy olyan helyre menekülne, ahol egyáltalán nincs olyan nagy hagyománya a szólásszabadságnak, mint Hongkongban. A Reporters Without Borders (Riporterek Határok Nélkül) nevű szervezet sajtószabadságot mérő indexe szerint csak a 119-ik helyet foglalják el 179 ország közül.

Rafael Correa 2006 óta Ecuador elnöke (és egyben a kormány feje az elnöki rendszer miatt), két évvel később pedig új alkotmány lépett életbe, amelyet népszavazás is megerősített. 2010-ben rendőrök egy csoportja meg akarta dönteni a hatalmát, túszul ejtették egy kórházban, de a hozzá hű karhatalmi erőknek sikerült kiszabadítania. Az országban négyévente van választás, a szavazás minden 18 és 65 év közötti állampolgárnak kötelező. A Freedom House besorolása szerint az ország „részben szabad”, besorolása azonos Bolíviával, Dél-Amerikában csak Kolumbia és Venezuela számít kevésbé demokratikusnak.

Magányos ház Ecuadorban Forrás: AFP

Ecuadornál nem sok jobb helyet találhatott volna magának Snowden a világban. A legnagyobb eséllyel ugyanis pont azokban az országokban kapna politikai menedékjogot, amelyek ellenséges viszonyban vannak az USA-val, és Latin-Amerikában így leginkább Bolívia, Kuba és Venezuela jöhetne szóba Ecuadoron kívül.

Snowden korábban azon is gondolkodott, hogy Izlandra megy, de úgy tűnik, a szigetország már közel sem lenne annyira biztonságos hely, mint 2005-ben, amikor a korábbi sztársakkozó, Bobby Fischer talált ott menedéket. Ennek az az oka, hogy Sigmundur Gunnlaugsson jobboldali kormánya a korábbinál sokkal közelebbi kapcsolatot próbál kialakítani az USA-val.