Vérengzéssé fajultak az ujgur zavargások Nyugat-Kínában

Rendőrök, katonák és tüntetők is meghaltak abban szerda délelőtti vérontásban, amely során ujgur tüntetők csaptak össze a hatóságokkal Nyugat-Kínában. A kínai hatóságok szerint késekkel felfegyverzett csőcselék rohanta le az egyik rendőrőrsöt, az ujgurok szerint viszont a kínai rendőrök nyitottak tüzet békés tüntetőkre. A zavargásoknak már legalább 27 áldozata van.

Halálos zavargások törtek ki szerda délelőtt Kína nyugati, ujgurok által lakott részén – jelentette a BBC a Xinhua hivatalos kínai hírügynökségre hivatkozva. A beszámolók szerint a rendőrség tüzet nyitott a tömegre, amely késekkel felfegyverkezve támadott meg egy rendőrőrsöt. Az összecsapásokban legalább 27 ember vesztette életét.

A vérengzés a Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület fővárosától, Urumcsitól mintegy 200 kilométerre történt. A területen, ahol az őslakos ujgurok és a betelepülő han nemzetiségű kínaiak között állandó az etnikai feszültség, korábban is több véres összecsapás történt. Az összecsapásokban gyakran fegyvertelen ujgur tüntetők állnak szemben jól felfegyverzett kínai rohamrendőrökkel.

A kínai állami hírügynökség helyi tisztviselőket idézve azt írta, hogy a zavargók embereket késeltek meg, és rendőrautókat gyújtottak fel. A hivatalos közlés szerint 17 ember, köztük kilenc rendőr és nyolc civil vesztette életét, mielőtt a rendőrség tüzet nyitott volna a csőcselékre. A rendőrségi akcióban 10 zavargót lőttek agyon, és legalább három másik ember megsérült, akiket kórházba szállítottak.

Kormányellenes felkelés

A Xinhua hírügynökség arról nem számolt be, hogy miért robbantak ki a zavargások, vagy hogy milyen nemzetiségűek a lelőtt tüntetők. A kínai kormány ellen küzdő ujgur emigránsok európai vezetője, a május végén Magyarországon is megfordult Ümit Hamit azonban a hivatalostól teljesen különböző képet festett a reggeli összecsapásokról az Origónak kora délután küldött közleményében.

Ujgur asszonyok rángatnak egy kínai rohamrendőrt egy tüntetésen 2009-ben. Forrás: AFP/OPeter Parks

Az ujgur aktivista szerint az érintett városban felkelés tört ki a kínai kormány ellen, és a kínai rendőrség nyitott tüzet először a békés ujgur tüntetőkre. A sortűzben az Ujgur Világkongresszus alelnöke szerint is körülbelül 10 tüntető vesztette életét, de szerinte több mint 40-en sérültek meg. Azt írta, hogy a feldühödött ujgurok ezután rohamozták meg a rendőröket és katonákat késekkel, és kilenc rendőrt, valamint nyolc felfegyverzett katonát megöltek. Ümit Hamit magyar idő szerint kora délután, kínai idő szerint este 7 körül azt írta, hogy a harc még mindig folyamatban van.

Az Origo sem a kínai, sem az ujgur verzió hitelességét nem tudta ellenőrizni, mivel a térségből érkező információkat független forrásból szinte lehetetlen megerősíteni. A területről kikerülő híreket a kínai kormány nagyon szigorúan ellenőrzése alatt tartja.

Gyakran gyilkolnak

Idén nem ez volt az első véres összecsapás a régióban, áprilisban Kashgar városában 21 ember halt meg egy incidensben . Akkor a kínai kormány verziója szerint azután kezdődött vérontás, hogy fegyverek után kutató rendfenntartók terroristákat fedeztek fel egy épületben. Helyiek viszont a BBC-nek azt mondták, hogy a vérontás azért tört ki, mert egy ujgur családot rá akartak kényszeríteni, hogy a férfiak vágják le a szakállukat, a nők pedig vegyék le a fejkendőiket.

Korábban, 2009-ben közel 200, többségében han kínai nemzetiségű embert öltek meg az Urumcsiban kitört etnikai alapú összecsapások során.

A Hszincsiang–Ujgur Autonóm Területen a BBC szerint az őslakos ujgurok a lakosság 45 százalékát teszik ki, míg a han nemzetiségű kínaiak 40 százalékot. A kínaiak tömegesen települnek be az ásványkincsekben gazdag régióba, amely Kelet-Turkesztán néven a 20. század közepén rövid ideig független volt, de 1949-ben Kína visszaszerezte felette az uralmat.

Az ujgurok a kínai bevándorlás miatt attól tartanak, hogy kultúrájuk eltűnhet, de az emigráns ujgur aktivisták kínai államterrorizmusról, az ujgurok nyelvi, kulturális, politikai ellehetetlenítéséről és totális elnyomásról beszélnek. Kína viszont az ujgur szélsőségeseket vádolja terrorizmussal, és a térségben gyakran fellángoló erőszakot is szeparatista terror-akcióknak tulajdonítja.