Bye-bye, Ahmadi, itt a diplomata sejk!

Az iráni forradalom elkötelezett híve, és a Khamenei-rezsim egyik fő funkcionáriusa nyerte nagy többséggel az iráni elnökválasztást. A mérsékeltnek számító és a reformisták támogatását élvező Hasszan Rohánit jó humorú, kompromisszumkész embernek ismerik, aki diplomáciai tapasztalatával és racionális hozzáállásával változást hozhat Iránnak.

„Bye-bye Ahmadi!” – skandálta Teherán utcáin az ünneplő tömeg az választás eredményhirdetésekor, pedig a múlt hét pénteken megtartott elnökválasztást sokan lefutott meccsnek gondolták. A nyugati hatalmak és maguk az irániak sem érezték úgy, hogy nagy tétje lenne a választásnak. Úgy érezték, hogy minden előre le van játszva, a legfőbb vezető, Khamenei ajatollah már mindenről döntött (korábbi cikkünkben többek között a kampányról, a főbb politikai kérdésekről, és a jelöltek cenzúrázásáról írtunk).

A nép végül rácáfolt a kissé letargikus várakozásokra, és legkisebb rosszként, elsöprő többséggel választotta meg elnöknek a mérsékelt, vallási vezetőt Hasszan Rohánit. A többi, keményvonalas jelölt összesen sem kapott annyi szavazatot, mint ő, így második fordulóra sincs szükség.

Roháni plakátjaival díszitik az üzeletek kirakatát. Forrás: AFP/Atta Kenare

Az iráni politikát kívülről szemlélve nem gondolnánk azt, hogy pont a forradalmi rendszerváltás egyik kulcsfigurája, egy turbános vallási vezető lesz az, aki rendezheti az ország gazdasági és nemzetközi viszonyait. Roháni nem hasonlítható a reformista Katamihoz, vagy a mai napig házi őrizetben levő 2009-es elnökjelöltekhez, Muszavihoz és Karubihoz, de egyrészt politikai előélete, másrészt kampányígéretei is bizakodásra adnak okot.

A hatnyelvű papkatona

Roháni 1948-ban született ellenzéki családba, már a szülei is a sah rendszerének ellenfelei voltak. 1960-ban teológiai tanulmányokat folytatott, de ezzel párhuzamosan a világi élet felé is kacsingatott, mert beiratkozott a Teheráni Egyetem jogi karára. Ezután Skóciában folytatta tanulmányait, ahol jogász doktori fokozatot szerzett.

Roháni perzsa anyanyelve mellett angolul, németül, franciául, oroszul és arabul is folyékonyan beszél, és már fiatal papként Khomeini mellé szegődött. 1965-től kezdve Irán minden szegletébe elment, hogy a sah rendszere ellen agitáljon, ezért folyamatosan a titkosrendőrség zaklatásainak volt kitéve. Egy félreérthető kijelentése miatt azt tanácsolták neki mozgalomár társai, hogy hagyja el az országot, mert még jobban megütheti a bokáját. A száműzetésben rengeteg előadást tartott a külföldön tanuló iráni diákoknak, később pedig csatlakozott az akkor már szintén száműzetésben élő Khomeini párizsi csapatához.

Roháni hívei egy kampánygyűlésen. Forrás: AFP/Behrouz Mehri

A forradalom győzelme után Roháni azt a feladatot kapta, hogy szervezze újjá az ország katonai bázisait, 1980-ban pedig megválasztották az iráni parlament, a Madzslisz tagjává, ahol egészen 2000-ig, öt ciklust töltött. A parlamentben eleinte a hadügyi majd a külügyi bizottságot vezette, a forradalmi konszolidáció első éveiben pedig ő volt a felügyelőbizottsági elnöke, illetve rövid ideig az elnöke az iráni állami tévének.

Értelmiségi és vallási háttere ellenére az iraki-iráni háborúban Roháni vezető tisztséget töltött be katonaságnál is. A háborúban elért eredményeiért számos kitüntetést kapott, majd felajánlották neki a titkosszolgálatokat felügyelő miniszteri posztot, amit azonban nem fogadott el. Helyette ő lett az újonnan felállított legfőbb biztonsági tanács ajatollah által kinevezett képviselője.

Noha tizenhat évig volt a legfőbb biztonsági tanács tagja, csupán két évig felelt az ország nukleáris politikájával kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokért. A kevés idő alatt azonban megmutatta kompromisszumkészségét, mert több eredményt ért el, mint elődei vagy utódai együttvéve. Igaz, ekkoriban volt az iraki háború egyik legvéresebb szakasza, és az Egyesült Államok háborús retorikája sem az iráni keménykedésnek kedvezett. Roháni megállapodott a nyugati delegációval abban, hogy felfüggeszti az ország urándúsítási programját, és beengedi a nukleáris létesítményeibe az ENSZ ellenőreit.

Rohánit a diplomata sejknek is becézik az iráni politikában Forrás: AFP/Behrouz Mehri

A program felfüggesztése azonban nem tartott sokáig, mert a keményvonalas Ahmadinezsád lett az elnök, és az általa kinevezett delegáció felrúgta az eredeti megállapodásokat. Ez a konfliktus megalapozta a nem túl szívélyes viszont a leköszönő, és a leendő elnök között. Roháni korábban érzéketlennek, kiszámíthatatlannak és tanulatlannak nevezete Ahmadinezsádot, aki miatt szerinte az országnak súlyos árat kell fizetnie.

Ésszerűség és kompromisszumkészség

Roháni már a kampányában tabukat döntögetett. "Racionalitást és modernitást a keményvonalas politika helyett" - mondta a kampányban a turbános elnök, aki erősíteni akarja az állampolgári jogokat, felül szeretné vizsgálni a gazdasági ésszerűséget is maga alá gyűrő iráni atomprogramot, valamint, nagyobb szabadságot szeretne látni a politikai közéletben és az otthonokban egyaránt (az iráni szexuális forradalomról szóló írásunkat itt olvashatják).

„Az irániak boldogan bíznának és újítanák meg a kapcsolatukat az Egyesült Államokkal” – mondta nem sokkal megválasztása után Roháni, akinek Amerikával kapcsolatos nézetei a New York Times publicisztikája szerint nagyon hasonlítanak az átlagirániak Amerika-képéhez. Szeretné félretenni a ellenségeskedést, elkötelezett híve a kapcsolatok normalizálásának és a kölcsönös megértésnek. Az új elnök szerint sem az atomprogram feladása, sem a kompomisszum-képtelenség nem lehet megoldás, ezért diplomácia eszközökkel kell megnyugtatni a nyugati világot az iráni atomról. Roháni első elnöki sajtótájékoztatóján is azt mondta, betartja kampányígéreteit, és rendezi az ország viszonyát a külfölddel, mert nem szeretne még súlyosabb konfliktusokat a térségben.

Roháni támogatói is békét szeretnének az Egyesült Államokkal Forrás: AFP/Behrouz Mehri

Ebben a törekvésében biztosan segíteni fog az, hogy Roháni már tapasztalt diplomata, és kevésbé dogmatikus, mint elődei vagy a legfőbb vezető. Roháni egyik barátja a BBC-nek azt mondta, hogy a sejk diplomata becenévvel emlegetett új elnök méltó lesz nevéhez. Jó humorával, mérsékelt, centrista politikai nézeteivel mindig az volt a célja, hogy egyesítse az országot - mondta a Princetoni Egyetemen tanító ismerős Rohániról, akivel kapcsolatban azért vannak szkeptikus hangok is.

A 2009-es választás után házi őrizetbe került reformista elnökjelölt, Karubi egyik tanácsadója szerint például túl közel áll a keményvonalasokhoz és az ajatollahoz, ezért nem fog tudni átlépni saját árnyékán. A liberális reformisták kételyei nem alap nélküliek, ugyanis az 1999-es diáklázadások idején halálbüntetést követelt azok ellen, akik az államérdek ellen dolgoznak. A 2009-es választásokat követő zavargásoknál már elnézőbb volt, a kormányt kritizálta, amiért az karhatalmi eszközökkel lép fel a békés demonstrálók ellen.

Táguló mozgástér

Az optimista reményket az Iránnal kapcsolatos külpolitikai közhely rombolhatja szét, amely szerint az elnöknek nincsen sok beleszólása a stratégiai kérdésekbe, mert azt az ajatollah és köre határozza meg. Ez részben igaz is, de elnökként ő lesz a Legfőbb Nemzeti Biztonsági Tanács vezetője, ami stratégiai kérdésekben tanácsot ad az ajatollahnak, és emellett beleszólhat a nukleáris főtárgyaló személyének kiválasztásába is. A választással foglalkozó elemzések mindegyike azt írja, hogy Roháni belső ember, aki lojális az ajatollahoz, mégis ő lehet a kulcs ahhoz, hogy megértesse a keményvonalasokkal rendszerük stabilitása a gazdaság felpörgetésében és nem pedig a nyugattal való konfrontációban rejlik.

Roháninak komoly meccse lesz még az ajatollahhal Forrás: AFP/Atta Kenare

A gazdaság pedig nagy bajban van. Az infláció több mint 30 százalékos, az élelmiszerár-emelkedés pedig elérte a 60 százalékot. Nő a munkanélküliség is, és az ország atomprogramja miatt bevezetett szankciók miatt az olajexport is csökkent. A gazdaság talpra állítása mellett az új elnök előtt álló egyik első próbatétel a politikai foglyok büntetésének felülvizsgálata lesz. Kérdés, hogy sikerül-e a háziőrizetben levő Muszavi, vagy a több ezer börtönben sínylődő újságírót, művészt vagy egykori politikus ügyében fordulatot hoznia.

A szír polgárháború, az izraeli-arab konfliktus vagy az atomprogram kérdésében nem várható gyors és gyökeres változás. De a politikai érdekcsoportok érzékeny kompromisszumára épülő iráni politikát felkavarhatja a nagy többséggel megválasztott Roháni, aki egy sokkal kiegyensúlyozottabb és racionálisabb hangnemet hoz az iráni politikába. Tisztában vannak ezzel az irániak is, akik nem egy messiást, hanem egy higgadt államférfit választottak meg elnöknek. Roháni augusztus 3-án fogja letenni hivatali esküjét.