Snowden: Nem vagyok kínai kém

Megharagudott Obamára, és nem akar börtönbe menni a titkos amerikai iratokat kiszivárogtató egykori CIA-alkalmazott, aki Hongkongban bujkál. Tagadja, hogy kínai kém lenne, szerinte akkor már rég egy palotában élne, és szerinte az igazságot már nem lehet megállítani.

"Az Egyesült Államok kormánya nem lesz képes eltusolni ezt azzal, hogy bebörtönöz vagy megölet. Az igazság közeleg, és nem lehet megállítani" - ez egyike volt azoknak a válaszoknak, amelyeket Edward Snowden egykori CIA-alkalmazott adott internetezők kérdéseire a Guardian által indított online felületén. Snowden az utóbbi hetekben információkat szivárogtatott ki a The Guardiannek és a The Washington Postnak az amerikai és a brit kormány titkos adatgyűjtési tevékenységéről, majd Hongkongba menekült.

Arra a kérdésre, hogy igazak-e azok a médiahírek, amelyek szerint menedékjog fejében titkos amerikai hírszerzési adatokat szolgáltatott ki Pekingnek, Snowden leszögezte: ő nem kínai kém, és az erről szóló beszámolók beleillenek az amerikai sajtó Kínával vagy Hongkonggal kapcsolatban mindig felmerülő, "reflexszerű vörös Kína-reakciójába". Ezeknek a beszámolóknak az a céljuk, hogy eltereljék a figyelmet az amerikai kormány bűnös tevékenységéről - mondta, hozzátéve, hogy csak a The Guardian és a The Washington Post újságíróival tartja a kapcsolatot. Szerinte ha kínai kém lenne, már Pekingben élne egy palotában.

Snowden szerint azzal, hogy az USA árulónak kiáltotta ki, már nincs esélye korrekt tárgyalásra, és ezért hagyta el az országot. "Ez nem igazság, és nem vagyok hülye, hogy önként jelentkezzek rá, sokkal többet tehetek a börtönön kívül, mint bent"- írta.

Megharagudott Obamára

"Nem volt egy olyan kifejezett, adott pillanat" - írta, amikor döntött a kiszivárogtatásról. A döntés az amerikai hírszerzési illetékesek - különösen James Clapper, az amerikai hírszerző szolgálatok irányításáért felelős kormánytisztviselő - "folyamatos hazugságlitániája" láttán érlelődött meg benne.

Elmondta, hogy Barack Obama választási ígéretei és megválasztása sok amerikaihoz hasonlóan őt is hittel töltötték el, hogy az új elnök majd hozzáfog a problémák megoldásához, ahogy ezt jelezte a szavazók felé. Hatalomra kerülése után nem sokkal azonban sajnos leállította a rendszeres jogsértések kivizsgálását, elmélyített és kiterjesztett több jogsértő programot, és nem használta fel politikai tőkéjét arra, hogy véget vessen az olyan emberi jogokat sértő tevékenységeknek, mint amilyen a guantánamói fogolytáborban van, ahol még mindig vádemelés nélkül tartanak fogva embereket.

Snowden közölte, hogy semmiféle olyan műveletről nem hozott nyilvánosságra információkat, amelyeket az Egyesült Államok törvényes katonai célpontok ellen hajtott végre. Azokra az esetekre hívta fel a figyelmet, amelyekben az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) civil intézmények - egyetemek, kórházak, magánvállalkozások - kommunikációs infrastruktúráját törte fel.

A kiszivárogtatás egyre nagyobb és immár nemzetközi politikai botrányt kavar. A The Guardianhez és a The Washington Posthoz eljuttatott információk először csak az NSA titkos és széles körű adatgyűjtési tevékenységét tárták fel, ám nem sokkal később kiderült, hogy a brit kormány hasonló profilú kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) szintén kiterjedt anyaggyűjtést folytatott az elmúlt években, az amerikai programhoz kapcsolódva.

Snowdenről és a kiszivárogtatásról itt olvashat bővebben.