Esőcsinálókat keres a CIA

Szokatlan területen próbál szerencsét az amerikai titkosszolgálat: olyan kutatást támogatna, amely azt vizsgálja, hogy befolyásolható-e érdemben az időjárás mesterséges módszerekkel. A geoengineeringnek nevezett technika nem egyszerű őrültség: Kínában ezzel fakasztanak esőt a felhőkből, és a klímaváltozás ellen is vannak ötleteik, kár, hogy ezek egyelőre semmit sem érnek nagyban.

Vajon képes lehet-e az emberiség a geoengineering (bolygómérnökség vagy Föld-mérnökség) módszereivel megváltoztatni a Föld időjárását és megállítani a klímaváltozást? Erre a kérdésre keresik a választ abban a tanulmányban, amelyen az amerikai tudományos akadémia, a National Academy of Sciences (NAS) kezdett el dolgozni márciusban. A 21 hónapos munkában nem csak az az érdekes, hogy megpróbálják felmérni annak a lehetőségét, hogy létrehozható-e mesterséges klíma, de keresik a választ arra is, hogy a geoengineering mennyiben lehet hatással a nemzetbiztonságra.

Utóbbi kérdés nem véletlenül került a kutatás témái köré, a tanulmány anyagi hátterét ugyanis részben az amerikai titkosszolgálat biztosítja. A 630 ezer dolláros (141 millió forint) kutatási kereten a NASA illetve a National Oceanic and Atmospheric Administration (Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Központ) osztozik az "amerikai hírszerző közösséggel" - olvasható az NAS honlapján. Utóbbi kifejezés magát a CIA-t jelenti a NAS szóvivője szerint: "természetes, hogy az ügynökség együttműködik a kutatókkal egy olyan kérdésben, mint a klímaváltozás, hogy jobban megértse a jelenség működését és hatását a nemzetbiztonságra".

Forrás: Wikipedia

Árnyékolástechnika

Az idén márciusban indult és jövő őszig tartó kutatás célja, hogy értékeljék egyes geoengineering módszerek hatásosságát, megpróbálják meghatározni, hogy ezek közül melyek megvalósíthatóak, és felmérni hatásukat, a bennük rejlő kockázatokat, beleértve a nemzetbiztonsági kockázatokat.

A téma követői alapvetően kétféle úton indulnak el, ha a klíma megváltoztatásáról van szó. Az egyik, hogy növelik az aldebót, vagyis a földfelszín elektromágneses sugarakat visszaverő képességét. A másik a légkör felmelegedéséért elsődlegesen felelősnek tartott széldioxid kivonásának és tárolásának lehetőségeit kutatja.

Az előbbit sokszor hívják napsugárzás menedzsmentnek, és a lényege, hogy apró részecskéket juttatnak például a légkör felső részébe, amelyek visszaverik a beeső napsugárzás mennyiségét. Ezzel elméletileg megállítható vagy lassítható a föld felmelegedése. A klímaváltozás megfékezésére, hatásainak enyhítésére számos ötlettel álltak elő a Föld-mérnökök, de sok még a tisztázatlan kérdés ötleteik használatáról. A kétkedők a beavatkozások előre nem látható járulékos hatásaitól tartanak.

Esőcsinálás

Az NSA eddig két hasonló kutatást végzett, mert az amerikai kormány már korábban is érdeklődött az időjárás megváltoztatásának módszerei iránt. Első alkalommal a vietnami háborúban próbálkoztak esőcsinálással, hogy dagonyává változtassák a vietkong által utánpótlásra használt Ho Si Minh-ösvényt, majd az 1960-70-es években ezüst-jodiddal próbálták befolyásolni a hurrikánok erejét, de nem értek el egyértelmű eredményt.

A Weather Modification Inc. egyik alkalmazottja vizsgálja az ezüst jodid fúvókákat repülőgépén Forrás: AFP/Indranil Mukherje

Az USA-n kívül mások is kísérleteztek már ilyen módszerekkel. A legemlékezetesebb ebből a szempontból talán a 2008-as pekingi olimpia volt, amely előtt a kínai hatóságok azzal kecsegtettek, hogy tiszta időt biztosítanak úgy, hogy esőre késztetik a felhőket, mielőtt elérnék a várost (ezt apró részecskék, például ezüstjodid, folyékony nitrogén, esetleg szárazjég felhőkbe juttatásával érhetik el), vagy sóval akadályozzák meg a kisebb felhők nagyobb méretűvé alakulását.

Van, amikor visszaüt

Kínában állami időjárás-módosító hivatalok működnek rakétákkal és repülőkel, amelyek rendszeresen próbálnak meg az aszályon enyhíteni ilyen módszerekkel, de volt, hogy balul sült el a dolog. 2009 novemberében például azt állították, hogy a búzamezők öntözésére a légkörbe juttatott 186 adag ezüst jodid és egy hirtelen érkező hidegfront együttes hatása nagy havazást hozott, ami súlyos fennakadásokat okozott a közlekedésben.

Kínában 2008-ban évente 400-700 millió jüant (9-16 milliárd forintot) költöttek esőcsinálásra. Amerikai kutatók szerint ugyanakkor vannak olyan ötletek, amelyek "alapvetően megvalósíthatók, viszonylag olcsók, és a segítségükkel jelentősen csökkenthetők az időjárási veszélyek, bár magukban is hordoznak kockázatokat " - idézett egy kutatót a Mother Jones.

Vasporral a széndioxid ellen

Ha azonban olcsó, és alapvetően megvalósítható, akkor felmerülhet, hogy megfelelő eszközökkel bárki képes lehet befolyásolni az időjárást, akár saját érdekében is. Majdnem volt már erre is példa: 2007-ben a Planktos nevű, széndioxid-kvóták értékesítésében érdekelt cég 50 tonna vasport akart a Csendes-óceánba szórni, azt remélve, hogy ezzel hatalmas mennyiségű növényi plankton keletkezését segítik elő, amely várakozásuk szerint jelentős mennyiségű széndioxidot vont volna el a levegőből. A vállalkozást azonban számos heves támadás érte, és a környezetvédők által felvetett kockázatok - például az elpusztult planktonokon tenyésző, légkörre veszélyes gázokat termelő baktériumok esetleges felszaporodása - miatt végül feladták a tervet.

Kínai katonák ezüst jodidos rakétákat lőnek ki Forrás: AFP

Nem biztos azonban, hogy a kritikus hangok minden esetben elegendőek ahhoz, hogy valaki vagy éppen egy ország elálljon ilyen szándékától. "Kell-e aggódnunk amiatt, hogy Kína esetleg egyoldalúan cselekszik? Vajon üres szócséplés-e az egész, vagy valami olyasmi, amire az USA-nak valóban fel kell készülnie?" - kérdezte az amerikai magazintól a geoengineering témájával a Carnegie kutatóintézetben foglakozó Ken Caldeira, aki tagja a jelenlegi kutatást végző csapatnak is. Ez az, ami miatt a CIA is beszállt a kutatásba, mivel jelenleg nincs lehetőség megakadályozni azt, hogy akár egy magánszemély vagy állam valamilyen hasonlóan kockázatos vállalkozásba kezdjen, mint a Planktos annak idején.